AZ ÍGÉRET FÖLDJE: Készülődés a szezonra, avagy a tejjel-mézzel folyó Rajna

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Most, hogy lassan kezd zöldülni az erdő a Balkánon és az időjárás is némiképpen felengedett, szinte biztosra vehető, hogy ismét elindul a migránsok áradata Európa nyugati tájai felé. A javarészt Ázsiából és Afrikából érkező szerencsétlenek, akikkel valaki elhitette, hogy jogukban áll átsétálni az országhatárokon a tejjel-mézzel folyó Rajna és Loire irányába, ismét megkísérelik, hogy Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián átgyalogoljanak az ígéret földjére.

Optikai kábel

Ahogyan a bosnyák menekülttáborokban folyik a készülődés, úgy a jelzett országokban sem ülnek összetett kézzel, Szlovénia például a minap jelentette be, hogy további 60 kilométeres kerítéssel erősítik meg a szlovén-horvát határt, és ezen felül vegyes összetételű, szlovén, magyar és olasz rendőrökből álló őrjáratokat vezényel déli határára.

Aleš Hojs szlovén belügyminiszter az intézkedést azzal indokolta, hogy a baloldali, ellenzéki pártok nem szavazták meg a szlovén hadsereg kisegítő szerepét a határ őrzésében, ezért a szomszédokhoz voltak kénytelenek fordulni.

A vegyes őrjáratokban azért nem lesznek horvát szomszédok, mert nekik Hojs szerint „untig elég dolguk van a szerb és a bosnyák határ ellenőrzésével”.

A szlovénok egyúttal új térfigyelő kamerákat is felállítani a határon, ennek érdekében már nagyobbrészt be is fejezték az opikai kábelek lerakását a határ menti övezetben.

Mi a helyzet Horvátországban?

A horvát belügy a jelek szerint elégedett a helyzettel, mert azon felül, hogy a nemrégiben kimentettetek egy tízfős migránscsoportot a velebiti aknamezőről, szinte semmilyen hír nem érkezett határsértésekről.

Lehet, hogy a migránstáborokban is végre rájöttek, hogy nem éppen a világ legbiztonságosabb tájain járnak – Horvátországban 770 négyzetkilométernyi területen megközelítőleg 170 ezer az aknák, fel nem robbant tűzérségi lőszerek száma, míg Bosznia- Hercegovinában 965 négyzetkilométeren 79 ezer akna van szétszórva.

A horvát szárazföldi határok teljes mértékben megfelelnek a schengeni egyezménnyel előírt követelményeknek, a rendőrségen kívül kamerák, hő- és mozgásérzékelők, valamint éjjellátó felszerelések gondoskodnak az EU jövőbeni külső határának biztonságáról.

Esetenként a határok ellenőrzéséből a horvát légierő is kiveszi részét a Kiowa Warrior típusú felderítő helikopterekkel.

Hogy jelenleg nincs nagyobb mozgolódás a határon, bizonyítja az a hír is, hogy a spliti rendőrkapitányság antiterrorista egységének határszolgálatot teljesítő tagjai közül négyet orvvadászaton kaptak.

Unaloműzés céljából a szarvasállományt ritkították, de végül nem sok örömüket lelték benne, mert hat hónapos közrendőri szolgálattal büntették őket. A közrendőri szolgálat pedig közrendőri fizetéssel jár.

Mit mondanak a hivatalos jelentések?

A Horvát Köztársaság 2015-től a 2020 végéig 699 esetben adott menedékjogot a területére illegálisan behatoló személyeknek, 78 alkalommal pedig szubszidiárius segélyben részesítette őket (helyettesítő intézkedés olyan személyek esetében, akiknek nem adható menedékjog, de valószínűsíthető, hogy hazájukban üldöztetésben volna részük).

A horvát belügyminisztérium adatai szerint, Horvátországban jelenleg 436 nemzetközi menedékjogot igénylő személy tartózkodik, ebből 318 a zágrábi Porin menedékszálláson, 67-en a kutinai menedékszálláson, fennmaradó részük pedig saját költségükön bérelt szálláshelyen lakik.

A belügyminisztérium egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a Horvátországban menedékjogot kérő személyek legnagyobb része elhagyja az országot, még mielőtt az eljárás befejeződne.

A kísérő nélküli kiskorú személyek ellátása külön kérdéskört képez. Ilyen eset tavaly 70 volt, az érintetteket a rendőrségtől a szociális intézmények vették át, és a területi megbízottak véleménye alapján irányították át őket a Horvát Köztársaság által alapított és üzemeltetett otthonokba.

Horvátország a területén menedékjogot kapott személyek számára nyelvtanfolyamokat szervez, segíti őket a beilleszkedésben, a kiskorúakat igyekszek megfelelő módon elhelyezni a horvát oktatási rendszerben, illetve munkalehetőséget próbál biztosítani számukra, esetenként átképzéssel is. Ez a gyakorlatba nem mindig megy zökkenőmentesen, és a lakosság is megosztott a migránsokkal kapcsolatban.

Így egyesek mindenért a migránsokat hibáztatják, míg mások segíteni igyekeznek a Horvátországban letelepedni szándékozó idegeneket. Így például, amikor egy civil szervezet adományokat kért a kiskorú migránsok adriai nyaraltatására, a polgárok gyorsan és bőségesen adakoztak, örömet szerezve ezzel a távoli tájakról idecsöppent gyermekek számára.

A horvát rendőrséget időszakosan támadások érik a nemzetközi és helyi civil szervezetek részéről, hogy a migránsokat erőszakkal fordítják vissza határról. Az úgynevezett pushback folyamán állítólag brutálisan bánnak el az illegális határátlépőkkel.

Tomislav Sobol a kormánypárt képviselője az EU Parlamentben az erről folyó vita folyamán azt mondta, hogy „a horvát rendőrség csak az embercsempészekkel és a más kárán nyerészkedőkkel szemben kíméletlen”.

Szavait azzal támasztotta alá, hogy csak tavaly 995 embercsempészt tartoztattak le a horvát határon.
________________
Fotók: internet