Migráció
A CIVILEK FŐZNÉNEK RÁJUK: Az utóbbi egy hétben sok migráns jutott be Magyarországra, mert nagy volt a köd
Az utóbbi időben sincs változás, ami a migránsok jelenlétét illeti Magyarország déli határai mentén. Ez a summás megállapítás, de ha egy kicsit elmélyedünk a kérdésben, akkor gyorsan kiderül, hogy igencsak csak zajlik az élet a déli “migránsfronton”. Ez igaz Majdányra és Rábéra is, ahol most is több a migráns, mint a helyi lakos. Tevékenyek a segélyszervezetek is, amelyek “gondoskodnak” a migránsokról.
A köd és a tejátvevő állomás
A magyar határ mentén továbbra is mintegy 3-4000 ezer migráns vár az alkalomra, amikor “uniós földre” léphet, igaz az annyira áhított Németország onnan még messze. A BALK értesülései szerint Majdányban és Rábéban általában és folyamatosan 200 migráns van, hol az egyik, hol a másik faluban tanyáznak nagyobb számban, de fellelhetők a környékbeli tanyákon, birtokokon is.
Szemtanúk szerint a migránsok többségének van téli ruházata, ami azt jelzi, hogy a segélyszervezetek ilyen-olyan mértékben gondoskodnak róluk, bár kivétel mindig akad, így most is előfordul, hogy egyik-másik migráns papucsban közlekedik.
Informátoraink szerint a hűvösebb időjárás egyelőre még nemigen hat rájuk, de bizonyára más lesz a helyzet, ha beállnak a mínuszok, és oltalom vagy tüzelő után kell nézniük.
Megfigyelők szerint mostanában több migráns jutott be Magyarországra, mint korábban, mivel a múlt héten több alkalommal is leszállt a köd, ez kimondottan alkalmas a határok (román és magyar) átlépésére, mert ilyenkor korlátozottak a látási viszonyok úgy az emberek, mint a hőkamerák számára. A köd tehát nagyban segít nekik az átjutásban, bármilyen erős is a határvédelem.
A migránsok szempontjából szerencsés határátlépések növekedésére utalt, hogy a magyarországi jelentésekben szereplő számokhoz képest szerb oldalon nagyobb mértékben ürült a határmenti zóna: a különbség a sikeres próbálkozások növekedését jelenti.
A helyiek szerint a migránsok közül sokan elbújnak, nincsenek szem előtt, de azért arrafelé mindenki tisztában van vele, hogy ott tanyáznak a környéken: jelenlétüknek kitűnő fokmérője, hogy naponta mennyi kenyér fogy az egyetlen falusi boltban.
A falusi temetőkben közben elzárták a vizet, berácsoztak minden ajtót, ablakot a kápolnákon, hogy a migránsok ne juthassanak áramhoz. Ám vannak civil szervezetek, amelyek kis kamionnal, aggregátorral felszerelve látogatják őket.
A bolt és az alkohol
A migránsok közül sokan most a régi bázison, a tejátvevő állomás egykori épületében vannak, oda mentek ki a két falu, vagyis a Majdány és a Rábé közötti részre. Onnan járnak be az egyetlen boltba, vízért és áramért is.
A ki tudja hányadik típusú találkozások helyszíne tehát a bolt, amely előtt az emberek & migránsok iszogatnak, ott lehet “barátkozni” velük, vagyis az az a hely, ahol az “interetnikus kapcsolatok” létrejönnek. A helyiek általában kerülik őket, de nem mindig lehet kitérni előlük.
Az említett “interetnikus barátkozás” mellett a bolt előtt keletkezik a legtöbb incidens a migránsok között az alkohol és a sorban állás miatt. Három hete egy migránst meg is szúrtak, mentőt hívtak hozzá, de nem lett nagyobb baja.
Mostanában az is előfordult, hogy egy helybéli férfit megtámadtak a migránsok, amikor az kiküldte őket a házából.
Eddig lopások nemigen voltak, legalább is tavasz óta nem, de a helyzet hamarosan megváltozhat, mert tüzelőre lesz szükség. Abból azonban hiány mutatkozhat, mert az előző télen a migránsok már sok górét (kotárkát) lebontottak, ezért a források kimerülőben vannak.
A helyiek belefáradtak már abba, hogy folyamatos “migránsjárásnak” vannak kitéve, továbbra is nagy a bizonytalanság, a félelem, mert nem tudják, hogy milyen tél elé néznek.
Segélyszervezeti támogatás
Majdányban és Rábén ismert és kevésbé ismert segélyszervezetek is megfordulnak, legutóbb három spanyol hölgy járt arrafelé, ők először keresték fel a két falut, viszont gyakoribb vendégnek számít az Orvosok Határok Nélkül (MSF), és bepróbálkozott már a No Name Kitchen is.
Az utóbbi célja a Balkánon és a Mediterrán-térségben haladó migránsok segítése, élelemmel történő ellátása.
A No Name Kitchen kormányoktól független szervezetnek vallja magát, ugyanakkor nem zárkózik el a politikai fellépéstől azok érdekében, akik elszenvedik az “extrém utazás” és az erőszakos kitoloncolás (push-back) következményeit.
A szervezet tagja annak a civil hálónak (Border Violence Monitoring Network), amely információkkal látja el a Guardiant, valamint a hozzá hasonló lapokat/portálokat & médiát.
Szerbiában a No Name Kitchen tevékenységét Šidből már ismerik, az országból legalább hét aktivistáját kitiltották.
Talán ezzel magyarázható, hogy a No Name Kitchen egyik képviselője Horvátországból kereste meg a majdányiakat, akik visszautasították vissza a civil segítséget, mondván, hogy a migránsok a szerbiai befogadó központokban megkapnak mindent, ott van napi háromszori étkezés, menjenek oda. És mennek is: általában elmennek pihenni a táborokba, főleg Nagykikindára vagy esetleg Zomborba, és utána ismét visszatérnek a határvidékre.
Majdányban & Rábéban egyéként attól tartanak, hogy ha a No Name Kitchen kitelepülne, akkor az még inkább odavonzaná a migránsokat, hiszen helybe menne nekik az “ingyenkonyha”.
Köd előttük, köd utánuk
Összegezve az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a köd nagyban segíti a migrációt, és jelentősen hozzájárul az illegális határátlépések számának a növekedéséhez.
Ennél már jobban csak a pénz járul hozzá, mert akinek van pénze, az továbbra is átjut, köd előtt, köd után, vagy éppen a köd leple alatt.
A migránsok & “felhajtók” aztán elmondják, hogy ismerősük itt vagy ott van, sikerült neki. Ez újabb reményt ad a többieknek, így tovább folytatódik Európa ostroma, az embercsempészek pedig dörzsölik a markukat.
A nagykikindai rendőrség gyakran kijár Majdányba és Rábéba, főleg amikor összetűzések történnek a migránsok között, bár ebből nincs túl sok, valószínűleg a migránsok is felfogták, vagy az embercsempészek megtanították velük, hogy ha balhéznak, akkor nagyobb az ellenőrzés, ami nem felel meg nekik.
A múlt héten volt egy nagyobb rendőri ellenőrzés több határmenti településen is, amelyben a szerb titkosszolgálat, a BIA (Bezbednosna Infromativna Agencija) is részt vett, nyilván a migránsok közé beépülő embercsempészeket keresték, azokat a kis halakat (felhajtókat), akik beépülnek a migránsok közzé, hogy kuncsaftokat toborozzanak.
Az érintettek kicsit szebben fogalmaznak, és azt mondják, hogy semmi rosszat nem tesznek, csak segítik azokat a migránsokat, akik nagyobb téttel szállnának be a játékba, vagyis a határátlépést jelentő “game”-be.
Amikor rendőrök igyekeznek kiszedni a gyanús egyéneket közülük, a migránsok egy kicsit jobban meghúzzák magukat, de azért – mint a BALK egyik beszélgetőtársa nyilatkozta – “továbbra sem leányálom” az élet arrafelé, ahol “semmiféle változás sincs”.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is