A cikk meghallgatása

Zoran Milanović horvát köztársasági elnök – akit a BALK olvasói inkább Zoki Bondként ismernek – pénteken délben meglepően összeszedetten nyilatakozott az ukrán helyzettel kapcsolatban. Elöljáróban elítélte Oroszország Ukrajna ellen irányuló támadását, de ugyanakkor megismételte, hogy továbbra is kitart amellett, hogy Ukrajna NATO-tagságáról szó sem lehet. A NATO-nak szerinte exkluzív klubnak kell lenni, ahová csak meghívásos alapon lehet belépni, meghívást pedig csak a legjobbak kaphatnak.

Elnöki bölcsességek

A “nyílt ajtós” hozzáállás a múlté, s véleménye szerint ez a “kalandorpolitika az EU-nak nem hozott semmi jót”.

Milanović szerint Ukrajnával szolidárisnak kell lenni, és Horvátország ilyesféle hozzáállásához nem fér semmi kétség, de a horvát katonák legmesszebb Magyarországra mehetnek – itt a horvát elnök az esetlegesen felállításra kerülő magyar-szlovák-horvát-szlovén harci egységre utalt, melyben Horvátország vagy egy rakétavető üteggel, vagy PZH2000 önjáró tarackokkal vesz részt.

Kevesen figyeltek fel rá, de a magyar PZH2000-esek személyzetének egy része Németország mellett éppen Horvátországban volt kiképzésen.

Az újságírók kérdésére válaszolva a horvát elnök elmondta, hogy véleménye szerint a Balkánt nem fenyegeti háborús veszély. Szerbia nemcsak hogy gyenge, de egyben roppant kellemetlen helyzetben találta magát az orosz invázió miatt.

– Olyan ez számukra, mintha parázson járnának, egyszerűen nem tudnak mihez kezdeni. Ha elismerik az ukrajnai orosz bábállamokat, Koszovót is el kell ismerniük, ha nem ismerik el, Moszkvával keverednek bajba

– mondta ezúttal meglepően bölcsen Zoki Bond.

Az esetleges Koszovó elleni szerb támadás ötletét Milanović nevetségesnek találta.

– Mivel támadják őket meg? Vízipisztollyal?

– tette hozzá már kevésbé bölcsen.

A horvát elnök elmélkedése során annak a véleményének is hangot adott, hogy Ukrajna magára van hagyatva.

– Elképesztő milyen katonai sikereket értek el az oroszok 24 óra alatt, ám ez a brutális orosz erőfitogtatás egyáltalán nem jelenti sem Putyin, sem Oroszország végét. Putyin egyszer majd el fog távozni, de Oroszország megmarad, efelől senkinek sem lehet kétsége

– állapította meg Milanović, aki szerint minden nagy állam potenciális monstrum, ezért őket komolyan kell venni, akárcsak a rendelkezésükre álló romboló potenciálokat.

– Ma ez Putyin, holnap valaki más. Nekünk elsősorban arra kell törekednünk, hogy megőrizzük a saját életvitelünket.

A horvát köztársasági elnök itt arra is kitért, hogy nem mászkálhatunk prédikátorként a világban, nem határozhatjuk meg, mit tanulnak máshol a gyermekek az iskolában.

– Az EU pillanatnyilag éppen ezt teszi Lengyelország és Magyarország esetében. Én nem támogatom ezeknek az államoknak a politikáját, de ehhez nekik joguk van.

Gyorssegély Ukrajnának

A horvát kormány csütörtöki kormányülésén lehet hogy nem volt ilyen bőbeszédű, mint a köztársasági elnök, viszont megszavazta az Ukrajnának szánt gyorssegélyt, kicsit több mint 9 millió kuna (megközelítőleg 1 millió 300 ezer euró) összegben.

A segély nem katonai jellegű, főként gyógyszerekből, kórházi- és katasztrófavédelmi felszerelésből áll. Ugyanakkor arról is döntés született, hogy Horvátország készen áll az esetleges ukrán menekültek befogadására, és szívesen az ukrán kormány rendelkezésére áll az esetleges aknamentesítő munkálatokban, ebben Horvátországnak sajnos nagy tapasztalata van.

Mario Banožić védelmi miniszter elmondta, hogy Horvátország vállalt kötelezettségeivel összhangban 10 katonával támogatja a NATO kiemelten magas harckészültségű csoportját (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF), amely a NATO gyors reagálású erőinek keretében egy 4000 fős harci csoport, és gyakorlatilag bármikor, bárhol bevethető.

Lehet, hogy valaki murisnak fogja találni a horvát kontigens létszámát, de vegyük számításba, hogy egy 30 országot magába foglaló szövetségről van szó, ha a 4000-ret elosztjuk 30-cal, a picinyke Horvátország hozzájárulása már nem is annyira komikus.