SZERBIA BESEGÍT: Szerbiai domainekről érhetők el a boszniai szerb kormányzati honlapok

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az anyaország besegít, ennek köszönhetően szerbiai domainekről érhetők el azok a boszniai szerb „állami” honlapok, amelyeket az amerikaiak egy héttel ezelőtt „ejtettek túszul”. Mint a BALK is beszámolt róla, az Egyesült Államok a napokban megbénította a boszniai szerb kormányzati honlapok egy részét, amelyek az eredeti címükről, vagyis URL-jükről ma sem férhetők hozzá. Más domainekről azonban ismét elérhetők a tartalmak, persze nem mind, és nem teljes biztonsággal látogathatók.

Szerbiai domaineket használnak

Napokig nem volt elérhető a boszniai Szerb Köztársaság kormányának, elnökének és belügyminisztériumának a honlapja, és más kormányzati oldalak sem működtek, mostantól azonban – kerülőúton ugyan – de a keresők behozzák őket. Már amelyiket.

A boszniai szerb elnök honlapja korábban a predsjednikrs.net címen jelent meg, nyilván szándékosan kerülték a Bosznia-Hercegovinára utaló .ba végződést, most viszont predsjednikrs.rs címen jelenik meg.

Átirányítás természetesen nincs a régi oldalról, mert az továbbra is „amerikai fogságban” van, viszont ha a .net végződést .rs-re cseréljük, akkor bejön Milorad Dodik oldala.

Más a helyzet a vladars.rs-re átkeresztelt kormányoldallal, a BALK védelmi rendszere azt jelzi, hogy egy adathalász oldalról van szó, és amikor rákattintunk a mindenképpen folytatjuk linkre, akkor azt az értesítést kapjuk, hogy a webhely nem képes biztonságos kapcsolatot nyújtani, nyilván ezt még kalapálni kell egy kicsit.

Valóban feltört oldal lenne?

A másik rendszervédelmi szoftverünk a boszniai szerb kormány honlapjával kapcsolatban azt az üzenetet küldte, hogy egy feltört oldalról van szó.

Magyarázatként még hozzátette, hogy az ilyen webhelyek (vagy szerverek) egyébként legitim oldalak, amelyeket hackerek használnak a tulajdonos tudta nélkül vagy éppen tudtával. A feltört webhelyeket gyakran használják rosszindulatú programok tárolására és terjesztésére.

Ez is arra utal, hogy a boszniai szerb kormány honlapjával nincs minden rendben, vagyis hogy az új címen nem érzi teljesen jól magát.

Előfordulhat, hogy szerb, vagy ha erős a fantáziánk, akkor el tudjuk képzelni, hogy orosz hackerek működtek közre, és fertőzött fájlokat tettek fel a szerbiai domain cím mögött lévő szerverre.

A szerbiai Telekom besegít

A globális WHOIS bázisból, mely alapvető adatokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy ki, hol és mikor regisztrált egy weboldalt, kiderül, hogy a vladars.rs domain nevet a belgrádi Hosting Mania jegyezte be a banjalukai Prointer ITSS október 26-i kérésére.

Kapcsolódó cikk

Az USA lekapcsolta a boszniai szerb állami honlapokat, a Google törölte az adatbázisából őket

A Hosting Mania a Szabad Európa Rádió megkeresésére úgy válaszolt, hogy az említett domaint valóban rajtuk keresztül jegyezték be, de az oldalt nem az ő szervereiken helyezték el, vagyis nem ők működtetik.

A kollégák tovább nyomoztak az ügyben, és a Hostingchecker segítségével kiderítették, hogy a boszniai szerb kormány honlapja a Telekom Srpske banjalukai szolgáltató szerverein került elhelyezésre, amely a Telekom Srbije szerbiai távközlési cég boszniai szerb leányvállalata.

A szálak ezáltal tehát összeérnek, digitális értelemben pedig már megtörtént Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság egyesülése, ha másképp nem, akkor a domain nevek használatában.

Itt még annyit érdemes megjegyezni, hogy Milorad Dodik 2019 nyarán megerősítette, hogy fia, Igor Dodik és a Prointer ITSS között vannak kapcsolatok. Akkori nyilatkozata szerint fia ugyan nem a Prointer tulajdonosa, és nem is vezetője, viszont a munkatársa.

A .net végződésű címeket a boszniai szerb vezetés valóban az Egyesült Államokban regisztrálta az arizónai Tempében lévő Domain.com LLC nevű cégnél, aminek minden bizonnyal az volt a célja, hogy még a látszatát is elkerüljék, hogy a Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinához tartozik.

Azt viszont akkor nem merték bevállalni, hogy eleve .rs domainről működtetik a szerb entitás hivatalos oldalait, amire „amerikai segédlettel” most mégis csak sor került.

Valóban a szankciók miatt?

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma egyelőre nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy az oldal működésének leállítása valóban összefüggésben van-e a boszniai Szerb Köztársaság egyes vezetőivel szembeni szankciókkal, mint azt a boszniai szerb miniszterelnök, Radovan Višković állította.

Az Egyesült Államok bosznia-hercegovinai nagykövetsége viszont reagált, és azt mondta, hogy „a felelős nemzetközi vállalatok komolyan veszik a szankciók betartását és végrehajtását, és megtagadják a szankciókkal sújtott személyekkel vagy szervezetekkel való együttműködést”.

Kapcsolódó cikk

A Meta szerint a szerb elnök és a pártja internetes csalásokkal népszerűsítette magát

A nyakatekert megfogalmazás szerint „tilos az amerikai magánszemélyek vagy cégek minden olyan tranzakciója, amely tulajdont érint, vagy szankcionált személyek vagy cégek javára történik”.

A boszniai szerbek, kimondottan pedig a Milorad Dodik által sokszor gyalázott nagykövetség ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatalára, vagyis az OFAC-ra utalt.

Amerikai szakértők szerint nem gyakran fordul elő, hogy deregisztrálják a külföldi domaineket, néhány évvel ezelőtt a véreskezű Iráni Nemzeti Gárda néhány domainjét azonosították be, és törölték a rendszerekből.

Az azonban önmagában sem hízelgő, hogy a boszniai szerb kormány éppen az Iráni Nemzeti Gárdával került egy kosárba, de nincs minden veszve, mert csak a .net végződés elérhetetlen a boszniai szerb kormányzat számára, .ba végződéssel is regisztrálhatnak domaint, vagy az .rs domainek is rendelkezésre állnak.

A banjalukai vezetés ezt választotta, amivel egyúttal azt is kifejezte, hogy nem .ba (Bosznia-Hercegovina), hanem .rs (Szerbia) alá kíván tartozni, vagyis digitális értelemben végképp meghozta a politikai döntést.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.