ÉLETVESZÉLY: Aknát szedtek, de még mindig maradt

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Nemrégiben egy migráns életét vesztette, több pedig megsebesült, amikor egyikük aknára lépett a boszniai-horvát határ térségében, már horvát oldalon. A kilencvenes években dúló délszláv háború során rengeteg akna került a földbe, amelyek még ma is képesek embert ölni.

A Fearless Velebit projekt keretén belül, amelyet a Horvát Erdőgazdaság Rt. gospići kirendeltsége kezdeményezett, 2019-ben és 2020-ban EU támogatással 1645 hektár, zömében erdős területet mentesítettek a horvát-szerb háborúban lerakott gyalogsági taposóaknáktól.

A tűzszerészek ebben az időszakban 2177 aknát semmisítettek meg, de a Velebit és a Paklenica Nemzeti Parkokban még mindig mintegy 540 hektár gyanús terület maradt.

Hogy a gyanú mennyire megalapozott, azt nemrégiben a migránsok egy csoportja a saját bőrén tapasztalhatta, mint erről a BALK is hírt adott.

A gond nemcsak az, hogy a nehéz terep miatt nem lehet aknaszedő robotokat alkalmazni, hanem az is, hogy az aknamezőket szabálytalanul, minden dokumentáció nélkül hozták létre így senki sem ismeri az aknák pontos helyét.

Az sem, aki lerakta őket, ha netalán túlélte a háborút, és az azóta eltelt 25 évet.

A szóban forgó erdőségek annak idején frontvonalnak számítottak a horvát hadsereg és a knini központú úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság hadserege között. Az utóbbiak rengeteg, különböző fajta gyalogsági aknát raktak le, amelyeket a Jugoszláv Néphadsereg óriási készletéből „merítették”.

Ezért, ha valaki úgy határoz, hogy a nyáron felkeresi Horvátországot, és a Velebit-hegységben szeretne csámborogni, ajánlatos odafigyelni a jelzésekre, ezeket nem viccből rakták ki.

Más kérdés, hogy a táblák nem turistáknak és migránsoknak készültek, mert a figyelmeztetés csak horvátul szerepel rajtuk, a robbanás viszont minden nyelven egyformán szól: bumm.
______________
Fotó: internet