Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Bekérették a szlovén külügyminisztériumba a szerb nagykövetet Aleksandar Vučić egyik kijelentése miatt, amely Borut Pahor szlovén elnök belgrádi látogatásakor hangzott el. A szerb elnök Szlovénia elleni szankciókról beszélt, merthogy Szlovénia megsértette Szerbia területi integritását. Közben a külügyérkedő szerb belügyminiszter nem érti, hogy a szerbeknek miért kellene lemondaniuk a „szerb világról”, amikor a németek is egyesültek.

Szlovén tiltakozás

A szlovén külügyminisztérium közölte, hogy meglepték Vučić kijelentései. A szlovének elmagyarázták a bekéretett nagykövetnek a Koszovóra vonatkozó ljubljanai álláspont lényegét, amivel kapcsolatban azt várják, hogy „Szerbia nem nehezíti meg Szlovénia helyzetét”.

A szlovén elnök belgrádi látogatása alkalmával a kíváncsi szlovén újságírók firtatták Vučićnál az Oroszország elleni szankciók ügyét, meg is kapták a választ egy viszontkérdés formájában. A szerb elnök értetlenkedve lamentált el azon, hogy miként magyarázza el a szerb nemzetnek, hogy Szerbia nem Szlovénia, hanem Oroszország ellen vezet be szankciókat, amikor Oroszország nem sértette meg Szerbia területi integritását, Szlovénia viszont igen.

– Azt látjuk, hogy Szlovéniával jó kapcsolataink vannak. Franciaországhoz, az USA-hoz és Németországhoz hasonlóan Szlovénia is elismerte Koszovót, amivel Szerbia irányában megszegte a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatát

– jelentette ki a szerb államfő. Erre reagált meglepődve a szlovén külügyminisztérium, amely egy kis fejtágítást tartott a szerb nagykövet számára a szlovén álláspontot illetően. Ennek során fejezte ki azt várakozását, hogy Szerbia a jövőben ne problémázzon a Koszovóval kapcsolatos szlovén álláspont miatt, mert Koszovó szlovén részről történő támogatása nem Szerbia ellen irányul.

– Határozottan elleneztük azt is, hogy Koszovó szlovén elismerését kiegyenlítsék az Ukrajna elleni orosz agresszióval

– közölte a szlovén külügyminisztérium, amely azt szeretné, hogy Szerbia és Szlovénia továbbra is baráti kapcsolatokat ápoljon, és közösen keresse a lehetőségeket a nyugat-balkáni nyitott kérdések megoldására, ami csökkentené a feszültséget a régióban, valamint hozzásegítené Szerbiát és Koszovót az Európai Unióhoz való közeledésben.

– Szlovénia továbbra is minden szinten kiáll a Szerbiával való kommunikáció mellett

– közölte a szlovén külügyminisztérium, amely szerint a szlovén nagykövet ugyanerről a témáról folytatott beszélgetést Belgrádban.

A szerbek természetes igénye

Ha a vučići logikát követjük, akkor Szerbiának a fél világ ellen szankciókat kellene bevezetnie, hiszen mintegy száz ország ismerte el Koszovó függetlenségét, beleértve ebbe Franciaországot, az Egyesült Államokat és Németországot, de természetesen Magyarországot is, amellyel Szerbia „soha nem látott” szintre emelte kapcsolatait.

Természetesen nem múlhat el külpolitikai konfliktus, amibe Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter nem ütné bele az orrát.

Vulin – akit sokan tartanak „kihangosított szerb elnöknek” – gyorsan „visszaevezett a kilencvenes évekbe”, az esettel kapcsolatban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy egyetlen ember sem halt meg a „szerb világ” gondolata miatt, viszont az elszakadáshoz vezető szlovén önrendelkezési jog eszméje polgárháborúhoz vezetett, aminek következtében tízezrek vesztették életüket a volt Jugoszláviában.

Vulin ezzel arra a szlovén elnöki kijelentésre utalt, hogy Szerbiának fel kell adnia a „szerb világot”. Vulin ezzel kapcsolatban közölte még, hogy az elképzelés „nem Szerbia hivatalos célkitűzése vagy politikája”, viszont a „szerbek természetes igénye” az egyesülésre, ami például a németek esetében is előfordult.

– Képmutatás és védhetetlen annak a tézisnek a képviselése, hogy a szlovéneknek joguk volt elhagyni Jugoszláviát, a szerbeknek ugyanakkor nincs joguk, hogy döntsenek a saját sorsukról

– fogalmazott Vulin, aki azért is bírálta a szlovén elnököt, mert a békére veszélytelennek tartja a boszniai Szerb Köztársaság megszüntetésére irányuló kísérleteket és Szerbia feldarabolását, vagyis Koszovó kiválását, viszont „problémásnak véli” a szerb világgal kapcsolatos elképzeléseket.

Hiába, nem egyszerű ez a (szerb) világ.