EXKLUZÍV: A szerbiai menekültügyi hivatal reméli, hogy a röszkeihez hasonló események nem váltanak ki pánikot a lakosság körében

A Szerbiai Köztársaság Menekültügyi Hivatala (KIRS) a BALK kérésére véleményezte a Röszkénél történteket, és annak a reményének adott hangot, hogy a Szerbia és Magyarország határán történő incidensek nem adnak okot pánikra és félelemre a határmenti települések lakosságának körében. Közben a migránsok megszállták Horgost, Magyarkanizsát, Törökkanizsát, Oroszlámost, Szigetet, Majdányt és Rábét, néhol többen vannak, mint a helyiek. Magyarkanizsa tekinthető az „elosztóközpontnak”. Egyre inkább fennáll a gyanú, hogy a migránsok „szervezetten” érkeznek Magyarkanizsára, egyelőre azonban nem tudni, hogy kik, illetve milyen csoportok tartják kezükben a szálakat. A szerb rendőrség sziszifuszi munkát végez, csak ide-oda terelgeti a migránsokat, akik a lakosság életét ugyan nem veszélyeztetik, de a vagyonát már igen.

KIRS: A röszkei esetnek nincs precedensértéke

Ivan Gerginov, a szerbiai menekültügyi hivatal vezetőjének helyettese a BALK-hoz eljuttatott nyilatkozatában értékelte a magyar határnál kialakult helyzetet. Szavai szerint a Röszkénél történt eseményeknek nincs precedensértékük.

– Nem tekinthető precedensnek a Horgos 2-nél történt incidens, mert történtek már hasonló dolgok korábban is, vagyis pontosabban: a migránsok csoportjai már évek óta próbálnak meg átjutni a magyar határon, ám a magyar rendőrök megállítják és visszaküldik őket. A mostani esetnek az a jellegzetessége, hogy egy nagyobb csoportról van szó, hogy erőszakos jelenetek történtek, és hogy lövések dördültek el. Nyilvánvaló, hogy a migránsok, akik több ország határát is átlépték erőszakos jelenetek nélkül, azt gondolták, hogy ez a magyar határ esetében is így lesz. Nagyon fontos, hogy a Magyarország és a Szerbia közötti határon történő incidensek ne adjanak okot pánikra és a félelem terjedésére a határmenti településeken élő lakosság körében.

A BALK-hoz eljuttatott közlemény

A migránsok azonban folyamatosan érkeznek, amit a helyi lakosság egyre nehezebben visel, mert nem csak a határon történnek erőszakos cselekmények, illetve incidensek.

Néhol már több a migráns, mint a helyi lakos

Az utóbbi időben ezért a nagykikindai és a törökkanizsai rendőrök közösen razziáznak Majdány- Rábén, amely a magyar-román-szerb hármashatár közelében fekszik.

A helyi lakosok már jól ismerik őket, hiszen két-három hete minden nap Majdányban és Rábén gyűjtik be a migránsokat, volt olyan nap, amikor háromszáz migránst tessékeltek ki az ottani házakból.

Vagyis több volt a migráns arrafelé, mint a helyi lakos. Rábén 65-70 ember él, Majdányban körülbelül 120, ami összesen 180, így a „vendégek” tényleg többen voltak, mint a „hazaiak”.

Pénteken a BALK szemtanúja volt annak, hogy a délelőtti műszakban dolgozó öt rendőr 66 migránst gyűjtött be két házból, és a vízművek pumpaállomásáról, vagyis szivattyútelepéről.

Ilyenkor a rendőrök nem tehetnek mást, minthogy visszakísérik a migránsokat Oroszlámosra vagy Törökkanizsára, ahonnan busszal vagy taxival eljuthatnak a befogadó központokba. Ha éppen ahhoz lenne kedvük.

A rendőrök azonban sziszifuszi munkát végeznek, a migránsok ugyanis nem a befogadó központba szeretnének menni. Egyikük a BALK-nak elmondta, hogy nem adja fel, és mindenképpen be akar jutni Magyarországra.

Az első műszak este hatig dolgozott, akkor átadták a terepet az éjszakás rendőrcsapatnak, amelynek szintén akadt dolga bőven.

A BALK információi szerint a migránsok szombat reggelre megpróbáltak bejutni a majdányi imaházba, szerencsére ez nem sikerült, mert a bejáratra szerelt védőrács megakadályozta őket, de az ajtót így is megrongálták.

A majdányi imaház

Majdányban jelenleg csak egy bolt van, a bolt melletti elhagyott házban pedig már egy ideje migránsok tanyáznak, szombat reggelre azonban jobban betüzelhettek, mint máskor, mert kis híján felgyújtották a házat, a lángok már a plafont nyaldosták.

Újhullámos migránsok

A Majdányban pénteken összefogdosott migránsok elmondásuk szerint mindannyian Szíriából származnak, bár ezt dokumentumokkal nem tudták igazolni.

Szinte „végigszáguldottak” Szerbián, 6-7 napja érkeztek az országba, és már a magyar határt kezdik ostromolni. Igazából még nem viselte meg őket a migránsélet, ez a ruhájukon is látszik. Nemigen gyűröttek sem lelkileg, sem az öltözéküket tekintve.

„Újhullámos” migránsokról van szó, akik két-három hónappal, vagy legfeljebb fél évvel ezelőtt indultak el otthonról, végigmentek Törökországon és Görögországon, ahonnan az albánok által lakott területeken keresztül jutottak be Szerbiába.

A lényeg az albán szón van, mert a migránsok mostanában vagy Albánián, vagy Macedóniát érintve Koszovón keresztül jutnak be Szerbiába, ahonnan vagy a magyar határ felé, vagy esetleg Boszniába indulnak.

Az utóbbi időben tehát az áteresztő szelep Albánia vagy Koszovó, vagyis az albánok által lakott területek. És Törökország, amely a jelekből ítélve nem tartja be az Európai Unióval kötött megállapodást, és tovább engedi a migránsokat.

A majdányi házakból kiterelt migránsok saját bevallásuk szerint a harcok elől menekültek el, és azért jöttek a magyar határra, mert vannak családtagjaik Németországban vagy Belgiumban, akikhez igyekszenek.

A házakba pedig azért mennek be, mert nem kapnak szállást a befogadó központokban, amelyek már megteltek, a motelekbe vagy a panziókba pedig nem engedik be őket.

Magyarkanizsa az elosztóközpont

A szerbiai szabályok szerint bárki bárhova utazhat az országban, ha vesz jegyet, vagy a taxisoknak kifizeti a fuvart. Vagyis a migránsok utaztatását csak az utasszállításra regisztrált cégek vagy vállalkozók végezhetik.

A migránsok általában a menetrendszeri járatokkal érkeznek Magyarkanizsára, ahol az esti órákban akár százával is vannak. Innen kezdődik meg a „terítésük”.

A magyarkanizsai taxisok viszik ki őket Martonosra vagy Horgosra, illetve a másik irányba, Majdányba és Rábéba.

Akiknek nincs pénzük, azok gyalogolnak, elvégre 20-30 kilométeres távolságokról van szó, ami „migránsléptékkel mérve” nem túl nagy táv.

Lackó Róbert, a migrációs ügyekkel foglalkozó magyarkanizsai koordinátor a BALK-nak úgy nyilatkozott, hogy a migránsok ezeken a településeken „várják be a kontakt személyüket, akik megindítják őket”.

De vannak, akik nem mennek tovább, hanem maradnak Magyarkanizsán. Egy részük a buszállomás közelében lévő Nova Viktorija szállóban vesz ki szobát, mások viszont ingyenes szállás után néznek.

– Egy része, aki itt marad, azok sajnálatos módon mennek az elhagyatott házakba, amivel nekünk nagyon nagy problémánk van. Elég nagy településről van szó, és ezek az épületek főleg a periférián vannak. Ezzel a kevés rendőrrel, és ezzel a pár járőrrel nem tudjuk sajnos az egészet lefedni, ezért sokszor olyan dolgokkal szembesülünk, hogy benyomják az ajtókat, ablakokat, tüzet gyújtanak bent, és elhasználják, ami ott van, majd egyszerűen továbbállnak

– nyilatkozta a BALK-nak Lackó Róbert, aki hozzátette, hogy csak tisztelni tudja a magyarkanizsai polgárokat, akik többnyire pozitívan viszonyulnak a helyzethez.

A magyarkanizsai migrációs ügyekkel megbízott koordinátor azonban megjegyezte: a feszültséget valójában az okozza, hogy a migránsoknak nem kötelező betartaniuk azokat a szabályokat, amelyeket a szerb állam a saját polgáraitól viszont elvár.

Egy vágatlan interjú. Közben beesteledett.