Szerb Köztársaság
FOLYTATÓDIK A SZÁJKARATE: Dodik győzelmének kihirdetését követően változatlan intenzitással osztották az észt egymásnak a boszniai szerb politikusok

Milorad Dodik győzelmének kihirdetését követően folytatódni látszik a boszniai választási bizottság kálváriája. A kormányzó szerb párt soraiból az államelnöki testületbe újonnan bejutó Željka Cvijanović is a szerb entitás saját választási szervének létrehozása mellett foglalt állást. A boszniai szerb ellenzék viszont a helyi médiában való folyamatos szerepléssel és ügyészségi feljelentéssel próbálja meg fenntartani a szavazóbázisa elszántságát Dodik megbuktatására. A szerb nemzet Miléje a győzelme kihirdetését követően általános pénzosztásba kezdet a közhangulat normalizálása érdekében.
Saját választási szervet akarnak
Milorad Dodik választási győzelmének tegnapi kihirdetését követően éles reakciók születtek mind a boszniai szerb ellenzék, mid pedig a saját pártjának tagjai részéről. A boszniai központi választási bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) mély hallgatásba burkolódzott, pedig a Dodik által irányított Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) vezetése az október 25-i pártrendezvényen elhangzottakhoz hasonlóan komoly kritikával illette az országos választási szerv működését.
A boszniai államelnökségbe frissen megválasztott Željka Cvijanović is tartotta magát a korábbi cikkünkben bemutatott pártrendezvényen kijelölt kommunikációs irányhoz. Cvijanović a CIK-et „közönséges cirkusznak” minősítette a teljesítménye alapján, így indokoltnak látta a szerb entitás saját választási szervének felállítását.
Korábban részletesen foglalkozunk a BALK-on azzal, hogy Dodik több állami szerv, köztük az ügyészség, a hadsereg és az adóhatóság entitási szinten való „újraalapításának” gondolatával borzolta a boszniai egység megteremtésén fáradozó politikai vezetők idegeit. Akkor ezzel annyit ért el, hogy az USA idén februárban másodszor is szankciós listára tette. A választási bizottság megkettőzésének gondolata ugyanilyen eredménnyel végződhet Željka Cvijanović esetében is.
Amikor a halott kétszer szavaz
Nebojša Vukanović a korábbi években még a Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Stranka, SDS) tagjaként ellenzékből osztotta ki rendre a kormányzó Dodik-párt tagjait. Emiatt meg is kapta a saját frakciójától a nem irányított rakéta (nenavođena raketa) gúnynevet. Most a Dodikkal szemben induló Jelena Trivićet támogató koalíciót erősítő a Jogért és rendért (Za Pravdu i Red, PR) nevű párt színeiben jutott be a boszniai szerb nemzetgyűlésbe (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS).
Első nyilatkozatában a CIK döntését úgy minősítette, hogy az állami szerv meghajolt a boszniai szerb entitást vezető maffiacsoport akarata előtt.
Az állam már halott, és erőszakos szervezett bűnözői körök kapitulációra kényszerítették a „Centralni izborni kartelnek”, vagyis „központi választási kartellnek” minősített szervezetet.
Vukanović felemlegette a korábbi választáson történt ominózus esetet a saját körzetében, amikor egy rég elhunyt személy sikeresen adott le szavazatot kétszer is. Reggel a Trbinje központjában lévő szavazókörben, majd délután annak külvárosában újra meg tudott történni a Bibliába illő esemény.
Az ellenzéki képviselő a körzetében történt tömeges visszaélések miatt négy évvel ezelőtt feljelentést tett annak ellenére, hogy egyébként győzött a holtak seregének támogatása nélkül is. A tárgyaláson meghallgatták a CIK akkori vezetőjét, Željko Bakalart, aki mindössze annyi megjegyzést tett, hogy „sajnálja a történteket”.
Vukanović szerint a boszniai igazságszolgáltatás belső viszonyiról mindet elmond, hogy a korrupciógyanús ügyek miatt 2021-ben a Legfőbb Bírói és Ügyészi Testület éléről felmentett Milan Tegeltija a közhivatal elvesztését követő két hónappal már a Dodik vezette SNSD jogi tanácsadójaként jelent meg a médiában.
Jelenából Ivana
Jelena Trivić a baloldali és centrista ellenzéki blokk közös jelölte tegnap esti megszólalsában tartotta magát a pártját vezető Branislav Borenovićnak (Demokratikus Fejlődés Szervezete/Platformja, szerbül: Platforma Demokratskog Progresa, PDP) a nyilatkozathoz. Eszerint Trivić nem fogadja el az eredményt, mert szerinte az nem valós adatokon alapszik. Ennek megfelelően nem is fog gratulálni Dodik győzelméhez, ami a meggyőződése szerint csalások nélkül nem születhetett volna meg.
Az ellenzéki jelölt a Dodik helyzetével kapcsolatos eszmefuttatás után a CIK-et vette elő. Trivić szerint a központi válawsztási bizottság döntése helytelen, és az csakis külföldi nyomásra születhetett meg.
Meg kell jegyezzük, hogy nem derült ki pontosan milyen külföldi nyomásgyakorlásra „gondolt a költő” ezzel a kijelentéssel, különös tekintettel arra, hogy a CIK-re valamely hatással bíró nyugat-európai és angolszász államokat nehéz lenne a korábbi évek alapján Dodik iránti elfogultsággal vádolni. Az ellenzéki jelölt a választási szervet korrupt állami intézménynek minősítette, ami a mostani döntésével legalizálta a visszaéléseket.
Trivić a monológot azzal zárta, hogy harcolni fog tovább minden lehetséges eszközzel, és rövid időn belül tájékoztatni fogja a közvéleményt a pártja által megtett lépésekről. Ezzel kapcsolatban annyi konkrétumot osztott meg a sajtóval, hogy már az illetékes igazságszolgáltatási szervnél – vagyis az ügyészségen – van a tömeges választási csalások miatt tett feljelentése, és csak ennek az állami intézménynek a bátorságán és elszántságán fog múlni, meddig jutnak el az igazság kiderítésében.
A maga vonatozásában pedig kijelentette, hogy innentől kezdve szerbül „sveta dužnost”, vagyis szent kötelességének érzi, hogy a népe túléléséért harcoljon a boszniai Szerb Köztársaság területén. Az azonban kérdéses Trivić korábbi években tanúsított introvertált karaktere miatt, hogy alkalmas-e a személyisége a boszniai szerb Orleanska Ivana (Jeanne d’ Arc ékes szerb nyelven) szerepének betöltésére.
Kenyeret és lóvét
A politikai feszültség mederben tartása végett Dodik a „kenyér és cirkusz” alkalmazását preferáló római taktikát szabta modern kori formára.
A CIK eredményhirdetését követően a boszniai szerb nemzetgyűlés rendkívüli ülésen szavazta meg az idei költségvetés második kiigazítását. Ennek keretében a kormányzó SNSD és szövetségesei egy 4,5 milliárd konvertibilis márka, vagyis mintegy 2,2 milliárd euró összegű átcsoportosításról döntöttek.
Az összegből 477 millió márka (megközelítőleg 102 milliárd forint) kerül a lakosság között különböző támogatási jogcímek alapján kiosztásra. Vagyis kenyér lesz az asztalon, a cirkusz pedig várhatóan a nemzetgyűlésben és a bíróságon folytatódik.

Szerb Köztársaság
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust

Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben fogadta Milorad Dodikot a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A két vezető közti egyeztetés számos témát érintett, azonban ezekről csak Dodik nyilatkozott a megbeszéléseket követően. Ebből megtudhattuk, mi mindent adnak az oroszok a közeljövőben a boszniai szerb országrésznek. Egyebek közt új konzulátust, új templomot és gázáremelést. Dodik a találkozót követően az ukrajnai válságot egy feltételezett amerikai katonai akcióhoz hasonlította, amelyet az USA hajtana végre Oroszország mexikói megjelenése esetén.
Mindenki elégedett mindenkivel
Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kedden este a nemzetközi sajtóban az ukrajnai háború kitörése után ismertté vált „bazi nagy fehér asztalnál” vitatta meg a világ dolgait minden oroszok urával és elnökével, Vlagyimir Putyinnal.
A két „régi harcostárs” immár nyolc hónapja nem foghatott kezet, annak ellenére, hogy Dodik már a tavaly októberi boszniai választást megelőző kampányban is az orosz kapcsolatok fontosságával igyekezett maga mellé állítani a nacionalista boszniai szerb szavazókat.
A találkozó kapcsán csak a boszniai szerb köztelevízió funkcióját betöltő RTRS készített pár felvételt, amelyeken jól látszik, hogy Putyin és Dodik a tolmácsok társaságában ülnek a már említett tetemes méretű bútordarab körül.
A jelenet mélyebb értelmezésébe elmerülő boszniai politológus karnak rögvest szemet szúrt, hogy a szerb nemzet Miléje nem az asztal hosszabbik végén kapott helyet, hanem a rövidebb oldal mentén nézhetett szembe Putyinnal. Akárcsak nyolc hónappal ezelőtt, csak akkor a tolmácsok fülhallgatón keresztül fordítottak.

Dodik nem csak Putyinnal találkozott, hanem a minden oroszok külügyérével, Szergej Lavrovval is, legalább egy fotó erejéig (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Az egyeztetés rövid sajtónyilvános részén Dodik ceruzát és papírt ragadva jegyzetelte az orosz elnök által elmondottakat. Az RTRS kamerája előtt mindkét fél kifejezte elégedettségét a boszniai Szerb Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közti kapcsolatokkal összefüggésben.
Putyin külön megköszönte Dodiknak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is semleges álláspontot képvisel az ukrajnai „különleges katonai művelet” kapcsán, és a szerb entitás változatlanul fenntartja a baráti együttműködést a Boszniában lévő orosz intézményekkel.
Ezt követően az orosz államfő megjegyezte: tisztában van azzal, hogy a boszniai szerb entitás iskoláiban diákok ezrei tanulnak orosz nyelvet, amit ő az orosz kultúra támogatásának minősít.
Az orosz elnök szavaira reagálva Dodik kifejezte abbéli reményét, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és Oroszország a jövőben is folytatja az eredményes gazdasági együttműködést.
Utalt rá, hogy vannak olyan vállalkozások mindkét oldalon, amelyeknek fontos a korábban megkezdett közös munka folytatása. Ezeket a cégeket azonban Dodik nem nevezte meg, ágazatként pedig csak a földgáz ellátást emelte ki, mint olyant, ahol Moszkvának döntő szerepe van.
A gáz drágul, Dayton romokban, de lesz templom
A Putyinnal folytatott találkozó után Dodik az RTRS-nek adott egy 15 perces interjút. Ebben a legfontosabb fejleménynek azt minősítette kellő szerénységgel, hogy az orosz fél újfent az ő személyén keresztül tárgyalt a boszniai szerbekkel.
A nézőket leginkbb érdeklő gázár kapcsán azonban Dodik nem szolgált jó hírekkel. Mint mondta, a most érvényben lévő ár növekszik a következő hat hónapban. Szavai szerint ez nem az orosz félen múlt, hanem a tranzitdíjak emelkedtek a tranzitországokban.
Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett szankcióellenes politikának az elsődleges haszonélvezői azok a szarajevói lakosok, akik nincsenek pozitív véleménnyel róla, pedig ők a legnagyobb gázhasználók, és Dodik közbenjárása nélkül már régóta drágábban jutnának hozzá az orosz gázhoz.
Gyors témaváltással felhozta, hogy a daytoni egyezmény kapcsán kifejtette Putyinnak, hogy az egyezmény „romokban hever”. Sejtelmesen megjegyezte, hogy „a Szerb Köztársaság közeledik ahhoz a ponthoz, amikor el kell gondolkodnia azon, hogy milyen további lépéseket tegyen ezzel kapcsolatban”. Mindenesetre megnyugtatónak találta, hogy Putyin tisztában van a boszniai helyzettel.
A szerb entitás elnöke a közös ügyek közül kiemelte, hogy fel kívánja gyorsítani az orosz támogatással épülő pravoszláv vallási központ munkálatait Banja Lukában. Állítása szerint ez egy olyan téma, ami minden Putyinnal folytatott találkozón szóba kerül a projekt kezdete óta.
A boszniai szerbek várakozása szerint Oroszország nem csak templomot, hanem konzulátust is létesít Banja Lukában.
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja
Az interjú második részében Dodik az ukrajnai hadműveletek kapcsán elmondta, hogy „Putyin természetesen nem olyan ember, aki a háború barátja.”
Az oroszpárti meggyőződés kifejezése érdekében Dodik egyértelművé tette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság a jövőben sem képvisel olyan politikai álláspontot, ami a konfliktusban az egyik felet minősíti kizárólagosan felelősnek a harcok kirobbanásáért.
Az orosz katonai fellépést Dodik úgy magyarázta, hogy Oroszország a saját biztonsági környezetének a megőrzéséért harcol. Azzal a hasonlattal élt, hogy az orosz fél ugyanúgy reagált, mint ahogy az USA reagálna, ha Oroszország katonai erővel akarna megjelenni Mexikóban.
Szerinte az orosz fél az ukrajnai harcok megkezdése előtt megkísérelte garanciákkal elérni a békés rendezést, a diplomáciai próbálkozások sikertelensége miatt azonban arra kényszerült, hogy a különleges katonai műveletet megkezdje.
A világpolitikai helyzet jövője kapcsán is elmélkedett Putyin és Dodik, ezzel összefüggésben a boszniai szerb vezető elmondta, hogy mindketten egy multipoláris világrendet tartanak elfogadhatónak, amiben nincsenek aktív konfliktusok, és aminek Oroszország az egyik legmeghatározóbb szereplője.
Dodik szerint ennek megvalósítása érdekében Putyin több eredményt említett számára. Ezek közül az orosz gabona exportjának a jövő évben várható növekedését emelte ki, aminek köszönhetően Oroszország világelső lesz a gabonaexportban.
A nyugattal elnehezülő kapcsolatokat Dodik az oroszok melletti kiállással magyarázta. Mint mondta, a szerb entitás vezetése nem fogadta el az Orosz Föderáció ellen életbe léptetni kívánt szankciókat, és emiatt nehezedik diplomáciai nyomás a boszniai Szerb Köztársaság vezetésére a nyugati partnerek részéről.
A nyomásgyakorlásnak szerinte két célja van, egyrészt a szankciós politika elismertetése, másrészt egyes orosz féllel indított közös projektek felfüggesztésének elérése.
Dodik kiemelte, hogy ezzel szemben a Szerb Köztársaság vezetése úgy döntött, hogy nem vesz részt az általa „hisztérikus” jelzővel illetett oroszellenes politizálásban, hanem teret engednek annak, hogy a két fél, vagyis Oroszország és Ukrajna önállóan rendezzék a köztük kialakult helyzetet.
Szerinte a szerb entitásban mindenki tisztában van azzal, hogy ez az összecsapás nem az orosz és az ukrán felek között zajlik, hanem a Nyugat és Oroszország között.
Az általa vezetett entitás helyzete kapcsán jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság stabil és békés, azonban ki van téve olyan próbálkozásoknak, amelyek a daytoni egyezményen alapuló békerendszer felszámolását célozzák.
Megemlítette, hogy több mint 100 olyan hatáskört tartanak a Szerb Köztársaságban számon, amelyeket a Daytoni Egyezmény vagy a boszniai alkotmány a szerb entitás számára biztosít, az elmúlt húsz év során azonban azokat elvették a szerbek vezette országrésztől.
Dodik úgy vélte, hogy ez a nemzetközi jog megsértése, majd azzal a sejtelmes megjegyzéssel zárta a gondolatot, hogy az Orosz Föderáció a daytoni békerendszer egyik garantőr állama.
Dodik ráadásként átadta a találkozón az orosz államfőnek a boszniai Szerb Köztársaságért érdemérmet (Ordenza Zasluge RS). A kitüntetés adományozásáról a boszniai szerb vezető már idén január 8-án döntést hozott, a nemzetközi események miatt azonban annak átadására csak most kerülhetett sor.
A szövetségeseket kiakasztotta
Dodik moszkvai útjának múlt hét végi beharangozásával mind a koalíciós partnereit, mind pedig az úgynevezett „nyugati szövetségeseket” kiakasztotta. Bár a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) tagjai nem kommentálták a szerb entitás vezetőjének oroszországi útját, a május 17-én Szarajevóba tárgyaló Várhelyi Olivér bővítéspolitikáért felelős uniós biztos kemény szavakkal illette Dodik utazási terveit.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztató során az N1 hírcsatorna tudósítója által feltett kérdésre az uniós biztos hideg hangon közölte, hogy „a mi – értsd az EU – szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba.”
Ezek után kétségtelen, hogy Dodik mostani oroszországi útjával az EU nyugat-balkáni bővítésén fáradozó tisztségviselők helyett leginkább a boszniai szerbek legfőbb koalíciós partnereit hozta nehéz helyzetbe.
Az USA és az EU nyomására a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségével (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciót kötő, többségében baloldali és liberális bosnyák szavazókra építő „hatok” pártszövetséget az ominózus moszkvai út bejelentése után a jobboldali, konzervatív Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) holdudvarához tartozó boszniai médiumok össztűz alá vették.
A Dodik által nagy vehemenciával bejelentett oroszországi útra úgy hivatkoztak az SDA közeli médiumokban, mint annak a bizonyítékára, hogy a baloldali bosnyák szervezetek elárulták a bosnyákok össznemzeti érdekeit, és asszisztálnak ahhoz, hogy a boszniai szerb entitás vezetője párhuzamos külpolitikát folytasson.
A koalíciós kormány tagjai részéről nem került minősítésre a szerb entitás vezetőjének újabb oroszországi utazása, a koalícióban résztvevő Mi Pártunk (Naša Stranka) megmondóembere, Predrag „Peđa” Kojović azonban az N1 hírcsatornának adott riportban elmondta, hogy megítélése szerint az entitás vezetője egyre inkább elszigetelődik.
– Az EU-ban senki sem tekint úgy erre az utazásra, mint egy boszniai állami tisztségviselő oroszországi látogatására, hanem úgy minősítik, mint Putyin egyik emberének akcióját. Dodik pragmatikusan látja a dolgokat
– mondta Kojović , aki „fel is tárta” Dodik moszkvai útjának célját.
– Odautazik, hogy a gáz árának csökkentéséről tárgyaljon. Ez önmagában szép dolog, azonban más etikai és politikai tényezők figyelmen kívül hagyását nem tudom elfogadni. Úgy reagál, mint egy gyerek, akit, ha választás elé állítana, hogy most kap egy bélyeget vagy holnap ötöt, akkor most azt az egyet akarja.
A 2015. és 2021. között a Mi Pártunk elnöki székét betöltő Kojović a fentiekkel megkísérelte egyszerre elmarasztalni Dodikot a moszkvai kiruccanásért, és felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a szerb nemzet Miléje nem véletlenül tart ott, ahol. Hiszen rendre ő az a boszniai politikai elit tagjai között, aki a Putyinnál tett vizitjei margóján találkozik a muszka gázóriás Gazprom vezetőivel, és a Putyinnal meglévő szoros kapcsolatára hivatkozva kérheti a világpiaci árszint alatti eladási ár alkalmazását a boszniai exportőr javára.
Dodik megőrizte a mozgásterét
A Kojović által elmondott verdikt értékelésünk szerint figyelmen kívül hagy egy fontos elemet, ami Dodikot a Putyinnál tett vizitre ösztönözhette. Ez pedig a saját politikai mozgásterének demonstrálása.
Az SNSD 2023. januárjában megalakult koalíciós kormányba való belépését követően Dodik egy majd három hónapos periódusban önmagához képest kifejezetten visszafogott és konstruktív politikai szerepvállalást mutatott. Ez az időszak vélhetően azt szolgálta, hogy a koalíciós partnerek és azok nyugati támogatói meggyőződjenek arról, hogy az SNSD képes az együttműködésre, ha a többi szereplő is tiszteletben tartja a koalíciós megállapodásban foglaltakat.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy formálisan a boszniai szerb vezetés jó viszonyra törekszik Aleksandar Vučić szerbiai államfővel és az ottani kormánnyal, a boszniai és szerbiai szerb kapcsolatok terén azonban repedések jelentkeztek, aminek következtében mindkét főszerb kísérletet tett a másik politikai mozgásterébe való beavatkozásra.
Mindezek alapján a mostani oroszországi út egyidejűleg szolhatott az SNSD saját szavazóinak, akik kifejezetten nagyra értékelik az Oroszország melletti nyílt kiállást az orosz-ukrán háborúban, valamint a belgrádi vezetésnek, akik kénytelenek tudomásul venni, hogy a Drina bal partján honos szerb entitás, bár hagyományosan a kistestvér szerepét tölti be Szerbia mellett, az orosz irányú kapcsolatait azonban maga alakítja.
Dodik pedig élesben tesztelhette a koalíciós partnerei fegyelmezettségét és tűréshatárát. Utóbbi be is jött, mert az említett Kojović interjún túl senki sem fogalmazott meg negatív véleményt.
A legfontosabb kérdés ebben a sokszereplős játékban, hogy maga Moszkva, mint a legnagyobb pravoszláv testvér mit akart üzenni azzal, hogy Dodikot fogadta egy olyan periódusban, amikor az EU és a NATO illetékesei egyre harsányabban hangoztatják a két nyugati orientációjú szervezet nyugat-balkáni államokkal szembeni nyitottságát, azonban a gesztusdiplomácia szintjén túllépve, a gyakorlatban ebből vajmi kevés látszik.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18