Bosznia
Csevapüzemanyag: Bosznia Amerikára támadA NATO szerint Amerika erősebb, de a csevapfaktor kiszámíthatatlan
A boszniai válogatott az Egyesült Államok ellen készül a világbajnokság kieséses szakaszában, a mérkőzést pedig már a NATO is felvezette. A szarajevói parancsnokság amerikai vezetője szerint az amerikaiak ugyan hazai pályán játszanak, a bosnyákok viszont „ćevap-üzemanyaggal” működnek, ami a Balkánon stratégiai előnynek számít. Közben a New York Times arról értekezik, hogy Bosznia legnagyobb ereje a túlélés képessége, amit errefelé nem is nagyon vitat senki: a bosnyákok az elmúlt harminc évben már bizonyították, hogy ha kell, háborút, politikusokat, pótselejtezőket és tizenegyespárbajokat is képesek túlélni
Vannak pillanatok, amikor a NATO szarajevói parancsnoksága inkább hasonlít egy focikocsmára, mint katonai intézményre. Ilyen pillanat érkezett el most is, amikor a bosznia-hercegovinai válogatott a világbajnokság legjobb 32 csapata között az Egyesült Államokkal találkozik.
A szarajevói NATO-főhadiszállás élén álló amerikai parancsnok, James Fowler ezredes ugyanis úgy döntött, hogy nem egy száraz közleményben, hanem egy rövid videóban vezeti fel a mérkőzést. A felvételen a NATO személyzete hol Boszniának, hol az Egyesült Államoknak drukkol, a hangulat pedig olyannyira felforrósodik, hogy a parancsnoknak végül közbe kell avatkoznia.
A csevapüzemanyag
„Az elmúlt hetekben megtanultam, milyen szenvedéllyel szurkolnak a boszniaiak a válogatottjuknak, és mit jelent számukra az egység, a büszkeség és az összetartozás” – mondta Fowler, aki diplomatikusan elárulta, hogy számára ez különösen nehéz meccs lesz, hiszen két kedvenc csapata találkozik.
Aztán következett az elemzés. Az amerikaiak előnye szerinte a hazai pálya, Bosznia előnye pedig az, hogy a csapat „csevapüzemanyaggal működik”.
Az Egyesült Államok ezúttal Bosznia-Hercegovina ellenfele (Forrás: Instagram, szarajevói NATO-bázis)
A videó itt már kezdett veszélyes vizekre evezni, hiszen Fowler bejelentette, hogy minden kutatás, számítás és elemzés alapján pontosan tudják, ki lesz a győztes.
A nagy leleplezés pillanatában azonban a felvétel váratlanul megszakadt, és csupán egy felirat jelent meg:
„Hidratációs szünet.”
A NATO végül egyetlen biztos megállapítást tett: Bosznia és az Egyesült Államok ma este ellenfelek, de örökké partnerek maradnak.
Bosznia, amely soha nem adja fel
A vicces videó mögött ugyanakkor egészen komoly hangsúlyok húzódnak meg.
A boszniai válogatott a torna egyik legnagyobb meglepetése. A csapat Kanada ellen döntetlennel kezdett, Svájctól nagy verést kapott, majd legyőzte Katart, és a legjobb csoportharmadikak egyikeként jutott tovább.

Sergej Barbarezt megkérdezték Tim Howardnak, az amerikai labdarúgás egyik legnagyobb kapusának megjegyzéséről, aki szerint a bosnyákoknak gépre sem kellene ülniük, hogy elrepüljenek San Franciscóba: „Ki ez a fickó?, Nem tudom, hogy ki ő!” – válaszolta pókerarccal Barbarez
A történet azonban jóval korábban kezdődött.
A válogatott szövetségi kapitánya, Sergej Barbarez korábban profi pókerjátékos volt, és úgy tűnik, a blöffök, a türelem és a hidegvér a futballpályán sem jön rosszul.
Bosznia előbb Wales ellen állt fel vesztes helyzetből, majd Olaszország ellen ismét a szakadék széléről kapaszkodott vissza, hogy végül mindkét párharcot tizenegyesekkel nyerje meg.
A bosnyák válogatott játékát talán semmi sem írja le jobban, mint maga az ország története: kevés csillogás, sok túlélés.
Džeko, aki Bosznia történetének része
Ha van játékos, aki egy személyben testesíti meg ezt a történetet, akkor az Edin Džeko.
A negyvenéves csatár gyerekként élte át Szarajevó ostromát. Nyolcéves volt, amikor rakétatalálat érte a lakóhelye közelében lévő futballpályát, ahol több gyerek is életét vesztette.
Később a világ egyik legismertebb bosnyák futballistája lett, megfordult a Manchester Citynél és az AS Románál, ma pedig már inkább nemzeti intézménynek számít, mint egyszerű futballistának.
Kevés játékos akad ezen a világbajnokságon, akinek a neve ennyire összeforrt volna saját országa történetével.
„Boszniából jöttem, vigyél el Amerikába”
A torna egyik különleges jelensége a bosnyák szurkolók nem hivatalos himnusza. A világbajnoki focihimnusz a balkáni ország bosnyák térfelének egybehangzó véleménye szerint bizony abszolút „banger”, vagyis „nagyon ütős” lett.
Az átdolgozott változat, amely a világbajnokságra készült, benne egy Szoboszlaitól ellesett góllal
A „Boszniából jöttem, vigyél el Amerikába” című rigmus a Dubioza Kolektiv USA című dalából nőtte ki magát. A szám eredetileg az amerikai álomról, a kivándorlásról és az emigráns lét csalódásairól szólt.
Az eredeti változat több mint három és fél perces volt, a mostani világbajnoki verziót azonban alig egypercesre vágták, miközben a szöveget és a videoklipet is az aktuális futball-lázhoz igazították, a szurkolók pedig teljesen új jelentést adtak neki.
Most már nem a kivándorlásról szól, hanem arról, hogy Bosznia eljutott Amerikába – és ott még mindig versenyben van.
Az amerikaiak nem örülnek ennek a sorsolásnak
Papíron az Egyesült Államok erősebb csapat, több a minőség, szélesebb a keret, mélyebb a kispad, több a pénz.
A probléma csak az, hogy Bosznia eddig minden alkalommal figyelmen kívül hagyta a papírformát.
A svájciak kivételével senki sem tudta megtörni őket, és bár a bosnyákok nem lőnek sok gólt, a pontrúgásaik veszélyesek, a védekezésük szervezett, a hosszabbításoktól pedig láthatóan nem ijednek meg. Wales és Olaszország legyőzésével már figyelmeztették a világot.
Ez a csapat nem feltétlenül a legjobb a tornán, de az egyik legmakacsabb. És a Balkánon tudni való, hogy ez néha veszélyes tulajdonság.
