Három helyen is lövöldöztek a migránsok Szabadkánál, legalább egy halott

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Lassan mindennapossá válnak a migránsok közötti leszámolások Szabadkán és környékén. Ezúttal három helyen is összecsapások voltak a migránsok között, hárman megsebesültek, egy migránst pedig holtan találtak. A szerb rendőrség a lövöldözéseket követően nagyszabású akcióba kezdett az ország északi részén, több városban is.

Három helyszín

Az újabb fegyveres összecsapásokra Hajdújáráson, Nagyradanovácon és a Zentai út közelében lévő szabadkai befogadó központnál került sor, tehát három erősen elkülöníthető helyszínen.

Az eddigi jelentések szerint a halálos áldozatot feltehetően a Hajdújárásnál történt lövöldözés követelte, a három sebesülés is itt történt.

Egyelőre nem derült ki, hogy az életét vesztett férfit a tegnap esti összetűzésben ölték-e meg, a holttestét ugyanis a konfliktus helyszínétől távolabb találták meg. Ezért előfordulhat, hogy a korábbi napokban vált egy másik leszámolás áldozatává.

Közben kiderült, hogy a szabadkai Lidl áruház parkolójában történt pénteki lövöldözés során megsebesült férfi tegnap (szeptember 11-én) a kórházban belehalt sérüléseibe.

Razzia több városban is

Mindezzel összefügg az az információ, miszerint kora reggel nagyszabású rendőrségi akció kezdődött az embercsempészek ellen, amely során a rendőrök három géppisztolyt, egy félautomata puskát és egy pisztoly, két áramfejlesztőt, valamint 25 útlevelet és 12 személyi igazolvány találtak.

Géppisztolyok is előkerültek (Forrás: szerbiai belügyminisztérium)

Sajtóértesülések szerint a razzia kiterjedt Zomborra, Nagykikindára és Szabadkára, vagyis azokra a városokra, ahol befogadó központok vannak, ezért koncentráltabb a migránsok jelenléte. Lakossági beszámolók szerint a rendőrök drónokat is használtak a migránsok mozgásának nyomon követésére.

A rendőrök új jelenségként számoltak be arról, hogy a csempészek megfigyelőket telepítettek a fák tetejére, hogy előre jelezzék, ha bármiféle mozgást észlelnek, amivel bizonyos értelemben kezdetét vette a bozótharc.

A rendőrségi tevékenységet Bratislav Gašić szerb belügyminiszter a helyszínről kísérte figyelemmel, majd úgy fogalmazott, hogy a nehezen megközelíthető és átjárhatatlan környék miatt az ilyen akciókat részletesen megtervezik, és a minisztérium elit egységeinek legképzettebb tagjai vesznek részt bennük.

Gašić korábban úgy nyilatkozott, hogy a probléma részét képezik azok a szerbiai állampolgárok is, akik a tanyák bérbeadásával, a migránsok szállításával vagy fegyverrel történő ellátásával foglalkoznak.

Új megközelítésre lenne szükség a migránskérdésben

Zomborban a helyi lakosság szervezetten lép fel a migráció kezelésével kapcsolatos mulasztásokkal szemben, az egyik szervező (név a szerkesztőségben) úgy fogalmazott, hogy ezen a téren patthelyzet alakult ki, ezért ilyen vagy hasonló események a továbbiakban is előfordulhatnak.

Az aktivista úgy vélte, hogy a migránskérdés megoldásában új megközelítésre lenne szükség, erre utaló jelet azonban egyáltalán nem látni.

Predrag Petrović, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója többször is úgy nyilatkozott, hogy a szerb államnak aktívabban kellene foglalkoznia a csempészfolyosók felszámolásával.

A Szerbián áthaladt migránsok száma a szerbiai menekültügyi hivatal szerint, az idei számok az első félévre vonatkoznak. Az említett hivatal adatai ugyan megbízhatatlanok, de nem tekinthetünk el tőlük, mert ezek képezik a politikai kommunikáció alapját

Petrović szerint a rendőrség ismeri azokat a migránsokat, akik más migránsok csempészésének szervezésében vesznek részt, a probléma azonban az, hogy a csempészéssel foglalkozó migránsok kapcsolatban állnak a helyi hatóságokkal, beleértve a helyi rendőrök egy részét is – ám ha az állam aktívabban venne részt a probléma megoldásában, akkor biztosan sikerrel járna.

A szakértő szerint igazán nem nehéz feltárni, hogy ki foglalkozik embercsempészettel, és könnyen igaznak bizonyulhatnak azok az újságírói feltételezések, hogy a helyi rendőrség bizonyos tagjai is „szerepet kapnak” az embercsempészetben.

Nikola Kovačević ügyvéd, az A11 Kezdeményezés egyik tagja a szabadkai Magločistač (Ködeltakarítás) nevet viselő portálnak nyilatkozva ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy Bulgáriában, de máshol is 20 vagy 30 rendőrt tartóztattak le vesztegetés, korrupció és embercsempészet miatt, és feltette a kérdést, hogy vajon miért ne történhetne meg ez Szerbiában is?

Radoš Đurović, a Menedékkérők Védelmével és Segítésével Központ vezetője ehhez hozzátette, hogy az északi határok mentén többszáz embercsempész tevékenykedik.

A migránsbarát Đurović ezúttal sem mulasztotta el, hogy megemlítse Magyarország felelősségét, szerinte ugyanis a magyar kerítés és a migránsok Magyarországról történő visszatoloncolása idézi elő ezt az abszurd helyzetet, ami az embercsempészet növekedését eredményezi.