HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS: A migránsok arra várnak, hogy leszálljon a köd, mert akkor a hőkamerák nem látják őket

A román és a magyar határ mentén lévő szerbiai falvakban az élet általában igencsak lassú és monoton. Különösen igaz ez a téli időszakra, amikor korán sötétedik, ezért este ritkán találkozhatunk bárkivel is az utcákon. Az utóbbi hónapokban azonban ez nem vonatkozik Oroszlámosra (Banatsko Aranđelovo), Majdányra és Rábéra, amelyek egymást követik a szerb-magyar-román hármashatár felé vezető régi és hepehupás úton. Előfordult, hogy ezeken a településeken négyszer annyi volt a migráns, mint a helyi lakos.

Kétségbeejtő helyzet

Az előbb említett települések többszáz migráns gyűjtőhelyévé váltak, akik biztonságukat és egészségüket kockáztatva próbálnak meg illegálisan átjutni az Európai Unió tagjának számító Magyarországra vagy Romániába, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat- Európa felé.

Hivatalos adatok szerint a térségben csaknem 700 migráns tartózkodott a 30-40 körüli elhagyott és romos házban, valamint a környéken lévő, és szintén elhagyatott mezőgazdasági birtokokon.

A migránsok szinte mindegyike arab, főként Szíriából érkeztek, kivéve néhány iraki, libanoni és észak-afrikai illegális bevándorlót.

A hármashatár térségében feltorlódó migránsok jó része egészen a közelmúltig a szerb befogadóállomásokon tartózkodott, de vannak köztük, akik nemrég érkeztek Szerbiába, és eddig magánházakban, elhagyott épületekben vagy éppen az erdőben bújtak meg.

Különösen érdekes fejlemény, hogy a migránsok Bosznia- Hercegovinából visszatérnek Szerbiába, és Románián keresztül próbálják meg folytatni útjukat Nyugat- Európa felé.

Szerintük (de a médiából hallható és látható jelentések szerint is) a boszniai tartózkodás feltételei egyszerűen kétségbeejtők, különösen télen.

A helyzetet csak súlyosbítja a horvát rendőrség brutalitása a Horvátországból történő folyamatos kitoloncolások során, ami arra kényszerítette őket, hogy más kiutat keressenek.

A helyzet ugyanakkor nagyon hasonló a tavalyi évhez, amikor a migránsok szintén visszafordultak Bosznia- Hercegovinából.

A zord és hideg tél miatt egyre többen térnek vissza Szerbiába, a globális világjárvány azonban kellemetlen helyzetbe hozta a migránsokat, sem előre, sem visszafelé nem tudnak haladni.

A ködre várva

Nagy problémát jelent számukra az is, hogy a többségnek nincs pénze, legalábbis annyi pénze, hogy megfizesse az embercsempészeket, és ezáltal viszonylag könnyen és biztonságosan elérhesse a kívánt célt.

Rabéban és Majdányban a kisgyermekes családok is megjelentek. Ők a táborokból jöttek ki, hogy a többiekhez hasonlóan megpróbálják átlépni a román határt (ahol nincs kerítés), és ezzel megragadják az utolsó lehetőséget még mielőtt leesik az első hó.

– Napok óta azt várjuk, hogy leszálljon a köd

– mondja szinte mindegyik migráns.

A ködben a hőkamerák nem látják őket, ezért már csak elég gyorsnak és ügyesnek kell lenniük, hogy elkerüljék az államhatár őrzésében nagyon szigorú román határőröket.

Szerb oldalon a problémát az okozza, hogy túl sok migráns telepedett meg a határmenti falvakban.

Egészen a közelmúltig egyik-másik településen négyszer annyian voltak, mint a helyiek, ami félelmet és bizalmatlanságot váltott ki a lakosság körében.

Nem voltak ugyan incidensek, az üres házak feltörése, a tüzek gyújtása és a betakarított termékek elpusztítása azonban éppen elegendő problémát okozott az ott élő emberek számára, akik – mint mondják – nem emlékeznek a külföldiek ilyen mértékű inváziójára.

A szerb rendőrség november 28-án háromszáz migránst gyűjtött össze (beleértve a családokat is), és autóbuszokkal szállította el őket a különböző befogadó táborokba, ahol sokkal jobb életfeltélek közé kerültek.

A migránsok egy része önként visszatér a befogadó központokba, mások viszont úgy határoznak, hogy ott maradnak, ahol vannak, amíg nem teljesítik azokat a célokat, amelyeket kitűztek maguk elé.[quads id=4]

Így a határ menti településeken történő tartózkodásukat csak a rendőrség folyamatos és határozott fellépése akadályozhatja meg, vagy netalán a hóviharok.

Amíg sem az egyik, sem a másik nem történik meg, addig a legkitartóbbak türelmesen várják a ködöt, amely növeli a távozásuk esélyét.