A miniszter úr szerint Horvátország 400 millió eurót költ geotermikus létesítményekre

Bár a választások még elég messze vannak, ez a kormányt, illetve az illusztris kormánytagokat egyáltalán nem zavarja abban, hogy saját, ti. a kormány nagyszerűségét dicsőítsék. Így Mario Banožić védelmi miniszter Franciaországban nagy pompával „átvette” az első horvát Rafale vadászbombázókat. Az idézőjelek ebben az esetben igencsak indokoltak, a gépek ugyanis nem Horvátország felé indultak, hanem az egyik francia támaszpontról a másikra, hogy a földi személyzettel egyetemben, az alapkiképzés után, elvégezzék a haladó fokot is. Banožić véleménye szerint „történelmi nap” a mai, szerintünk meg hétfő van, és ez ugyanolyan nap mint bármely másik (hétfő). Amíg még el nem felejtem, a repülők jövőre érkeznek meg, nyilván még a választások előtt, lesz még fotózkodás, interjú, harci lobogó…

Geotermikus miniszter

Banožićtyal párhuzamosan Davor Filipović gazdasági miniszter azzal bűvölte a sajtó munkásait, hogy Horvátország 400 millió eurót szándékozik befektetni geotermikus létesítményekbe.

– A horvátországi geotermikus erőforrásokban rejlő lehetőségekről évtizedek óta beszélnek, de ez a kormány most megvalósítja ezt a potenciált

– mondta Filipović, akiről nem tudom miért, mindig azok a kis krapekok jutnak az eszembe, akik jelentkezés közben majd kiesnek a padból, és fejhangon rikoltoznak, hogy „Tan´tó néni, tan´tó néni!”

Vajon a fonákolósban (Reversi, Othello) hogyan lesz az összes sárgából kék tökfedő? (Forrás: (Forrás: X-platform, Davor Filipović)

Mindazonáltal komoly dologról van szó, még ha egy miniszter mondja is: a júniusban lezáruló tendert három cég nyerte meg: az INA, az IGeoPen d.o.o., amely angol, és a Viola Energy Generation d.o.o., amely török háttérrel és természetesen tőkével rendelkezik – vagy legalábbis így mondják.

Amennyiben a tervbe vett kutatások is megerősítik, hogy a Dráva-depresszió térségének geotermikus potenciálja alkalmas villamosenergia-termelésre, Horvátország évente több mint 600 000 MWh megújuló villamos energiát kaphat.

Ez nem sok, de nem is elhanyagolható, annál is inkább, hogy a kezdeti befektetések után az erőművek minimális költséggel üzemeltethetők.

A megújuló energia bajnokai?

A fentiek apropóján, úgy tetszik, hogy horvát testvéreink több mint jól állnak a megújuló energia felhasználásával. Amint azt a Horvát Megújuló Energiaforrások Szövetsége (Obnovljivi izvori energije Hrvatske, OIEH) elemzése megállapítja, Horvátországban augusztus 1-jén 353 MW erejű naperőmű volt telepítve, így az új termelési kapacitások augusztusi belépésének köszönhetően jelentős növekedést jegyeztek a naperőművek termelésében.

Kapcsolódó cikk

GEOTERMIKUS HORVÁTORSZÁG: A kőolajszármazékok a történelem szemétdombjára kerülnek, jönnek az alternatív megoldások

Ugyancsak augusztusban a szélerőműparkok is jó termelést értek el. Az augusztusi villamosenergia-forgalomban a napi fogyasztás és a csúcsterhelés nagy ingadozása volt megfigyelhető a hónap időjárási viszonyai és az idegenforgalmi idény hatása miatt.

Az elemzésben rámutattak arra, hogy a jelen szerint a megújuló energia az idén az éves villamosenergia-termelés több mint 70%-át teszi ki, ami Horvátországot az Európai Unió öt legjobb országa közé helyezI a zöld átállás szempontjából.

Ha a növekedés folytatódik, 2024-re a naperőművekből származó energia éves szinten elérheti 500 MW-ot. Miután a OIEH szakértőket tömörít, az elemzés arra is rávilágított, hogy mindentől függetlenül az idei év rendhagyónak tekinthető.

A jó hidrológiának köszönhetően a vízerőművek augusztusban nagy termelést értek el, és a tározók kedvező vízállása többnyire elegendő forrást jelentett a rendszerszolgáltatásokra.

A kevésbé zöldek

Ugyanakkor a hőerőművek is intenzíven működtek. A (széntüzelésű) Plomin hőerőmű augusztusban 145 GWh, míg a gáz hőerőművek 282 GWh termelést jegyeztek. Augusztusban ezen felül a magas fogyasztás miatt még sok villamos energiát kellett importálni, nevezetesen 160 Gwh-t. A maximális import 1371 MWh/h volt, a legtöbbet a hőhullám idején, augusztus 21. és 27. között hozott be az ország.

A horvát gazdasági miniszter szlovén kollégájával együtt kereste fel a krškói atomerőművet, amely szerinte a horvátországi áramellátás biztonságának egyik pillére (Forrás: X-platform, Davor Filipović)

Ezt az OIEH nem mondta, de nagyon egyértelmű: a nem megújuló, hagyományos források nélkül mindenki csehül állna, és azok járnak a legjobban, akik ragaszkodtak az atomerőművek üzemeltetéséhez.

A megújuló energia lassan fejlődik és meglehetősen megbízhatatlan – kivéve a geotermikus hőerőműveket, amelyek más részről annyiba kerülnek, mint a túrós-vajas szaggatott.

És most következzék a találós kérdés: vajon az atomerőmű-e a környezetbarátabb megoldás, vagy a széntüzelésű hőerőművek, amelyeket kényszerűségből most már Németországban is visszaállítanak? Én az atomerőművekre szavazok.