SZLOVÉN KERÍTÉS: A szerbek megkezdték a kerítés építését a szlovénok és a horvátok közé

Júliusban a ljubljanai kormány pályázatán egy szerb cég kapott megbízást arra, hogy migránskerítést építsen Szlovénia és Horvátország közé. A ljubljanai közigazgatási minisztérium pályázatára öt szlovén és egy belgrádi vállalat jelentkezett, a legkedvezőbb ajánlatot az utóbbi nyújtotta be. A szerbek már meg is kezdték a kerítés építését a Kulpa folyó partján.

Megnövekedett a migránsok száma

Idén jelentősen megnövekedett az illegális határátlépések száma Szlovéniában – közölte a szlovén rendőrség. A legtöbb határsértő Pakisztánból, Algériából és Afganisztánból érkezik.

A migrációs helyzetről szóló legutóbbi havi jelentés szerint júliusban

-az illegális határátlépések száma havi szinten a legmagasabb volt a migránsválság 2015-ben történt kirobbanása óta.

Júliusban 1740 migránst fogtak a szlovén rendőrök, az év első hét hónapjában pedig összesen 7415 migránst tartóztattak fel, vagyis havonta valamivel több mint ezret.

Ezekből a számokból kiderül, hogy az utóbbi egy hónapban majdnem megduplázódott a Szlovéniába érkező migránsok száma a havi átlaghoz képest.

Választási lehetőség

Ezzel párhuzamosan a Szlovénia felől Olaszországba érkező migránsok száma is a kétszeresére nőt ebben az évben.

Ezért Matteo Salvini olasz belügyminiszter júniusban nem zárta ki, hogy “fizikai határzárat” emelnek Szlovénia felé, ha onnan nem csökkenek az illegális határátlépések.

Salvini arra az esetre helyezte kilátásba az „olasz kerítés” megépítését, ha a közös olasz-szlovén járőrözés és a szlovén kormány újabb intézkedései őszig nem hozzák meg az eredményt, vagyis nem esik vissza a Szlovénián keresztül Olaszországba érkező migránsok száma.

– A szlovénok választás elé kerültek,

vagy a horvátok felé emelnek kerítést, vagy az olaszok teszik meg velük szemben ugyanezt.

Az új kerítés

A szlovénok a Horvátországgal szomszédos határokon emelnek „műszaki határzárat”, vagyis

-inkább Horvátországtól „határolják el magukat fizikailag és műszakilag”, mintsem Olaszországtól.

Szlovénia a 2015-ös migránsválság idején a Horvátországgal közös – 670 kilométeres – határának 30%-át már ellátta különböző akadályokkal.

A Szlovénia és Horvátország közötti határon 179 kilométeren van „műszaki akadály”: 116 kilométer hosszan szögesdrót, 63 kilométer hosszan pedig panelkerítés.

A kerítést ezidáig a szlovén hadsereg helyezte ki, ám a jelenlegi negyven kilométeres szakasz telepítésével a belgrádi Legi- SGS szerb-német céget bízták meg.

A Legi- SGS már telepít

A szerbek már meg is kezdték a munkát egy négy kilométer hosszú kerítés telepítésével két szlovén falu, Žuniči és Zilje között, a Kulpa folyó partján.

A munkálatokat néhány héten belül befejezik.

A szlovén belügyminisztérium ezzel kapcsolatban közölte, hogy az újabb technikai akadályokat a határnak azon a szakaszán állítják fel, ahol azokra leginkább szükség van a migránsok megállítása érdekében.

– Az akadályok konkrét helyéről és mértékéről a rendőrség értékelése és javaslata alapján születik döntés

– közölte a szlovén rendőrség.

Szlovén médiajelentések szerint Szlovénia a határ megerősítésére eddig már 19 millió eurót költött, amibe nem számolták bele a hadsereg munkájának ellenértékét és a földtulajdonosok kártalanítását.

Az ő dolguk

A horvát belügyminiszter gyakorlatilag egy kézlegyintésnek megfelelő mondattal nyugtázta, hogy a szlovénok újabb kerítést építenek a horvát határra.

Ne térjünk ki most arra, hogy a Zoran Milanović által vezetett előző kormány mekkora ellenszenvet táplált a magyar kerítés iránt.

Davor Božinović belügyminiszter a mostani szlovén kerítéssel kapcsolatban nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a horvát rendőrség a műszaki felszereltségének és a jól kiképzett állományának köszönhetően erősen védi a horvát határokat az illegális migrációtól, és ellenáll a nyomásnak,

-amit pedig Szlovénia tesz, az az ő döntése.

Davor Božinović úgy nyilatkozott, hogy a migránsválság, főleg pedig az illegális migráció, nyomást jelent minden országra, amire más és más a reakció, de szerinte a legjobb válasz a „közös európai megoldás” alapján adható.

A horvát belügyminiszter azt nem fedte fel, hogy melyik közös európai megoldásra gondolt.

Fotók: Večernji list, a teljes galéria itt tekinthető meg