MODERÁTORI FELADAT: A Tanyaszínházzal kapcsolatos botrányt követően a VMSZ elnöke összehívta a színházakat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője és a vajdasági parlament elnöke „politikusi” Facebook-profilján közzétett legújabb bejegyzése szerint szeptember 6-án kíván egyeztetni a vajdasági magyar színházak jövőjéről az intézmények képviselőivel. A bejelentésből és az ahhoz csatolt levélből, amely már a VMSZ-oldalán található, az derül ki, hogy Pásztor a VMSZ elnökeként hívta össze a színházi vezetőket, holott korábban jelezte, hogy a színházakkal kapcsolatban mindössze „kezdeményező és moderátor” szeretne lenni – ám miután eddig ilyen gyakorlat nem volt – nem teljesen világos, hogy ezen mit kell érteni.

A Facebook-politika

Pásztor István, mondhatnánk, hogy Facebook-politikát folytat, hiszen a közösségi oldalon nyitott politikusi profiljából írta meg egy hónappal ezelőtt ominózus levelét Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének, amelyben megdicsérte „kedves Jenőt”, hogy jól döntött a Tanyaszínház esetében, majd feltette az azóta sokszor visszhangzott kérdést, hogy az életet jelentő deszkákon „megengedhető-e a prasnya beszéd és a színpadon vizelés”.

Az akkor közzétett levél tartalmaz egy utalást arra, hogy a „politikus Pásztor” nem tartja tovább halaszthatónak a színházak, a kulturális élet, az intézmények jövőjét, jövőbeni működési irányait és céljait meghatározó, stratégiai döntéseket eredményező beszélgetések lebonyolítását.

– A jelen és a jövő miatt mozgósítottunk az elmúlt években százmilliókat, erre kötelez bennünket a színházi emberek sok elismerést hozó díjainak sora

– jegyezte meg a Facebookon Pásztor, aki mintha számon kérte volna, hogy mit kapott a vajdasági magyar közösség és közönség, valamint a vajdasági magyar „politikus” a sok pénzért cserében, de lehet, hogy ez csak egy érzés, és ilyen mögöttes szándék nincs a fenti szavak mögött.

– Noha számunkra az Ügy a színházról, a színházainkról, a Tanyaszínházról szól, elsősorban mégis a közönségről, az emberekről. Őértük kell, hogy létezzen a színház. És nem fordítva. Ahogyan a politika is az emberekért van és nem fordítva

– jegyezte meg, majd miután egy hét múlva Belgrádban találkozott Bakondi Györggyel, Magyarország Miniszterelnökének belbiztonsági főtanácsadójával, egy újságíró kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „az üzengetés és a nyilatkozatokkal történő csatározások helyett hamarosan sor kell kerüljön a színházi emberek közötti, jövőképeket kialakító beszélgetésekre, szótértésre, amelyek évek óta váratnak magukra, amik miatt kialakulhatott ez a mostani áldatlan állapot”.

Tehát a „politikus Pásztor” szerint áldatlan állapotok uralkodnak, amelyek miatt „az üzengetés és a nyilatkozatokkal történő csatározások helyett” szükség van az ő moderátori szerepére az évek óta elmaradt „jövőképet kialakító beszélgetések” lefolytatása során.

Ez abból szűrhető le, hogy Pásztor augusztus elején szintén a Facebookon jelezte, hogy ebben a folyamatban „kezdeményező és moderátor kíván” lenni, mint mondta: „se több, se kevesebb”. Azt is közölte ugyanott, hogy nem látja értelmét a további várakozásnak, mert ha „bárkinek lett volna ilyen szándéka” a kezdeményezésre, és netalán a moderátorkodásra, akkor már megtehette volna.

Most ismét a Facobook volt a felület, ahonnan a „politikus Pásztor” üzent tisztázatlan minőségében, jelezve, hogy a találkozó napját szeptember 6-ra tűzte ki, vagy szervezte össze, erre nincs rálátásunk.

Ha az üzenetet „kezdeményezőként és moderátorként tette”, akkor viszont az nem tisztázott, hogy milyen felhatalmazása van a „kezdeményezőnek és moderátornak” az általa „áldatlan állapotként” jellemzett párbeszéd megoldására összehívott beszélgetés(ek)en, legalábbis az első ilyen találkozón, miután a Facebookon közzétett egyik levélből az derül ki, hogy a maga részéről „már több színházi emberrel is beszélt”.

Aki aztán elolvassa a Vajdasági Magyar Szövetség honlapján megjelent meghívólevelet, rögtön világosabban lát, vagy ha mégsem, annyit azonban megtudhat, hogy a kezdeményezés moderátori szándékkal, de pártelnöki minőségben történt.

Szerepváltás?

Némi konfúzió adódik abból, hogy Pásztor a legutóbbi Facebook-bejegyzéshez csatolt meghívólevéllel elhagyta a „politikus Pásztor” szerepkört, és átment pártelnökbe, miután az említett levél a VMSZ honlapján jelent meg, és a VMSZ elnökeként írta alá, ami arra utal, hogy a színházak ügyében Pásztor elővette-e VMSZ-elnöki mivoltát, és ebben a minőségében kezdeményezte a találkozót, és feltehetően ebben a minőségében moderál majd.

– Az elmúlt több mint egy évtizedben a kulturális autonómia köztestületeként működő Magyar Nemzeti Tanács munkájában a Vajdasági Magyar Szövetség csak, mint érdekérvényesítő erő jelent meg. A stratégiákat és programokat azokon a területeken, ahol a nemzeti tanácsoknak kompetenciájuk van, a Magyar Nemzeti Tanács dolgozta ki, ahogyan a prioritásokat is ez a testület, mint a vajdasági magyar közösség kulturális autonómiájának közvetlenül, a legszélesebb demokratikus bázison megválasztott szerve határozta meg

– írta a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke, aki itt pozícionálta a VMSZ szerepét, amely eddig „csak mint érdekérvényesítő” jelent meg, jelentsen ez bármit is. Pásztor elnök azonnal hozzá is tette, hogy „sajnálatos módon a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott stratégiák mindegyikének érvényessége úgy szűnt meg, hogy az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem születtek meg az újragondolás igényét is vállaló, de a folyamatosságot biztosító új stratégiák”.

Érdekesebb a meghívólevél következő mondata, amely megindokolja, hogy miért is van szükség a vajdasági magyarság legelső vezetőjének beavatkozására.

– Az elmúlt egy évtized társadalmi átalakulásai olyan változásokat hoztak magukkal, amik rendhagyó kezdeményezésként tekintenek arra, hogy egy pártelnök kezdeményezzen stratégiai megbeszélést a kultúra, oktatás, média stb ügyében. Ugyanezek a társadalmi átalakulások a jog területén is markáns változásokat eredményeztek, amelyek eredményeképpen háttérbe szorulnak a közösségi, és előtérbe kerülnek az egyéni jogok

– szögezte le Pásztor, aki néhány bekezdéssel lejjebb feladatának érzi, hogy közbeavatkozzon, merthogy a COVID-járvány még inkább felszínre hozta, megmutatta a problémákat.

– A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként azért kezdeményezem a vajdasági magyar színházak jövőjéről szóló, a működésüket és koncepciójukat érintő stratégiai megbeszélést, mert úgy vélem, ez a kérdés ugyanannyira tartozik a művészet, az alkotótevékenység, a kultúra területéhez, amennyire a közösség kondícióját is érinti, aminek megtartása pedig már a választói legitimitással rendelkező politikai erő feladata.

A VMSZ szerepét azzal nyomatékosítja a levél szerzője, hogy a megbeszélésnek a legnagyobb magyar párt székháza ad otthont, lehet, hogy ez a legkézenfekvőbb, de az is lehet, hogy a miheztartás végett.

Pásztor István a meghívólevél végén mindenesetre megnyugtat mindenkit a saját szerepét illetően.

– Ugyanakkor úgy vélem, a vajdasági magyar közösség öt színháza – amelyek közül egy városi alapítású, kettő önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács által társalapított, egy jogi személyi önállósággal nem rendelkező önkormányzati és tartományi társalapítású, egy pedig civil egyesületi működtetésű – vezetőinek szerteágazó tapasztalatával sikerülni fog meghatározni a vajdasági magyar színházak elkövetkező évekre szóló stratégiáját úgy, hogy az arculat, a művészi-vezetői ambíciók megvalósulhassanak, ugyanakkor a közösségi igények is figyelembe vételre kerüljenek. Ez a vajdasági magyar színházi stratégiában megfogalmazódó, a bérletrendszertől a tájoláson keresztül az egyes színházak arculatának meghatározásáig semmiképpen sem közös felelősség, hanem a színházi szakma nemes feladata, amiben a magam részéről együttműködő partnerként és moderátorként kívánok részt venni, stratégiaalkotói tapasztalataimmal szolgálva ezt a nemes célt.