Branko Ružićot kizárták a szocialistáktól, Vučić bosszúja?

A szocialisták szerint Ružić túl messze ment: a diákok támogatása után már nem maradhatott az SPS-ben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A belgrádi Blic értesülései szerint Branko Ružić több évtized után távozik a Szerbiai Szocialista Pártból (SPS), a párt alapszabályzati bizottsága ugyanis kizárta a korábbi minisztert, a párt egykori alelnökét. A hivatalos indok az alapszabály súlyos megsértése, a kizárás politikai vetülete azonban ennél jóval érdekesebb.

Ružić az utóbbi időben egyre gyakrabban bírálta saját pártját, valamint az Aleksandar Vučić mögött álló Szerb Haladó Pártot (SNS), és ráadásul a szerbiai tiltakozó diákok mellett is kiállt, ami már sok volt egy Vučić-típusú autokratának, és a jelek szerint olyan véleménynek bizonyult, amelyet egy kormánypárti szocialista nem engedhet meg magának.

A Blic értesülése szerint az SPS tizenegy tagú alapszabályi bizottsága teljes létszámban ült össze, és Ružićot az alapszabály súlyos megsértése miatt zárta ki. A tanácskozást eredetileg szombatra tervezték, de éppen azért halasztották el, hogy valamennyi bizottsági tag jelen lehessen, és később ne lehessen eljárási okokból megkérdőjelezni a döntést.

A szocialista, aki időnként ellenzékinek látszott

Branko Ružić különös szereplője volt a szerb kormányoldalnak. Évtizedek óta az SPS egyik legismertebb politikusa, hatszor választották parlamenti képviselővé, háromszor vezette a párt képviselőcsoportját, és három kormányban is miniszteri tisztséget kapott.

Időről időre azonban eszébe jutott, hogy a szocialisták elvileg önálló pártot alkotnak.

Nyilvánosan kritizálta saját pártját, és még kellemetlenebb módon annak nagyobbik koalíciós partnerét, a Vučić politikai gépezetének számító Szerb Haladó Pártot, az SNS-t is.

A Blic megfogalmazása szerint a korábbi ellenzékies kitérők rendszerint úgy értek véget, hogy Ružić kapott valamilyen miniszteri posztot, majd a kritikai hevület alábbhagyott. Ez természetesen lehet puszta politikai véletlen is – Szerbiában azonban időnként feltűnően sok ilyen véletlen fordul elő.

Most azonban nem miniszteri szék következett, hanem az ajtó, miután belgrádi sajtóértesülések szerint Ivica Dačić ígéretet tett a szerb elnöknek arra, hogy szeptember elsejéig leszámol a renitenskedő szocialista politikussal.

Ružić korábban már féléves pártbeli felfüggesztést is kapott, miután részt vett a 2025. március 15-i belgrádi kormányellenes tüntetésen. A konfliktus tehát nem a hétvégén kezdődött.

Egy mondat, amelytől kicsordult a pohár

Az ügy egyik legbeszédesebb előzménye néhány nappal a kizárás előtt történt, Ružić ugyanis úgy nyilatkozott, hogy Szerbia győzelméhez, amelyet a haladók széltében-hosszában hirdetnek, „a diákoknak kell győzniük.”

Vanja Vukić, az SPS elnökségi tagja a Blic TV-ben ezt követően gyakorlatilag előre megmondta, hogy mi várható. Ružić magatartását személyes érdekekkel magyarázta, és azt állította, hogy az SPS-ben nincs két politikai irányvonal.

A szocialista elnökségi tag úgy nyilatkozott, hogy Ružić kijelentése önmagában elegendő lehet a pártból történő kizáráshoz. Hozzátette azt is, hogy nincs olyan szocialista tisztségviselő, aki támogatná Ružić nyilvánosan képviselt álláspontját, amivel gyakorlatilag a többi szocialistát is megfenyegette.

Vukić ugyanebben az interjúban azt is világossá tette, hogy az SPS a következő választások után is a Szerb Haladó Párttal kíván koalícióra lépni, és kizárta az együttműködést az általa „blokádolóknak” (blokadéróknak) nevezett tiltakozó mozgalommal. Ez a szocialista gondolatmenet arra utal, hogy marad a vörös-fekete koalíció Szerbiában a választások után is.

A szocialisták az előző két elnökválasztáson Aleksandar Vučićot támogatták, és ezen az alapvető politikai irányon most sem kívánnak változtatni.

Vagyis az SPS formálisan továbbra is önálló párt, saját elnökkel, saját szervezettel, saját alapszabállyal és – mint most kiderült – működő alapszabályzati bizottsággal, amely teszi a dolgát, ha elhajlást tapasztal.

A politikai mozgástér határa azonban meglehetősen jól kirajzolódik: lehet szocialistának lenni, csak nem mindegy, mennyire hangosan gondolja valaki másként a dolgokat, mint a Vučić vezette hatalmi blokk, illetve maga a szerb elnök.

Vučićnak nem kellett kizárnia senkit

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Aleksandar Vučić utasította volna Ivica Dačić szocialista vezetőt vagy az SPS bizottságát Ružić kizárására. Ezt ezért tényként még nem lehet egyértelműen állítani, de a politikai összefüggés aligha kerülhető meg.

Korábban írtuk

Szerbiai választások: ki lesz Szerbia elnöke Vučić után?

A Blic már a döntés előtt arról írt, hogy Ružić fellépései rontották a szocialisták és a haladók közötti kapcsolatot, és hogy a szocialisták vezetésében attól tartottak, hogy egyetlen magas beosztású szocialista pártpolitikus nyilvános különvéleménye veszélyeztetheti a koalíció jövőjét.

A lap meg nem nevezett szocialista forrása szerint Ivica Dačić pártelnök is arra jutott, hogy Ružić provokációi után „nem mehetnek így tovább a dolgok”, elvégre ha (báb)elnök akar lenni, szüksége lehet a haladók támogatására.

Ez pedig a szerb kormánykoalíció természetéről is sok mindent elmond.

Vučićnak nem szükséges megmondania, hogy ki lehet egy másik párt tagja és ki nem. Elég, ha a társutas pártnak tudtára adja, hogy milyen politikai következménye lehet annak, ha valamelyik vezetője túlságosan eltávolodik a „haladó vonaltól”. Aztán az adminisztrációt aztán elvégzi az illető párt megfelelő bizottsága.

Ružić parlamenti teljesítménye kevésbé volt harcias

A történtekhez ugyanakkor hozzátartozik egy Ružić számára kevésbé hízelgő részlet is.

A Blic az Otvoreni parlament (Nyílt parlament) nevű szervezet adataira hivatkozva azt írja, hogy Ružić hatszor szerzett parlamenti mandátumot, háromszor volt a szocialista párt kiskoalíciójának frakcióvezetője, de a nyilvántartás mindössze két parlamenti felszólalást tartalmaz tőle.

A szavazási statisztika szerint 90 alkalommal voksolt igennel, egyszer nemmel, miközben 396 alkalommal nem volt jelen. A kimutatás valószínűleg nem tartalmazza a miniszterként elmondott parlamenti felszólalásait.

Magyarán Ružić ellenzékies hangja inkább a televíziókban és a nyilvánosságban volt hallható, mint a parlamenti padsorok között.

Ez azért valamelyest árnyalja a politikai mártír szerepét, és az sem mellékes, hogy a szocialista langymelegben évtizedekbe tellett, hogy ráébredjen saját ellenzéki hajlamaira.

A Ribnikar-tragédia után mondott le

Ružić politikai pályájának egyik legsúlyosabb pillanata 2023 májusában következett be, amikor oktatási miniszterként neki kellett reagálnia a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt tömeggyilkosságra.

Korábban írtuk

Tüntetés az erőszak ellen és a valóságshow jellegű műsorok felszámolása érdekében +18

A tragédia után azt mondta, hogy a felelősséget a társadalomnak közösen kell viselnie, néhány nappal később pedig benyújtotta visszavonhatatlan lemondását Ana Brnabić akkori miniszterelnöknek.

Levelében azt írta, hogy a lemondás személyes és politikai tett, amelyet az adott körülmények között az egyetlen racionális és becsületes döntésnek tart. Azt is közölte, hogy már a tragédia napján felajánlotta távozását.

Ružić ezt követően sem tűnt el a politikából, de egyre nehezebben fért bele abba a szerepbe, amelyet az Szerbiai Szocialista Pártnak a Vučić-rendszerben kellett betöltenie.

A szocialisták maradnak, ahol eddig voltak

A kizárás ezért valószínűleg kevésbé Branko Ružić politikai pályájának végéről, mint inkább a Szerbiai Szocialista Párt jelenlegi helyzetéről szól.

Az SPS Slobodan Milošević egykori pártjaként valaha maga jelentette a hatalmat Szerbiában, a mostani pártvezér – Ivica Dačić – pedig Milošević véresszájú szóvivője volt.

Ma Ivica Dačić vezetésével a szocialista párt Aleksandar Vučić rendszerének régi és megbízható koalíciós partnere. Van saját neve, emblémája, pártvezetése és politikai múltja – az önállóság határait azonban időről időre behatárolja a szerb elnöki akarat.

Branko Ružić a diákok győzelmére vonatkozó kijelentésével megtalálta és átlépte azt a határt, ami borzolja Vučić idegeit.

A szocialisták pedig kizárták. Vučićnak ehhez – legalábbis papíron – semmi köze nem volt.