NINCS MEGLEPETÉS: A választási káoszból a kormányzó pártok jöttek ki a legjobban

A szerbiai választásokat leginkább a káosz jellemezte, ellenzéki állítások szerint számos visszaélés történt, a szavazóhelyek környékén egy-két tettlegesség is előfordult. A választási káoszból a kormányzó pártok jöttek ki a legjobban, Aleksandar Vučić pedig ott folytathatja, ahol abba sem hagyta, miután elsöprő győzelmet aratott. Aki nem kíváncsi a rizsára (a gyorselemzésre), az görgessen a cikk aljára, ott vannak a számok!

Káosz a köbön

Belgrádban több szavazóhelyen még este tíz órakor is hosszú sorok kígyóztak, pedig a választások elvben este nyolc órakor véget értek. A szerbiai törvények szerint mindazok szavazhattak, akik az utóbbi időpontban a szavazóhelyen tartózkodnak.

Az ellenzék szerint a Szerb Haladó Párt által delegált bizottsági tagok szándékosan lassították a szavazás amúgy sem egyszerű folyamatát, Belgrádban például három listára kellett szavazni, mert ott önkormányzatot is választottak.

Éjszakai szavazók

Az ilyen viselkedésnek az volt a célja, hogy az „aki megunja a várakozást, az hazamegy” jelszóval csökkentsék a részvételi arányt, magas részvétel esetén ugyanis több szavazatot kell elcsalni a biztos győzelemhez, de rosszabbul járnak a kisebbségek is, mert ugyanannyi szavazattal kevesebb parlamenti helyhez jutnak.

A kormányzat mindent megtett azért, hogy az ellenzékieknek legyen okuk panaszra, akik a következő hetekben várhatóan telesírják a számukra baráti médiát, bizonyára nem is alaptalanul.

Miután vagy tízféle csalási módszert összeírtunk, így részletekbe most nem kívánunk belemenni, csak felsoroljuk azokat, amelyek az ellenzék szerint a mostani választásokat jellemezték.

A problémák sokrétűek, az egyik ellenzéki vezetőt meg is verték a kormányzó pártnak az úgynevezett „párhuzamos listákhoz” adatokat gyűjtő „zsoldosok”, mert kekeckedett velük.

Az is gyakori jelenség volt, hogy kormánypárti oldalról akadályozták a megfigyelők tevékenységét, pedig a félig-meddig függetlennek tekinthető CRTA minden idők legnagyobb megfigyelői műveletét hajtotta végre, amire 3000 megfigyelőt készítettek fel.

Különösen problémás volt a koszovói szerbek szerbiai szavazása, aminek ellenőrzésére senki se nagyon vállalkozott, mert nem lehetett tudni, hogy ott ki iszik, és ki fizet, csak a végkifejlet volt biztos: annyi szavazatot lehetett elcsalni, amennyit nem szégyelltek. Hogy ez bekövetkezett-e, az jó kérdés.

Korábban az is gyakorlat volt, hogy urnazárás után a választási bizottságban szereplő pártdelegáltak megállapodtak az urnák feltöltésében, még az albán pártokkal is. Dél-szerbiai forrásaink szerint ott ezzel az albánok is jól jártak, mert (több) képviselőhöz jutottak, és helyi szerbek pedig teljesítették a belgrádi központ által elvárt számokat.

A lefotózott két szavazólap, pirossal megjelölve, hogy hova kell szavazni

A legutóbbi választások után a szerb elnök erőteljesen megrótta azokat a helyi vezetőket, akiknél nem jött ki a matek, ezért a módszer eddig sem számított elszigetelt jelenségnek.

A szavazatvásárlás is akadt példa, egy megvesztegetett ember ugyanis Torontálszécsányban állítólag azt kifogásolta, hogy ő csak 3000 (közel 10 ezer forint) dinárt kapott a „helyes szavazatért”, míg másoktól 5000 (kicsit több, mint 15 ezer forint) dinárért vették a szavazatokat, ami vele szemben tényleg nem tisztességes, hogy is lehetne az?

Szóba került, hogy megint csak szavaztak a halottak, állítólag volt példa a szavazók utaztatására, az albánok lakta dél-szerbiai területekben pedig az utóbbi napokban 6000 szavazót töröltek a szavazólistákról. Ez valós adat, nem állítólag kategória.

Dívott a Szerbiában valami okból kifolyólag „bolgár vonatnak” nevezett láncszavazás is, amit mostanában a szavazólap lefotózása helyettesít, ezért mostanában felmerült, hogy ezt a jogszabályok tiltják.

Mindennek bizonyítására senki sem képes, az állításokat lehetetlen ellenőrizni, így a fent leírtak mind-mind a gyanú szintjén maradnak, a kivétel erősíti a szabályt.

Ezek utána nézzük az eredményeket, amelyek Szerbiában is a kormányzó pártok sikerét hozták.

Kész röhej

A szerbiai választási bizottság viselkedése végképp hagy némi kívánni valót maga után, a bizottság ugyanis nem sokkal este hét után még bejelentette, hogy 18 óráig a szavazók körülbelül 50%-a százaléka járult az urnákhoz, majd visszavonult, közölvén, hogy az újságírók nézzék az internetet, és másnapig, vagyis hétfőig érjék be ennyivel.

Ezért a szerbiai választások eredményeiről a CeSID és az Ipsos adatai alapján számolunk be, ez az éjjel két órai állás, amely már a magas feldolgozottság miatt jelentősen nem változik.

A szavazatok mintegy 88%-nak megszámlálását követően Aleksandar Vučić már az elős fordulóban megnyerte az elnökválasztást a szavazatok 58,5%-nak megszerzésével, de mivel Vučić vasárnap este kijelentette, hogy szomorú lenne, ha nem kapna 60%-ot, így nem kizárt, hogy a köztársasági választási bizottság az éj leple alatt még dolgozik az eredményen, és végül a fenti számnál nagyobbat hoz ki majd hétfőn. A leginkább támogatott ellenzéki jelölt Zdravko Ponoš lett, neki 18,1% jutott.

A CeSID- Ipsos adatai szerint a szavazatok 90 százalékának megszámlálását követően a parlamenti választásokon az egyértelmű nyertes a Szerb Haladó Párt lett 42,9 százalékkal, ami 121 mandátumot ér a 250 tagú parlamentben.

Második helyen a legjelentősebb ellenzéki tömörülés végzett, amely az Egyesülés Szerbia Győzelméért nevet viseli, nekik 13,5 százalék jutott, ami 36 mandátumnak felel meg. Ez több a semminél, amivel a korábbi bojkott miatt az utóbbi két évben rendelkeztek.

A várnál jobban teljesített az elnyűhetetlen Ivica Dačić által vezetett, és két társutas szervezettel megtámogatott Szerbiai Szocialista Párt, amely 11,4%-ot söpört be, a jutalom 32 parlamenti hely.

Más párt nincs tíz százalék felett, ezért velük (is) majd egy következő elemzésben foglalkozunk, merthogy belgrádi tudósítónk készít egy mélyebb értékelést arról, hogy most mi van, és mi vár Szerbiára az elkövetkező négy évben.

P.S.: A részvételi arány 59,5% volt, ha ezek után még valakit érdekel.