Migráció
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS: A migránsok arra várnak, hogy leszálljon a köd, mert akkor a hőkamerák nem látják őket
A román és a magyar határ mentén lévő szerbiai falvakban az élet általában igencsak lassú és monoton. Különösen igaz ez a téli időszakra, amikor korán sötétedik, ezért este ritkán találkozhatunk bárkivel is az utcákon. Az utóbbi hónapokban azonban ez nem vonatkozik Oroszlámosra (Banatsko Aranđelovo), Majdányra és Rábéra, amelyek egymást követik a szerb-magyar-román hármashatár felé vezető régi és hepehupás úton. Előfordult, hogy ezeken a településeken négyszer annyi volt a migráns, mint a helyi lakos.
Kétségbeejtő helyzet
Az előbb említett települések többszáz migráns gyűjtőhelyévé váltak, akik biztonságukat és egészségüket kockáztatva próbálnak meg illegálisan átjutni az Európai Unió tagjának számító Magyarországra vagy Romániába, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé.
Hivatalos adatok szerint a térségben csaknem 700 migráns tartózkodott a 30-40 körüli elhagyott és romos házban, valamint a környéken lévő, és szintén elhagyatott mezőgazdasági birtokokon.
A migránsok szinte mindegyike arab, főként Szíriából érkeztek, kivéve néhány iraki, libanoni és észak-afrikai illegális bevándorlót.
A hármashatár térségében feltorlódó migránsok jó része egészen a közelmúltig a szerb befogadóállomásokon tartózkodott, de vannak köztük, akik nemrég érkeztek Szerbiába, és eddig magánházakban, elhagyott épületekben vagy éppen az erdőben bújtak meg.
Különösen érdekes fejlemény, hogy a migránsok Bosznia-Hercegovinából visszatérnek Szerbiába, és Románián keresztül próbálják meg folytatni útjukat Nyugat-Európa felé.
Szerintük (de a médiából hallható és látható jelentések szerint is) a boszniai tartózkodás feltételei egyszerűen kétségbeejtők, különösen télen.
A helyzetet csak súlyosbítja a horvát rendőrség brutalitása a Horvátországból történő folyamatos kitoloncolások során, ami arra kényszerítette őket, hogy más kiutat keressenek.
A helyzet ugyanakkor nagyon hasonló a tavalyi évhez, amikor a migránsok szintén visszafordultak Bosznia-Hercegovinából.
A zord és hideg tél miatt egyre többen térnek vissza Szerbiába, a globális világjárvány azonban kellemetlen helyzetbe hozta a migránsokat, sem előre, sem visszafelé nem tudnak haladni.
A ködre várva
Nagy problémát jelent számukra az is, hogy a többségnek nincs pénze, legalábbis annyi pénze, hogy megfizesse az embercsempészeket, és ezáltal viszonylag könnyen és biztonságosan elérhesse a kívánt célt.
Rabéban és Majdányban a kisgyermekes családok is megjelentek. Ők a táborokból jöttek ki, hogy a többiekhez hasonlóan megpróbálják átlépni a román határt (ahol nincs kerítés), és ezzel megragadják az utolsó lehetőséget még mielőtt leesik az első hó.
– mondja szinte mindegyik migráns.
[quads id=2]A ködben a hőkamerák nem látják őket, ezért már csak elég gyorsnak és ügyesnek kell lenniük, hogy elkerüljék az államhatár őrzésében nagyon szigorú román határőröket.
Szerb oldalon a problémát az okozza, hogy túl sok migráns telepedett meg a határmenti falvakban.
Egészen a közelmúltig egyik-másik településen négyszer annyian voltak, mint a helyiek, ami félelmet és bizalmatlanságot váltott ki a lakosság körében.
Nem voltak ugyan incidensek, az üres házak feltörése, a tüzek gyújtása és a betakarított termékek elpusztítása azonban éppen elegendő problémát okozott az ott élő emberek számára, akik – mint mondják – nem emlékeznek a külföldiek ilyen mértékű inváziójára.
A szerb rendőrség november 28-án háromszáz migránst gyűjtött össze (beleértve a családokat is), és autóbuszokkal szállította el őket a különböző befogadó táborokba, ahol sokkal jobb életfeltélek közé kerültek.
A migránsok egy része önként visszatér a befogadó központokba, mások viszont úgy határoznak, hogy ott maradnak, ahol vannak, amíg nem teljesítik azokat a célokat, amelyeket kitűztek maguk elé.[quads id=4]
Így a határ menti településeken történő tartózkodásukat csak a rendőrség folyamatos és határozott fellépése akadályozhatja meg, vagy netalán a hóviharok.
Amíg sem az egyik, sem a másik nem történik meg, addig a legkitartóbbak türelmesen várják a ködöt, amely növeli a távozásuk esélyét.
Horvátország
Egy grúziai embercsempész kis híján elgázolta az őt megállítani akaró horvát rendőrt
A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.
Magyar rendszámú kombit vezetett
A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.
A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.
– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.
A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.
A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.
Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.
Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.
Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.
Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.
A „felvezető autó”
A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.
A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)
A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.
A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.
A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.
Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.
A földrengést követően több migráns érkezhet
A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.
– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró7 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
- Románia6 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren