Horvátország
SZLOVÉN KERÍTÉS: A szerbek megkezdték a kerítés építését a szlovénok és a horvátok közé

Júliusban a ljubljanai kormány pályázatán egy szerb cég kapott megbízást arra, hogy migránskerítést építsen Szlovénia és Horvátország közé. A ljubljanai közigazgatási minisztérium pályázatára öt szlovén és egy belgrádi vállalat jelentkezett, a legkedvezőbb ajánlatot az utóbbi nyújtotta be. A szerbek már meg is kezdték a kerítés építését a Kulpa folyó partján.
Megnövekedett a migránsok száma
Idén jelentősen megnövekedett az illegális határátlépések száma Szlovéniában – közölte a szlovén rendőrség. A legtöbb határsértő Pakisztánból, Algériából és Afganisztánból érkezik.
A migrációs helyzetről szóló legutóbbi havi jelentés szerint júliusban
Júliusban 1740 migránst fogtak a szlovén rendőrök, az év első hét hónapjában pedig összesen 7415 migránst tartóztattak fel, vagyis havonta valamivel több mint ezret.
Ezekből a számokból kiderül, hogy az utóbbi egy hónapban majdnem megduplázódott a Szlovéniába érkező migránsok száma a havi átlaghoz képest.
Választási lehetőség
Ezzel párhuzamosan a Szlovénia felől Olaszországba érkező migránsok száma is a kétszeresére nőt ebben az évben.
Ezért Matteo Salvini olasz belügyminiszter júniusban nem zárta ki, hogy “fizikai határzárat” emelnek Szlovénia felé, ha onnan nem csökkenek az illegális határátlépések.
Salvini arra az esetre helyezte kilátásba az „olasz kerítés” megépítését, ha a közös olasz-szlovén járőrözés és a szlovén kormány újabb intézkedései őszig nem hozzák meg az eredményt, vagyis nem esik vissza a Szlovénián keresztül Olaszországba érkező migránsok száma.
vagy a horvátok felé emelnek kerítést, vagy az olaszok teszik meg velük szemben ugyanezt.
Az új kerítés
A szlovénok a Horvátországgal szomszédos határokon emelnek „műszaki határzárat”, vagyis
Szlovénia a 2015-ös migránsválság idején a Horvátországgal közös – 670 kilométeres – határának 30%-át már ellátta különböző akadályokkal.
A Szlovénia és Horvátország közötti határon 179 kilométeren van „műszaki akadály”: 116 kilométer hosszan szögesdrót, 63 kilométer hosszan pedig panelkerítés.
A kerítést ezidáig a szlovén hadsereg helyezte ki, ám a jelenlegi negyven kilométeres szakasz telepítésével a belgrádi Legi-SGS szerb-német céget bízták meg.
A Legi-SGS már telepít
A szerbek már meg is kezdték a munkát egy négy kilométer hosszú kerítés telepítésével két szlovén falu, Žuniči és Zilje között, a Kulpa folyó partján.
A munkálatokat néhány héten belül befejezik.
A szlovén belügyminisztérium ezzel kapcsolatban közölte, hogy az újabb technikai akadályokat a határnak azon a szakaszán állítják fel, ahol azokra leginkább szükség van a migránsok megállítása érdekében.
– közölte a szlovén rendőrség.
Szlovén médiajelentések szerint Szlovénia a határ megerősítésére eddig már 19 millió eurót költött, amibe nem számolták bele a hadsereg munkájának ellenértékét és a földtulajdonosok kártalanítását.
Az ő dolguk
A horvát belügyminiszter gyakorlatilag egy kézlegyintésnek megfelelő mondattal nyugtázta, hogy a szlovénok újabb kerítést építenek a horvát határra.
Ne térjünk ki most arra, hogy a Zoran Milanović által vezetett előző kormány mekkora ellenszenvet táplált a magyar kerítés iránt.
Davor Božinović belügyminiszter a mostani szlovén kerítéssel kapcsolatban nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a horvát rendőrség a műszaki felszereltségének és a jól kiképzett állományának köszönhetően erősen védi a horvát határokat az illegális migrációtól, és ellenáll a nyomásnak,
Davor Božinović úgy nyilatkozott, hogy a migránsválság, főleg pedig az illegális migráció, nyomást jelent minden országra, amire más és más a reakció, de szerinte a legjobb válasz a „közös európai megoldás” alapján adható.
A horvát belügyminiszter azt nem fedte fel, hogy melyik közös európai megoldásra gondolt.
Fotók: Večernji list, a teljes galéria itt tekinthető meg

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban