Bosznia
AZ EMBARGÓ VISSZANYAL: A szlovén Petrol kúthálózat jelezte, hogy ellátási zavarok léphetnek fel több nyugat-balkáni országban
A délelőtti órákban a szlovén tulajdonban lévő Petrol kúthálózat üzemeltetője közleményben tájékoztatta a sajtót, hogy ellátási problémák léphetnek fel a teljes nyugat-balkáni üzemanyagpiacon a következő hetekben. A cég a lehetséges ellátási zavarokat az oroszországi kőolajexporttal szemben bevezetett uniós embargóval magyarázta. A közleményben a kiemelten érintett Bosznia-Hercegovina mellett Szlovénia, Horvátország és Szerbia szerepel, mint olyan ország, amelyekben a Petrol érdekeltségekkel rendelkezik.
Az embargó visszanyal
A Petrol szlovéniai anyacége 2022. januárjában kötött ellátási szerződést az Oroszországból olajat importáló partnerekkel. A dokumentummal kapcsolatban a cég vezetése hangsúlyozta, hogy a koronavírussal kapcsolatos utazási korlátozások megszűnését követően növekvő piaci igényeket érzékeltek, így a beszállítókkal kötött szerződésben azt célozták meg, hogy a 2022. közepére leszállított kőolaj származék mennyisége eléri a járvány ellőtti szintet.
Az Európai Unió által az orosz tengeri olajszállításra bevezetett embargó és a nyugat-európai uniós tagállamokban megkezdődött finomítókapacitás-átállítások miatt csökkent a piacon elérhető üzemanyag mennyisége. A Petrol közleménye alapján emiatt a nagyobb lakossági igényeket generáló nyári hónapokban tartós áremelkedéssel kell számolniuk a fogyasztóknak.
Az ellátási zavarok kapcsán a cég jelezte, hogy a piaci zavarok miatt a töltőállomáskora való késedelmes kiszállítással számolnak Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában.
Bosznia-Hercegovina kapcsán a Petrol vezetése jelezte, hogy az ellátási problémák nem csak az általuk működtetett 250 töltőállomást fogják érinteni, hanem várhatóan a teljes piacot. A cég közölte továbbá, hogy az áremelkedés tartós lesz.
A Petrol jelezte, hogy a helyzet részben javulni fog, amikor az OMV schwehati finomítójában újra teljes kapacitással kezdenek dolgozni. Ennek ellenére a Petrol által is igénybe vett nyugat-európai finomítók jelentős részében termelési kapacitásokat csökkentettek, mert műszaki munkálatokat végeznek az orosz Ural típusú olajról más származékokra történő átállás érdekében.
Volt, aki megmondta
Az uniós embargó május 23-i életbe lépése óta a benzin tőzsdei ára átlagosan 16%-al, míg a dízel üzemanyagé 25%-al drágult. A boszniai politikai elit tagjai közül eddig csak az öreg motorosnak számító Mirko Šarović, a boszniai Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) elnöke hallatta a hangját.
Šarović már egy hónappal ezelőtt megkongatta a vészharangot, amikor az EU rohamléptekkel közeledett az embargó életbe léptetése felé. Akkor azt javasolta, hogy az illetékes boszniai minisztereknek egyeztetést kellene kezdeményezniük az ellátás biztosítása érdekében a horvát INA és a szerbiai NIS cégekkel.
A választási törvény vitája miatt mély belpolitikai válságba merülő nyugat-balkáni „csodaországban” a sokat látott Šarović egyedül maradt a kezdeményezésével, és a hosszas szónoklata ellenére az illetékesek a derült égből érkező villámcsapás jelzőjét használták a Petrol bejelentésére.
Rátelepedtek az oroszok
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a teljes bosznia-hercegovinai fölgázpiac a Gazporm beszállítói tevékenységétől függ a Srbijagas állami vállalat exportőri tevékenységére támaszkodva. A délszláv háború lezárását követően a boszniai földgázágazat teljes egészében orosz és szerb befolyás alá került, és az üzemanyag piacon is hasonló folyamatok mentek végbe.
Az ezredfordulót követően a boszniai olajfinomítás jelentős része még a boszniai Szerb Köztársaság entitási tulajdonában volt. 2007-ben az RS kormánya privatizálta a Modričában és Bosanski Brodban lévő finomítóit és a Nestro nevű töltőállomás-hálózatot.
A vevő a 100%-ban orosz állami tulajdonban lévő Zarubezsnyefty olajipari cég volt, ami a három boszniai szerb vállalkozás üzemeltetésére létrehozta az orosz bejegyzésű NyeftyGazInkor céget.
A történet a várva várt orosz tőkeinvesztíció ellenére később negatív fordulatot vett, mert az orosz cég határozatlan időre elhalasztotta a két finomító teljes felújítását. Jelenleg a modričai létesítmény csökkent kapacitáson állít elő ipari felhasználásra szolgáló kőolajtermékeket, míg a Bosanski Brodban lévő üzem egy több személyi sérülést követelő baleset után leállításra került, már öt éve.
Jelenleg annyi ismert ezek működése kapcsán, hogy a velük együtt orosz kézbe került Nestro kúthálózat 86 töltőállomásának az igényeit elégítik ki.
Így az orosz állami tulajdon megjelenése a háborús éveket követően nem rántotta ki a kátyúból a boszniai üzemanyag-ágazatot. Sőt a földgáz-ágazathoz hasonlóan csak növelte annak külföldi beszállítóktól való függését. A hagyományos üzemanyagszármazékok boszniai előállítása csökkent a két finomító termelési kapacitásának minimalizálása miatt, miközben növekedtek az ipari és lakossági igények.
Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
Bosznia
A boszniai rendőri szervek 52 kg kokaint foglaltak le egy rajtaütés során
A boszniai rendőri szervek eddigi második legnagyobb kokainfogása banános ládák mélyéről került elő Szarajevóban, ez elég szokványos szállítási módszer a Latin-Amerikából érkező drog esetében. Fél éven belül ez már a második 50 kilogramm feletti kokain szállítmány, amit a boszniai hatóságok lefoglaltak. Az illegális árú fekete piaci értékel elérheti a 300.000 eurót.
Banánra vártak, kokaint kaptak
A boszniai rendőri szervek eddig nem szolgáltattak részleteket az idén január végén végrehajtott „Kruna” (magyarul korona) fedőnevű akcióról, amivel a drogkereskedelem elleni akciókat szokták felcímkézni.
A rajtaütés amiatt kapott kiemelt figyelmet a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos elfogásokkal egyébként is gyakran foglalkozó boszniai sajtóban, mert a kiszivárgott információk alapján a lefoglalt 52 kilogramm, első osztályú kokain mennyisége rekord közeli volt.
Az Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség állig felfegyverzett tagjai (Forrás: SIPA)
Az akció kapcsán arra derült fény, hogy abban az áfacsalásokkal és csempészettel foglalkozó Közvetett adózásért felelős igazgatóság (Uprava za indirektno oporezivanje, UIO) mellett a boszniai Hírszerző és Biztonsági Ügynökség (Obaveštajna i Sigurnosna Agencija, OSA), valamint a fegyveres bűnelkövetők elfogását végző Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (Državna Agencija za Istragu i Zaštitu, SIPA) vett részt.
Az eset kapcsán az érintett állami szervek nem adtak részletes tájékoztatást, vélhetően a nemzetközi partnerek kérésére. Ennek ellenére annyi kiderült, hogy ezúttal nem a hatóságok voltak éberek, mert hogy a szállítmányt kicsomagoló cég maga jelezte a hatóságok felé, hogy banánra várt, és kokaint kapott.
A lefoglalt illegális szállítmányról mostanáig kizárólag arra derült fény, hogy több mint 52 kg tömegű, első osztályú kokaint rejtettek banán tárolására szolgáló ládákba, a bennük elhelyezett gyümölcsök alá.
A latin amerikai gyümölcsök importját végző kereskedelmi cég telephelye Szarajevóban van, a kokain pedig vélhetően Ecuadorból érkezett a banánnal együtt, egyes értesülések szerint ezúttal Horvátország érintésével, a fiumei (Rijeka) kikötőn keresztül.
A helyi oknyomozó újságírók még keresik a megfejtést arra vonatkozóan, hogy a csempészek miért a „Z-1” és a „D&G Prince” feliratokat tüntették fel a kokaint rejtő csomagolásokon, ezeknek nyilván van valamilyen üzenetük, amit csak a beavatottak ismernek.
Az ügy kapcsán – vélhetően a nyomozás érdekei miatt – az sem vált ismertté, hogy a rajtaütés során hány személyt vettek őrizetbe, illetve volt-e köztük külföldi állampolgár.
Egyes szarajevói médiaértesülések szerint senkit sem tartóztattak le, ezért a kollégák arra a következtetésre jutottak, hogy a szállítmány csak úgy betévedt Bosznia-Hercegovinába, és nem az ottani piacra szánták.
Erre utal a Közvetett adózásért felelős igazgatóság rövid közleménye is, amelyből mindössze annyi derült ki, hogy a lefoglalt kokaint a csempészek nem Boszniában akarták értékesíteni, és ennek érdekében tovább kívánták szállítani más országok felé.
A pontos végcélt azonban az UIO munkatársai sem nevezték meg.
A legnagyobb fogás tavaly volt
Bosznia-Hercegovina már a kilencvenes évek második fele óta fontos részét képezi a latin amerikai államokból és Délkelet-Ázsiából nyugat-európai célországokba irányuló kábítószer-tranzit útvonalnak. A boszniai hatóságok rendre foglalnak le 10-20 kg tömegű keménydrog szállítmányokat.
A sajtóban most ismertetett Kruna akció legújabb felvonása során lefoglalt mennyiséget a tavaly augusztusban, a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Dobojban elkobzott tétel haladta meg. Akkor a nyomozók 73 kilogramm kokaint vettek zár alá.
A rekordnak számító kokainfogásról akkor is csak minimális információt osztottak meg az illetékesek a sajtóval. A tavaly augusztusban elkobzott kokain kolumbiai eredetű volt, amit cukor és üdítőital szállítmányba rejtve juttattak be Bosznia-Hercegovinába.
Az egy év alatt lefoglalt kábítószer mennyisége kapcsán Bosznia-Hercegovinában nincs az egész országra kiterjedő statisztikai adat, mert a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma a lefoglalt kábítószer mennyiségét nem hozza nyilvánosságra. Így csak a bosnyák-horvát országrész kapcsán állnak rendelkezésre adatok.
Ott a tavalyi évben 321 kilogrammnyi, kábító hatású tiltólistás anyag került lefoglalásra.
A boszniai rendőri szervek szakemberei egyetértenek abban, hogy a csekély hazai fizetőképes kereslet miatt a kokain és ópium származékok rendre az Európai Unióba való bejuttatás céljával érkeznek Boszniába.
A csempészek a montenegrói és albániai kikötőkből a zöldhatáron át juttatják el a tiltott szereket a nyugat-balkáni csodaországba, ahonnan kisebb mennyiségekre osztva kísérelik meg annak tovább szállítását az EU tagállamokba.
A célországokban pedig már a bosnyák, albán és török diaszpóra végzi el a tiltott szerek fekete piaci értékesítését.
Bosznia
Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket
Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.
Az amerikaiak kritizálták Dodikot
A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.
A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.
Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.
Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.
Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.
Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.
Dodik meghúzta a vörös vonalat
Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.
– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.
Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)
Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.
Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.
A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.
Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.
Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.
Dodik amerikai szabályozást vezetne be
Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”
Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.
Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.
Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac6 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna5 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Bosznia6 nap telt el azóta
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt