Pergőtűz az egekből, a horvát főspion Brüsszelbe megy

Ahogy halad a nyár, egyre világosabbá válik, hogy meg kell változtatni az építkezési szokásainkat. Az időjárás kifejezetten kellemetlen jelenségeket kezd produkálni, és nem valószínű, hogy ez belátható időn belül megváltozik. Sőt, azzal kecsegtetnek, hogy a várható további felmelegedéssel a helyzet még rosszabb lesz. Bosznia-Hercegovina Száva menti részei és Szerbia után hétfőn Horvátország kapott a jégverésből. Hétfőn a Vukovár-Szerém megyei Županja, illetve ennek tőszomszédságában elhelyezkedő Bošnjaci falut verte el kegyetlenül a jégeső. Az öklömnyi jéglabdák szétvertek gyakorlatilag mindent: az épületeket, járműveket, vetést és állatokat. Szerencsére az ítéletidő nem követelt emberáldozatot, de körülbelül ez az egyedüli jó hír.

A legszörnyűbb, hogy nincs áram

Tegnap Josip Dabro mezőgazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes is meglátogatta Ravnateljstvo civilne zaštite MUP-RHt, állami segítséget ígérve, valamint Franjo Orešković vukovár-szerémi megyei főispán-helyettes is, aki ma meghirdette a természeti katasztrófát Bošnjaci község és Županja város területére.

Horvátországban először fordult elő, hogy a természeti katasztrófát mindhárom lehetséges alapon jelentették be – a csökkentett termés, a megsemmisült vagyon és a csökkentett jövedelem alapján.

Több mint 1100 családi ház rongálódott meg – egy ép tető sem maradt a faluban -, ezért a megye más vukovár-szerémségi városokhoz és önkormányzatokhoz is fordult segítségért a tetőcseréppel kapcsolatban, amelyre Bošnjaciban és Županjában van a legnagyobb szükség.

Plenković miniszterelnök állami segélyt ígért, amelyre igencsak szükség lesz, mert csak a lakóházakon esett kárt több mint 5 millió euróra becsülik. Ahogy ezt a tavalyi tapasztalatokból tudom, ilyenkor a legszörnyűbb, hogy nincs áram.

Bár a hivatalos források igyekeznek nyugtatni a hangulatot, mondván, hogy a háztartások fele már visszanyerte az áramszolgáltatást és „a napokban” teljesen normalizálódik a helyzet, az igazság az, hogy a faluban még legalább tíz napig nem lesz áram, mert egyes öregebb épületek dőlőfélben vannak, és a szerelőcsapatok egyszerűen nem merik elfordítani a kapcsolót a lehetséges katasztrofális rövidzárlatok miatt.

Ezt onnan tudom, hogy a jelzett falu 30 kilométerre sincs Cérnától, a nyári főhadiszállásomtól, így elsősegélyként az én benzines áramfejlesztőm is ma reggel elindult Bošnjaci irányába, a tavalyi élményeim után, ugyanis volt annyi eszem, hogy beszerezzek egyet, a minden esetre.

Persze ha működne a katasztrófavédelem, senki sem lenne rászorulva a felebaráti segítségre, de ez más lapra tartozik.

A horvát főspion Brüsszelbe megy

Mint ezt a kormány hírül adta, a horvát Biztonsági Hírszerző Ügynökség (SOA) igazgatója, Daniel Markić szeptembertől átveszi az EU Hírszerzési és Elemzési Központjának (EU INTCEN) irányítását. Markić első asszisztensét, Hrvoje Omrčanint pedig igazgatóhelyettessé nevezik ki, aki Markić távozása után az új igazgató megválasztásáig vezeti az ügynökséget.

Markićnak az INTCEN vezetőjévé történő megválasztása megerősíti azt a csendben kiépített nagy befolyást és hírnevet, amelyet ő személyesen, de a horvát Biztonsági Hírszerző Ügynökség is szerzett az elmúlt években az EU biztonsági szerveiben és az európai partnerek körében.

A horvát Biztonsági Hírszerző Ügynökség (SOA) igazgatója, Daniel Markić szeptembertől átveszi az EU Hírszerzési és Elemzési Központjának (EU INTCEN) irányítását. Eddig gyakran adta azt az választ az újságírói kérdésekre, hogy ezt nem kommentálnám (Forrás: YouTube)

A SOA évek óta rendkívül aktív az európai biztonsági és hírszerzési körökben, és e tevékenységek némelyikét nyilvánosságra hozták. Így az elmúlt években a SOA töltötte be az összes európai biztonsági és hírszerzési platform elnöki tisztét.

2020 februárjában Zágráb volt Európa biztonsági és hírszerzési központja, amikor mintegy 20 európai szolgálat szándéknyilatkozatot írt alá az Európai Hírszerző Főiskola létrehozásáról.

Kapcsolódó cikk

Cinkos-e Szerbia százezer palesztin legyilkolásában? – a BIRN és a Haaretz közös vizsgálata

Tavaly a SOA létrehozott egy kiválósági központot a nyílt forrásokból származó adatok gyűjtésére, amelyhez eddig hat ország csatlakozott, köztük Spanyolország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország.

Markić kinevezése nem mehetett végbe az európai partnerek nélkül, ami azt jelenti, hogy Markić a legnagyobb európai biztonsági rendszerek támogatását élvezi, mivel az INTCEN igazgatói posztját pályázat kiírásával töltik be, nem nemzeti kvóta alapján.

Hogy mi is hozzájáruljunk a nyílt forrásokból származó adatgyűjtéshez, a horvát lapok arról cikkeznek, hogy Szerbia nemcsak az ukránokat látta el lőszerrel az elmúlt időszakban, de Izraelt is.

A szerbiai Krušik igen kelendő árut gyárt: a nevezetes NATO 155 milliméteres tüzérségi lövedéket, de ezzel együtt a valjevoi cég 152 milliméteres szovjet/orosz szabványú lövedékeket is gyárt. De ezen felül a szerbek még egy csomó keleti/nyugati lőszert gyártanak, többek között harckocsi-lőszert, változatos űrméretű aknavetőgránátokat, stb.