Tojásdömping: vámot vetnek ki az ukrán tojásra?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Dražen Katalinić, a fiumei Novi list kommentátora szerint az EU-nak többe kerül Ukrajna támogatása, mint az Osztrák–Magyar Monarchiának a háború. Ez a téma most úgy került napirendre Horvátországban, hogy kiderült: az ukrajnai tojásdömping veszélyezteti a hazai termelést.

Az olcsó tojás mértéktelen importja miatt nemcsak a „hazai termelés” károsul, hanem horvát források szerint húsvét előestéjén valószínűleg Horvátország lesz az egyetlen ország az északi féltekén, ahol a tojás olcsóbb lesz, a várható nagy kereslet ellenére.

Ez akkor történik, amikor alig két évvel ezelőtt a tojás volt az inflációs rekorder az árnövekedés tekintetében, most pedig minden piaci trenddel ellentétben csökkenni kezd az ára.

Csak mellékesen jegyezzük meg — némi malíciával — hogy vihetnék viszont Szerbiába, ott mostanában nagy a kereslet iránta.

A környező országok is veszélyben

Nem titok, hogy a tervezett horvátországi ukrán tulajdonú megafarmok a környező országok termelését is veszélyeztetik.

A horvát termelők már jóval húsvét előtt felfigyeltek a megnövekedett behozatalra. A Croatiastočar, a horvát állattenyésztőket tömörítő egyesület szerint a tavalyi év vége felé fokozódott az import, amelynek során Horvátország 70 százalékkal több tojást importált, mint 2023-ban.

Kapcsolódó cikk

Az ukrán csirkekirály menti a pénzét, vagy csak a jó szíve miatt fektet be horvát honban?

A tojást kilogrammonként 2,24 euróért importálták, és 1,98 euróért exportálták. De a jelek szerint nemcsak a horvát baromfitenyésztőknek van elegük az Ukrajnából származó ellenőrizetlen importból, úgy tűnik ugyanis, hogy az onnan származó olcsó tojás áradata az unió többi tagállamát is aggasztja.

Az Európai Bizottság korlátozta a behozatal mennyiségét, és ha ezt a határértéket túllépik, akkor védelmi intézkedéseket, például vámokat kell aktiválni. A horvát kereskedők nyilvánvalóan eltúlozták az importot, viszont a védelmi intézkedéseket még nem foganatosították.

A horvát baromfitenyésztők ez alkalommal is megismételték, hogy komolyan aggasztja őket a két tervezett ukrán tulajdonban lévő megafarm kiépítése Horvátországban, amelyről már a horvát agrárkamara is megállapította, hogy ezek nemcsak a horvát, hanem a szlovén és osztrák baromfitenyésztést is veszélyeztetik.

Nem versenyezhetnek az ukránokkal

Az ukrán tojástermelés néhány nagy termelőre koncentrálódik, akik nagy földbirtokokkal rendelkeznek, és ez a nyersanyagbázis magyarázza a termelés nagy volumenét és az alacsonyabb költségeket.

A Croatiastočar rámutatott arra, hogy minden állattenyésztésben a takarmány a költségek több mint 60 százalékát képezi, ez a legnagyobb kiadás, az ukrán megagazdák pedig több százezer hektár felett rendelkeznek, szemben a horvát és az európai baromfitenyésztőkkel, akiknek szinte nincs földjük.

Ilyen körülmények között logikus, hogy már most is jelentős veszteséget szenvednek el a versenyben. A Croatiastočar hozzáteszi, hogy az Ukrajnából származó tojásimport pusztító hatással van erre az ágazatra. Branko Bobetić, a Croatiastočar igazgatója szerint a verseny már azzal eldőlt, hogy egész Horvátországban 2 millió tojótyúk van, miközben csak egy ukrán cég 4–5 millióval rendelkezik.

– Lényegében egész Európa nem versenyképes az ukrán termelőkkel szemben, és ezért fogadott el az Európai Bizottság egy intézkedést, amely korlátozta az Ukrajnából származó vámmentes behozatal mennyiségét. Amennyiben ezt a kvótát túllépik, védőintézkedéseknek kellene életbe lépniük, de ezt egyelőre nem látjuk. Hogy ez az ukrán tojásáradat hogyan végződik, az az Európai Bizottságtól függ. Jelenleg mindenki tiltakozik – a lengyelek, a magyarok, a románok…

– mondta Bobetić.

Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek

Bár George Orwell a kommunizmus kritikájának szánta, az Állatfarm meghökkentően jól működik ma is, különösen az Európai Unióban.

A „közös európai piac” leple alatt ma már minden, ami az uniós piacra bekerült, importálható Horvátországba, illetve Kelet-Európába — még azok a termékek is, amelyeket egyes tagállamokba tilos behozni.

Állatfarm mesterséges intelligencia módra

Ha nem lett volna a Horvát Fogyasztóvédelmi Szövetség, senki sem tudta volna meg, hogy 2018-ban Lengyelországból olyan almát importáltak, amelyet hússzor annyi növényvédőszerrel permeteztek, mint amennyit az uniós szabályozás engedélyez.

Svédország azonnal betiltotta a lengyel almát, de Horvátországban nem volt gond az „európai” áruval. Szóval a közös piac is feltűnően közös — csak egyesek számára „közösebb”.

Ahogy ezt maguk az európai vállalatok is elismerték, a keleti tagállamokba gyengébb minőségű árut küldenek, és például a Nutella, a Milka csokoládé és az Ariel mosópor az unió fejlett tagállamai által gyakorolt kettős mércének állít emlékművet.

Hogy milyen csodás üzleteknek lehetünk majd szemtanúi Európa újrafegyverzésének folyamán, azt el lehet képzelni!