Milan Radoičić, a koszovói Szerb Lista alelnöke, Slobodan Tešić szerbiai fegyverkereskedő és Zvonko Veselinović „koszovói szerb építőipari üzletember” szerepel azon a harminc nevet tartalmazó korrupciós listán, amelyet a londoni kormány tett közzé. A hivatalos indoklás szerint Nagy-Britannia 30 személyt és szervezetet célzott meg, akik, illetve amelyek elnyomják az alapvető szabadságjogokat szerte a világon. A brit kormány megjegyzi, hogy a szankciók demonstrálják az Egyesült Királyság elkötelezettségét a szabad társadalmak és mindenki emberi jogainak védelme mellett.

A listán orosz, iráni és moldovai nevek is szerepelnek, Moldovából például rajta van az izraeli száműzetésben élő Ilan Shor, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és akit korábban már az amerikaiak is „megszankcionáltak”, akárcsak a szóban forgó szerbek egyikét és másikát is.

Ezáltal a szerbek is „kitettek magukért”, a maguk 10%-os részvételével előkelő helyet foglalnak el a listán, mindhárman „a korrupcióval gyanúsított személyek szekcióját erősítik”, amelyen Slobodan Tešićet az első helyen említik meg.

A brit kormányközlemény úgy fogalmaz, hogy Tešić „jelentős szerbiai székhelyű fegyverkereskedő”, aki céljainak elérése érdekében más országok legfőbb államügyészeinek megvesztegetésével is foglalatoskodik, amivel kapcsolatban azonban nem pontosítanak, tehát nem lehet tudni, hogy melyik országra gondoltak Londonban.

A szerbiai sajtó – természetesen nem a kormánypárti – nemrégiben arról írt, hogy Tešić két cége a Valir és a Zenitprom 2020 óta több mint 926 tonna szerb gyártmányú lőszert exportált az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy az amerikaiak 2017-ben és 2019-ben már „megszankcionálták” a szóban forgó szerbiai „üzletembert”. A BALK-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Görögországban nemrég lezuhant ukrán gép is minden bizonnyal a Valir által „forgalmazott” fegyvereket szállította.

A Valir – ma is látható weboldala szerint – öt szerb hadiipari céggel működik együtt, de partneri kapcsolatban van a szerbiai védelmi minisztériummal is, ami szerb állami érintettséget feltételez.

A Valir partnerei

A listára felküzdötte magát Milan Radoičić is, akit építőipari üzletemberként, és a Szerb Lista alelnökeként emlegetnek Londonban, ahol úgy tartják, hogy Radoičić politikai befolyását arra használta fel, hogy jövedelmező szerződéseket ítéljen oda saját építőipari cégeinek.

Miután Radoičić a belgrádi kormányzat által patronált koszovói Szerb Lista második embere, a vele kapcsolatos vádakban a szerb kormány érintettsége is felmerülhet, amibe azonban a brit kormány nyilvánosan nem mélyedt bele.

Zvonko Veselinovićot szintén koszovói építőipari üzletemberként nevezik meg, aki London szerint közbeszerzési szerződéseket használt fel állami pénzeszközök jogtalan eltulajdonítására. A szerbiai ellenzék állítása szerint Veselinović cége Újvidék városától is kapott megbízást, amikor még a jelenlegi védelmi miniszter, Miloš Vučević volt a város polgármestere. Pristinai állítások szerint Veselinović kamionjaival tavaly kivette részét a koszovói szerb úttorlaszok felállításából is.

Radoičić és Veselinović „áldásos tevékenysége” nemrégiben szóba került a szerbiai parlamentben is a kormányalakítás kapcsán, amikor Borislav Novaković, a szerbiai Néppárt alelnöke ezzel a két személlyel hozta összefügésbe Miloš Vučević, volt újvidéki „Patyomkin-polgármestert” is, akit – mit ad Isten – védelmi miniszternek jelölt a Szerb Haladó Párt.

– szögezte a kérdést az akkor még megbízott miniszterelnökként tevékenykedő Ana Brnabićnak a Néppárt alelnöke, Borislav Novaković, aki megjegyezte, hogy Zvonko Veselinović cége, az Inkop a 10-es európai korridort építi, mindeközben pedig a szintén az ő tulajdonában lévő Granit peščar Újvidék főterét kövezi ki.

A Vučević kinevezése miatt méltatlankodó szerb ellenzéknek válaszolva Ana Brnabić szerb „bábminiszterelnök” úgy fogalmazott: büszke arra, hogy Miloš Vučević a kormányában van, merthogy Vučević kiváló polgármester volt, és kitűnő kollégája a Szerb Haladó Pártban.

– mondta Brnabić, aki ezzel semmit sem cáfolt, csak annyit állapított meg, hogy ellenzéki térfélen is vannak rosszfiúk, miközben ismételten, számtalanodik alkalommal védelmébe vette a koszovói Szerb Listát.

A fent elmondottakból tehát nem csak az derül ki, hogy a „csúnya brit kormány megszankcionált” három „ártatlan szerbet”, hanem az is, hogy ezeknek a szerbeknek alig leplezett, vagy éppen demonstrált kapcsolataik vannak a belgrádi vezetéssel, így átvitt értelemben akár arról is beszélhetünk, hogy a brit kormány félig-meddig a belgrádi vezetést is büntette. Az itt elmondottak ráadásul egészen más fényt vetnek arra is, ami Koszovóban történik.