Végül is, a Plenković-kormánynak sikerült megvalósítani minden külpolitikai stratégiai célkitűzését, az ország a jövő évet az eurozóna és a schengeni övezet új tagjaként kezdi. Ezzel egyetemben, a napokban az Egyesült Államokkal is sikerült aláírni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, amire egy szintén hosszantartó, tíz éves folyamat után került sor.

Évvégi összesítés

A nap embere Andrej Plenković miniszterelnök – legalábbis 16 óráig az volt, amíg a labdarúgó válogatott nem lépett pályára Katarban, és nem verte ki a brazilokat -, aki a pénteki kormányülésen szólt pár szót az örömteli eseményről, mármint a schengeni övezetről, mert „legyen bármekkora is” a horvát miniszterelnök, a délutáni mérkőzés eredményét ő sem tudta volna megjósolni.

– jelentette ki bevezető felszólalásában, és köszönetet mondott mindenkinek Horvátországban, aki ezen a folyamaton dolgozott.

– nyilatkozta Plenković, hozzátéve, hogy Schengeni övezet tagjaként lehetőség nyílik az áruk és személyek gyorsabb, könnyebb és olcsóbb mozgására, valamint a turisztikai forgalom erőteljes ösztönzésére, tekintettel arra, hogy a Horvátországba látogatók nagy része gépkocsival érkezik.

Plenx megemlítette Marko Primorac pénzügyminiszter amerikai tartózkodását is, mondván, hogy a kettős adóztatás eltörlése Amerikával „hatalmas előrelépés”. A miniszterelnök emlékeztetett a vízumok eltörlésére és Horvátország belépésére az amerikai globális beutazási programba.

– állapította meg Plenković délelőtt, délután pedig a FIFA és a BBC helyezkedett arra az álláspontra, amiről a BALK már korábban írt Gary Linekert parafrazálva, miszerint a futball egyszerű játék. Huszonkét ember 120 percig kergeti a labdát, és a végén mindig a horvátok nyernek”.

Ettől kezdve már aligha kétséges, hogy valójában ki a nap embere Horvátországban, és nem csak Horvátországban. De térjünk vissza Schengenre, amire a fenti román mém is utal.

Nem mindenki elégedett

Plenković miniszterelnökkel ellentétben a román és a bolgár fél csalódottan fogadta a döntést melynek értelmében országaik továbbra is a schengeni övezet várótermében maradnak. Így például Vasile Blaga román európai parlamenti képviselő és volt belügyminiszter üzenetet küldött Karl Nehammer osztrák kancellárnak amiatt, hogy Románia nem lépett be a schengeni térségbe.

A Digi24 híradása értelmében Blaga azt mondta, hogy Ausztria belügyminisztere és kancellárja az oroszok kezére játszott.

– kommentálta Blaga, aki szerint Nehammer kancellár létére hazudik. A Frontex szerint Románia ragyogóan végzi a dolgát a határon. Ausztria és Magyarország ezt nem teszi meg, és Horvátország sem.

– mondta Blaga, és hozzátette, hogy ez a döntés frusztrációt fog okozni Romániában és Bulgáriában, és ha valaki nyer, az Oroszország lesz.

A dúlást-fúlást megtetézte azzal a kijelentéssel, miszerint itt lenne az ideje, hogy Románia felhagyjon a térdepeléssel, amikor a schengeni térségbe való belépésről van szó, egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az uniós belügyminiszteri döntéstől függetlenül Románia 2023-ban csatlakozik a schengeni térséghez.

Blaga szerint a valódi okok, amelyek miatt Románia nem kapott zöld utat a schengeni övezetve, a belpolitikában, a gazdasági nyomásban és az orosz befolyásban rejlenek. Az interjú során ismét megtámadta Ausztriát és az ország politikusait.

– kommentálta a román politikus, akinek ez a kijelentése aligha nyeri el az osztrákok tetszését.

Az illegális bevándorlás elleni védvonalat a magyar-szerb határról előbb a szerb-észak-macedón határra, majd Szkopjéval együtt még délebbre szeretnénk tolni, és ezzel nemcsak a saját országunkat, hanem egész Európát meg tudnánk védeni. Ezt Aleksandar Vučić szerb elnök jelentette ki szerdán (november 16-án) Belgrádban Magyarország, Szerbia és Ausztria második háromoldalú csúcstalálkozóján. A szerb államfő a sajtótájékoztató előtt az illegális migráció elleni hatékony küzdelem területén megvalósuló együttműködés megerősítéséről szóló egyetértési megállapodást írt alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Karl Nehammer osztrák kancellárral.

Orbán mondta

A csúcstalálkozót követően tartott sajtóértekezleten a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Szerbia az európai biztonság kulcsországa, és amikor a szerbek a saját határaikat védik, akkor nemcsak magukat védik, hanem Magyarországot, Ausztriát és az egész Európai Uniót is. Orbán szerint ezért világos, hogy Szerbia európai uniós tagsága európai érdek.

Orbán szerint addig is, amíg ez nem történik meg, egyetlen cél lehet, hogy a védelmi vonalakat minél inkább délre tolják, és Szerbiával, Ausztriával egy közös határvédelmi erőt hozzanak létre. Magyarország az ehhez szükséges személyi állományt és technikai eszközöket azonnal rendelkezésre bocsátja.

Orbán Viktor szerint hosszabb ideig velünk él majd „az a baj, amit migrációnak nevezünk”, ezért hosszú távú együttműködésre és tartós struktúrákra kell törekedni.

– jegyezte meg a magyar kormányfő, aki szerint a magyar és a szerb nemzet sorsközösségben van egymással, ami azt jelenti, hogy együtt vannak jóban és rosszban, segítik egymást.

Miután sorsközösségben vagyunk, együtt kell egymással működni, amihez adott Aleksandar Vučić, aki „Magyarország történetének legjobb szerb partnere”.

Orbán Viktor elmondta: 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg ebben az évben, és a migránsok nemcsak egyre többen vannak, hanem egyre nő az agresszivitás is, az embercsempészeknél most már nemcsak fegyverek vannak, hanem használják is időnként a fegyvereiket a határt őrző magyar hivatalos szervekkel szemben.

A magyar miniszterelnök úgy látja, a mostani találkozó az egész Balkán számára fontos, mert „az egész Balkán szenved a migrációtól”.

– fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarország 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött határvédelemre, Brüsszel ebből mindösszesen 1,2 százalékot térített meg, tehát „jól látszik, hogy Magyarország csak saját magára számíthat”.

A magyar miniszterelnök beszélt a gázellátásról is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország hálás Szerbiának, mert jelenleg az egyetlen komolyan vehető mennyiségű gáz Magyarországra Szerbia irányából kerül beszállításra, és „minden molekula megérkezett”, de ez korábban így működött az ellenkező irányba, mert hosszú évekig Magyaroroszágon keresztül jutott el a gáz Szerbiába.

– jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki szerint az ilyen jellegű korrektség azért fontos, mert Európában egyre inkább egymás iránti ellenségeskedések alakulnak ki.

Vučić mondta

Aleksandar Vučić rámutatott, hogy az illegális migránsok száma szinte megduplázódott tavaly óta. Az előző év azonos időszakához képest eddig 191 százalékkal növekedett a migránsok száma. Ők leginkább Észak-Macedónia (51 százalék) és Bulgária (csaknem 33 százalék) felől érkeznek.

– húzta alá a szerb elnök, aki szerint az illegális migráció megfékezése érdekében hatékonyabb együttműködésre és fellépésre van szükség. Mellékesen szólva Szerbia és Tunézia között 1962 óta van érvényben vízummentesség, tehát nem újonnan bevezetett turistacsalogató kedvezményről van szó.

Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia, Magyarország és Ausztria nagyobb számú rendőrt alkalmaz majd a szerb-észak-macedón határon, és jelentősebb mennyiségű műszaki felszerelést is bevet annak érdekében, hogy a migráció elleni védvonal minél hamarabb délre kerüljön. A szerb elnök szerint ez Szerbia érdeke is, hiszen most, amíg Magyarország a saját határát védi, addig a migránsok Szerbiában maradnak, ha pedig délen lenne hatékony a határvédelem, Szerbia is fellélegezhetne.

– tette hozzá Aleksandar Vučić. Ezzel kapcsolatban a belgrádi média beszámolt arról, hogy a most aláírt háromoldalú memorandum szerint Ausztria, Magyarország és Szerbia megosztja a migráció elleni harc költségeit. Szerbia vállalta, hogy visszafogad minden Ausztria és Magyarország által visszaküldött migránst, a magyarok és az osztrákok pedig a szerbekkel közösen viselik a migránsok hazapaterolásának költségeit a kibocsátó országokba.

Nehammer mondta

Karl Nehammer osztrák kancellár a közös sajtótájékoztatón kitért arra, hogy nemcsak az illegális migráció, hanem a szervezett bűnözés elleni harcról is szól a három ország megállapodása. Mint mondta, eljutottak odáig, hogy az Európai Unió egyes tagországai új partnerségi lehetőségeket keresnek, mert látják, hogy az EU jelenlegi befogadási és migrációs politikája nem elegendő.

Itt jegyezte meg, hogy csak idén 96 ezer illegális bevándorló kért menedéket az országban, ami az osztrák kancellár szerint arra utal, hogy uniós migrációs politika nem működik.

Nehammer elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Szerbia ígéretet tett a „menedékkérő turizmus” megfékezésére, vagyis a vízumkötelezettség bevezetésére azon országok állampolgáraival szemben, akik eddig vízum nélkül érkeztek Szerbiába, majd onnan tovább haladva az Európai Unióba már illegálisan léptek be, és kértek menedéket például Ausztriában is, pedig a menedékstátusz megszerzésére semmi esélyük sem volt.

Az osztrák kancellár egyúttal bejelentette, hogy országa további száz rendőrt küld a közös határvédelmi egységekbe, valamint a szükséges felszereléssel, járművekkel és drónokkal is segíti az illegális migráció elleni küzdelmet.

– szögezte le Karl Nehammer. Mint mondta, az olyan partnereknek, mint Szerbia nemcsak az uniós csatlakozás perspektíváját kellene nyújtani, hanem valós előrelépést is el kellene érni, mert óriási kihívások mutatkoznak az illegális migráció, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, de az energiaellátás terén is.

A három politikus október 3-án Budapesten már egyeztetett az illegális migráció elleni közös küzdelemről, majd miniszteri szinten is folytatódtak a tárgyalások. A hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út, amelyen 2015-ben mintegy egymillióan haladtak át.

A hétfői osztrák-szerb-magyar migrációs csúcsot követően miniszteri szinten folytatódott a háromoldalú eszmecsere, amelyen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A belgrádi találkozó résztvevői szerint a migráció terén felrobbantak a számok, miközben a migránsoknál fegyverek is vannak, amelyeket nem csak egymás, hanem rossz esetben a magyar határvédelmi hatóságok – rendőrök, határőrök, határvadászok – ellen is felhasználnak. Ezzel kapcsolatban hangzott el az a magyar állásfoglalás, miszerint Magyarország a migrációt nem emberi jogi, hanem biztonsági és bűnügyi kérdésnek tekinti.

A szerbiai találkozón a magyar külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta – mint éppen említettük -, hogy „a határ megsértése két biztonságos ország között bűncselekménynek számít, és az nem emberi jogi kérdés”.

– emelte ki Szijjártó Péter, aki hozzátette, hogy Magyarország eddig sem engedte az ország határainak megsértését, és ezután sem fogja ezt tenni. Ehhez még csatolta, hogy az osztrákok, magyarok és szerbek nem csak a saját határaikat védik, hanem Európát is, amivel osztrák és magyar részről schengeni kötelességeiket teljesítik.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezért közös érdeknek tekinti, hogy a „lehető legdélebbre” kerüljön az a védvonal, amely ma a magyar-szerb határon van.

– jelentette ki Szijjártó, aki szerint Magyarország a maga részéről készen áll arra, hogy ebben a közös határvédelmi erőben részt vegyen, és jelentős hozzájárulást adjon mind határőrök, mind technológia szempontjából ahhoz, hogy az említett határszakaszt meg lehessen védeni. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a macedón barátok az Open Balkanon innen, és túl, de erről nem történt említés.

– jelentette ki a magyar külgazdasági miniszter, amire Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy reagált, hogy Szerbia védi a határait, a területeit, valamint az emberek életmódját és életszínvonalát, de Vulin még Európát is hozzátette, merthogy szerinte Szerbia azt is védi.

– mondta Vulin, akinek a „számok felrobbanására” vonatkozó megállapítás is tulajdonítható a migránsok számának gyors növekedésével kapcsolatban, természetszerűen azon agyonmantrázott mondás mellett, miszerint „Szerbia nem lesz a migránsok parkolója”, de neki tulajdonítható az a szintén örökzöld mondóka is, amelyből az derül ki, hogy „Szerbia megmutatta, hogy felelősségteljes, komoly, emberséges és szolidáris ország”.

– észrevételezte a szerb belügyminiszter. A szerb oknyomozó portálokra és a saját tapasztalatainkra hivatkozva a BALK-on erről többször is beszámoltunk, megállapítva, hogy “a magyar határ a migráció fizetőkapuja”, ahonnan az embercsempészbandák 3500-5000 euróért bárkit bevisznek az EU-ba. Vulin ezt most azzal toldotta meg, hogy olyan bűnbandákról van szó, amelyek visszaélnek az emberek nehéz helyzetével, és megsértenek minden nemzetközi szabályozást.

– jegyezte meg még a szerb belügyminiszter, aki azt is fontosnak tartotta, hogy a migránsok célpontjának számító országok végre meghozzák a politikai döntést, hogy akarnak-e, vagy nem akarnak-e migránsokat, mert amíg ez nem történik meg, addig nem lehet felszámolni a veszélyes csempészbandákat.

És ez valóban fontos kérdés – szeretjük Vulint, vagy nem szeretjük – mert amíg Németország vagy Franciaország nem dönti el, hogy mit szeretne tenni a migráció által egyre nagyobb számban Európa felé nyomuló tömegekkel, és nem adnak le feléjük elutasító jelzéseket, addig az unió peremvidékén lévő országok sem tudnak mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Talán erről is kellene beszélni az uniós csúcson.