Gazdaság
WC, WHR, ETF: Vajon mennyibe kerül egy nyilvános klotyó Horvátországban, avagy a WC-től a boldogságig
Horvátországban szinte naponta történik valami, ami meglepi még a sokat próbált Balkán-fanokat is. Ha más nem, mindig akad egy elképesztő korrupciós ügylet, amely az ólomsúlyú szemtelenségen kívül magán viseli a kreatív zsenialitás jeleit is.
A csodaklotyó
Például Diakóvár (Đakovo) vezető emberei a hétvégén azt igyekeztek megmagyarázni országnak-világnak, hogy a városka körülbelül 12 négyzetméter alapterületű nyilvános illemhelye egyáltalán nem tekinthető túl drágának.
Amikor egy évvel ezelőtt Diakóvárban a végéhez közeledett a nyilvános illemhely kihelyezése, Sanja Rogoz-Šola, a horvát gazdasági, mezőgazdasági és idegenforgalmi igazgatóság vezetője elmondta, hogy az utcai WC “üzembe helyezését” követően, pontosabb adataik lesznek a szlavóniai városba látogató turisták számáról.
Mivelhogy, ez a város egyetlen nyilvános illemhelye, amely ezért ilyen tekintetben mindenképpen nevezetességnek számít, amelynek csodájára járnak az idegenek.
A csodaklotyó megépítése – amely bevonzza és számolja a turistákat 😲 – 405.788 kunába, azaz 53 600 euróba került. Azoknak, akik nem jók a valutaváltásban, lefordítjuk magyarra: 12 négyzetméter ára kis híján húsz millió forint.
Mi lenne, ha stadiont építenének?
Új légitársaságba ölik a pénzt
Szóval, Horvátország bizonyos tekintetben vidámparkjellegű ország, más tekintetben viszont értenek a bizniszhez. Ha már nem lehet az állami pénzeket elcsaklizni, néha a saját pénzüket is megkockáztatják, nem kevésbé kreatív és meglepő módon.
Így például a Zágrábban frissen bejegyzett légi szállító cég, az ETF Airways, bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben megérkezik első gépe, egy Boeing 737-800.
A cég az idegenforgalmi idényben charter járatokat számít indítani az európai nagyvárosok felé, mivel vezetése meg van győződve arról, hogy ezen a téren léteznek olyan piaci rések, amelyeket az új légitársaság be tud tömni.
Ezekben a pandémiás időkben kissé őrültségnek tűnik légitársaságba ölni a pénzt, de miután más légi fuvarozók már mozgolódnak (Ryanair, United Airlines) úgy látszik, hogy a dologban lehet valami.
A vállalkozásba fektetők között horvátországi viszonylatban ismerős nevekkel találkozunk, mint például Velimir Šonje közgazdász, egyike a vezető horvát gazdasági elemzőknek, vagy Zdenko Adrović, a Horvát Bankok Egyesületének elnöke, aki korábban 17 évet töltött a Raiffeisen horvátországi leányvállalatánál.
A 17 éves repülőgépet a világ legnagyobb rent-a-plane cégétől, az AerCapától vették bérbe, de majd kiderül, hogy a kocka hatot, vagy vakot vet-e.
Horvát boldogság
Eléggé nehéz megmagyarázni a World Happiness Report legújabb adatait, amelyek szerint a horvátok boldogságérzete 2020-ban érezhetően javult a koronavírus-járványra és földrengésekre való tekintet nélkül.
World Happiness Report is out, with a surprising picture of global resilience https://t.co/OnTLVa1RgP
— The Washington Post (@washingtonpost) March 23, 2021
A vizsgált 149 ország közül Horvátország a 23. helyen végzett, azaz 2019-hez képest 56 helyezést ugrott át. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a horvátokkal szemben, a magyarok sokkal kevésbé élvezik az életet, Magyarország ugyanis a 43 helyen végzett.)
Ez Horvátország legmagasabb helyezése a World Happiness Report kilencéves fennállása alatt.
A szóban forgó felmérést különben az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata publikálta, amelyet a Gallup Intézettel együttműködve adnak ki, és felöleli a világ felnőtt lakosságának mintegy 98 százalékát.
Az ember csak áll, és hüledezik.
Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka
Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is