MARAD: Dodik megakadályozza az orosz nagykövet kiutasítását Bosznia-Hercegovinából

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja kijelentette, hogy nem egyezik bele Oroszország szarajevói nagykövetének kiutasításába. Igor Kalabuhov az egyik szarajevói televíziónak nyilatkozva a napokban úgy fogalmazott, hogy Bosznia beléphet a NATO-ba, de Oroszország Ukrajna példáján már megmutatta, hogy az ilyesmire miként reagál.

Adok-kapok

Az orosz nagykövet kijelentésével kapcsolatban Bosznia- Hercegovina bosnyák származású védelmi minisztere, Sifet Podžić megjegyezte, hogy az orosz nagykövetet már régen persona non gratának kellett volna nyilvánítani, vagyis ki kellett volna utasítani az országból.

Dodik – aki éppen az inkriminált nagyköveti mondat elhangzásának napján találkozott Kalabuhovval – a maga „suttyó stílusában” tette helyre a védelmi minisztert, akit arra emlékeztetett, hogy a kiutasítás kérdésében az államelnökség illetékes.

– Nem foglalkozom azzal, hogy ez a Podžić mit csinál, csak annyit tudok, hogy megszegte a törvényeket és az elnökségi döntéseket, és ezzel le is írta magát nálam. Ezt nem a saját esze adta ki, hanem valahol Szarajevóban ragadt rá

– mondta Dodik, aki egyúttal azt is jelezte, hogy a „kiutasítás, mint olyan”, tőle is függ.

– Én nem vagyok hajlandó arra szavazni, hogy az orosz nagykövet persona non grata legyen. És arra sem vagyok hajlandó, hogy csatlakozzam az oroszokkal szemben kialakult hisztériához és dühöz, legyenek is bárhol, amit itt a politikai muszlimok akarnak a nemzetközi közösséggel karöltve ránk erőltetni

– nyilatkozta Dodik, aki az előbb említett stílusához híven már nem először nevezete „politikai muszlimoknak” a bosnyákokat.

A főmegbízott az asztalra csapott

Megszólalt az ügyben Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főmegbízottja is, aki annyira erélyesen talán eddig még nem is reagált boszniai fejleményekre, mint most. A Dodik által egy alkalommal „jó embernek” nevezett politikus, általában háttértárgyalásokon igyekszik aláásni a boszniai „főszerb” befolyását és anyagi helyzetét.

– Elvárom a nagykövettől, hogy kiálljon Dayton mellett, és ne a moszkvai propagandapolitikát folytassa

– mondta a bosznia-hercegovinai főképviselő, aki aggódik a felemlegetett az ukrajnai párhuzam miatt, és az aggodalmát a médián keresztül osztotta meg azzal, akit ez illet.

– Kalabuhov úrnak világosan a tudtára adom: a független és szuverén államoknak joguk van eldönteni, hogy kivel kötnek szövetséget. Azt javasolnám neki, hogy gondolkodjon el azon, amit tesz

– figyelmeztetett a kimondottan határozott nyilatkozatot levágó főmegbízott, akinek a kemény szavain nem kell túlzottan meglepődni, bizonyára felbátorította őt, hogy Kalabuhov nyilatkozatát elítélte az Egyesült Államok bosznia-hercegovinai nagykövetsége, mielőtt ő az asztalra csapott.

Ez lehetett volna egy jó végszó, ha a történet itt véget érne, csakhogy nem ér véget.

A főmegbízotti keménykedésre Dodik azzal a kérdéssel vágott vissza, hogy valójában milyen független és szuverén államról is beszélünk, amikor a bosnyákok azért rimánkodnak, hogy nehogy elhagyja az országot a helytartó, vagyis az általa „jó emberként” aposztrofált Schmidt.

Külső szemlélőként egyelőre azt látjuk, hogy Bosznia- Hercegovinában még nem lőnek, ám a korábban csak parázsló „verbális háború” egyre inkább kezd fellángolni, aminek nem szokott jó vége lenni.