AZ EMBARGÓ VISSZANYAL: A szlovén Petrol kúthálózat jelezte, hogy ellátási zavarok léphetnek fel több nyugat-balkáni országban

A cikk meghallgatása

A délelőtti órákban a szlovén tulajdonban lévő Petrol kúthálózat üzemeltetője közleményben tájékoztatta a sajtót, hogy ellátási problémák léphetnek fel a teljes nyugat-balkáni üzemanyagpiacon a következő hetekben. A cég a lehetséges ellátási zavarokat az oroszországi kőolajexporttal szemben bevezetett uniós embargóval magyarázta. A közleményben a kiemelten érintett Bosznia- Hercegovina mellett Szlovénia, Horvátország és Szerbia szerepel, mint olyan ország, amelyekben a Petrol érdekeltségekkel rendelkezik.

Az embargó visszanyal

A Petrol szlovéniai anyacége 2022. januárjában kötött ellátási szerződést az Oroszországból olajat importáló partnerekkel. A dokumentummal kapcsolatban a cég vezetése hangsúlyozta, hogy a koronavírussal kapcsolatos utazási korlátozások megszűnését követően növekvő piaci igényeket érzékeltek, így a beszállítókkal kötött szerződésben azt célozták meg, hogy a 2022. közepére leszállított kőolaj származék mennyisége eléri a járvány ellőtti szintet.

Az Európai Unió által az orosz tengeri olajszállításra bevezetett embargó és a nyugat-európai uniós tagállamokban megkezdődött finomítókapacitás-átállítások miatt csökkent a piacon elérhető üzemanyag mennyisége. A Petrol közleménye alapján emiatt a nagyobb lakossági igényeket generáló nyári hónapokban tartós áremelkedéssel kell számolniuk a fogyasztóknak.

Az ellátási zavarok kapcsán a cég jelezte, hogy a piaci zavarok miatt a töltőállomáskora való késedelmes kiszállítással számolnak Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában.

Bosznia- Hercegovina kapcsán a Petrol vezetése jelezte, hogy az ellátási problémák nem csak az általuk működtetett 250 töltőállomást fogják érinteni, hanem várhatóan a teljes piacot. A cég közölte továbbá, hogy az áremelkedés tartós lesz.

A Petrol jelezte, hogy a helyzet részben javulni fog, amikor az OMV schwehati finomítójában újra teljes kapacitással kezdenek dolgozni. Ennek ellenére a Petrol által is igénybe vett nyugat-európai finomítók jelentős részében termelési kapacitásokat csökkentettek, mert műszaki munkálatokat végeznek az orosz Ural típusú olajról más származékokra történő átállás érdekében.

Volt, aki megmondta

Az uniós embargó május 23-i életbe lépése óta a benzin tőzsdei ára átlagosan 16%-al, míg a dízel üzemanyagé 25%-al drágult. A boszniai politikai elit tagjai közül eddig csak az öreg motorosnak számító Mirko Šarović, a boszniai Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) elnöke hallatta a hangját.

Šarović már egy hónappal ezelőtt megkongatta a vészharangot, amikor az EU rohamléptekkel közeledett az embargó életbe léptetése felé. Akkor azt javasolta, hogy az illetékes boszniai minisztereknek egyeztetést kellene kezdeményezniük az ellátás biztosítása érdekében a horvát INA és a szerbiai NIS cégekkel.

A választási törvény vitája miatt mély belpolitikai válságba merülő nyugat-balkáni “csodaországban” a sokat látott Šarović egyedül maradt a kezdeményezésével, és a hosszas szónoklata ellenére az illetékesek a derült égből érkező villámcsapás jelzőjét használták a Petrol bejelentésére.

Rátelepedtek az oroszok

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a teljes bosznia-hercegovinai fölgázpiac a Gazporm beszállítói tevékenységétől függ a Srbijagas állami vállalat exportőri tevékenységére támaszkodva. A délszláv háború lezárását követően a boszniai földgázágazat teljes egészében orosz és szerb befolyás alá került, és az üzemanyag piacon is hasonló folyamatok mentek végbe.

Az ezredfordulót követően a boszniai olajfinomítás jelentős része még a boszniai Szerb Köztársaság entitási tulajdonában volt. 2007-ben az RS kormánya privatizálta a Modričában és Bosanski Brodban lévő finomítóit és a Nestro nevű töltőállomás-hálózatot.

A vevő a 100%-ban orosz állami tulajdonban lévő Zarubezsnyefty olajipari cég volt, ami a három boszniai szerb vállalkozás üzemeltetésére létrehozta az orosz bejegyzésű NyeftyGazInkor céget.

A történet a várva várt orosz tőkeinvesztíció ellenére később negatív fordulatot vett, mert az orosz cég határozatlan időre elhalasztotta a két finomító teljes felújítását. Jelenleg a modričai létesítmény csökkent kapacitáson állít elő ipari felhasználásra szolgáló kőolajtermékeket, míg a Bosanski Brodban lévő üzem egy több személyi sérülést követelő baleset után leállításra került, már öt éve.

Jelenleg annyi ismert ezek működése kapcsán, hogy a velük együtt orosz kézbe került Nestro kúthálózat 86 töltőállomásának az igényeit elégítik ki.

Így az orosz állami tulajdon megjelenése a háborús éveket követően nem rántotta ki a kátyúból a boszniai üzemanyag-ágazatot. Sőt a földgáz-ágazathoz hasonlóan csak növelte annak külföldi beszállítóktól való függését. A hagyományos üzemanyagszármazékok boszniai előállítása csökkent a két finomító termelési kapacitásának minimalizálása miatt, miközben növekedtek az ipari és lakossági igények.