WC, WHR, ETF: Vajon mennyibe kerül egy nyilvános klotyó Horvátországban, avagy a WC-től a boldogságig

Horvátországban szinte naponta történik valami, ami meglepi még a sokat próbált Balkán-fanokat is. Ha más nem, mindig akad egy elképesztő korrupciós ügylet, amely az ólomsúlyú szemtelenségen kívül magán viseli a kreatív zsenialitás jeleit is.

A csodaklotyó

Például Diakóvár (Đakovo) vezető emberei a hétvégén azt igyekeztek megmagyarázni országnak-világnak, hogy a városka körülbelül 12 négyzetméter alapterületű nyilvános illemhelye egyáltalán nem tekinthető túl drágának.

Amikor egy évvel ezelőtt Diakóvárban a végéhez közeledett a nyilvános illemhely kihelyezése, Sanja Rogoz-Šola, a horvát gazdasági, mezőgazdasági és idegenforgalmi igazgatóság vezetője elmondta, hogy az utcai WC „üzembe helyezését” követően, pontosabb adataik lesznek a szlavóniai városba látogató turisták számáról.

Mivelhogy, ez a város egyetlen nyilvános illemhelye, amely ezért ilyen tekintetben mindenképpen nevezetességnek számít, amelynek csodájára járnak az idegenek.

A csodaklotyó megépítése – amely bevonzza és számolja a turistákat 😲 – 405.788 kunába, azaz 53 600 euróba került. Azoknak, akik nem jók a valutaváltásban, lefordítjuk magyarra: 12 négyzetméter ára kis híján húsz millió forint.

Mi lenne, ha stadiont építenének?

Új légitársaságba ölik a pénzt

Szóval, Horvátország bizonyos tekintetben vidámparkjellegű ország, más tekintetben viszont értenek a bizniszhez. Ha már nem lehet az állami pénzeket elcsaklizni, néha a saját pénzüket is megkockáztatják, nem kevésbé kreatív és meglepő módon.

Így például a Zágrábban frissen bejegyzett légi szállító cég, az ETF Airways, bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben megérkezik első gépe, egy Boeing 737-800.

A cég az idegenforgalmi idényben charter járatokat számít indítani az európai nagyvárosok felé, mivel vezetése meg van győződve arról, hogy ezen a téren léteznek olyan piaci rések, amelyeket az új légitársaság be tud tömni.

Ezekben a pandémiás időkben kissé őrültségnek tűnik légitársaságba ölni a pénzt, de miután más légi fuvarozók már mozgolódnak (Ryanair, United Airlines) úgy látszik, hogy a dologban lehet valami.

A vállalkozásba fektetők között horvátországi viszonylatban ismerős nevekkel találkozunk, mint például Velimir Šonje közgazdász, egyike a vezető horvát gazdasági elemzőknek, vagy Zdenko Adrović, a Horvát Bankok Egyesületének elnöke, aki korábban 17 évet töltött a Raiffeisen horvátországi leányvállalatánál.

A 17 éves repülőgépet a világ legnagyobb rent-a-plane cégétől, az AerCapától vették bérbe, de majd kiderül, hogy a kocka hatot, vagy vakot vet-e.

Horvát boldogság

Eléggé nehéz megmagyarázni a World Happiness Report legújabb adatait, amelyek szerint a horvátok boldogságérzete 2020-ban érezhetően javult a koronavírus-járványra és földrengésekre való tekintet nélkül.

A vizsgált 149 ország közül Horvátország a 23. helyen végzett, azaz 2019-hez képest 56 helyezést ugrott át. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a horvátokkal szemben, a magyarok sokkal kevésbé élvezik az életet, Magyarország ugyanis a 43 helyen végzett.)

Ez Horvátország legmagasabb helyezése a World Happiness Report kilencéves fennállása alatt.

A szóban forgó felmérést különben az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata publikálta, amelyet a Gallup Intézettel együttműködve adnak ki, és felöleli a világ felnőtt lakosságának mintegy 98 százalékát.

Az ember csak áll, és hüledezik.