Ghánai varázslók, a punk haszna és az Eurostat-ármány

Az Eurostat ismét megmagyarázta, hogy jól élünk

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Tetszik tudni, dög meleg van. Akkor is, ha nem tetszik. Mert az időjárás már csak ilyen, a legnagyobb punk és anarchista, azt tesz amire kedve szottyan, kiröhögve minden hatalmasságot. Xerxész perzsa császár annó megkorbácsoltatta a tengert, azóta is emlegetik, mint a tehetetlenség példáját.

Ez a punk dolog különben onnan jött be, hogy a zágrábi InMusic fesztiválon fellépett az ír Sprints post-punk együttes, és az eseményről tudósító horvát kolléga azon merengett, hogy olyan időkben élünk, amikor a punk ismét igencsak indokolt lenne.

Nekem ehhez hasonló élményben volt részem, amikor pár hete Bob Dylan első lemezét hallgattam (The Freewheelin Bob Dylan, 1963) körmölés közben. Nem tudtam megszabadulni attól az érzéstől, hogy manapság az ilyen zene, függetlenül attól, hogy igazán jól öregedett, mintha egy másik dimenzióból érkezne.

Elsősorban, mert olyan közönséget feltételez, amelyik gondolkozik, tele van mindene a háborúval és a korporációk által mozgatott világból. A boomerek az 1968-as eseményekben kicsúcsosodó lázadásával szemben a punk már nem szegezett semmiféle gondolatot a világra, csak érzelmet, a dühös, földbe döngölt ifjúság elemi erővel kitörő elégedetlenségét a dolgok állása felett.

A boomereket megvásárolták, sok pénzért, a punkokból meg pénzt csináltak, meg tanulmányokat írtak róluk. Barátaim, csehül állunk, ma már lázadni sem nagyon lehet. Nem azért, mert nem lenne rá igény, hanem azért, mert az emberek akkora ellenőrzés, befolyásolás alatt állnak, hogy semmi sem jut el hozzájuk.

A telefonos ebihalak belevesznek a Tik-Tok színes körforgásába és úgy járnak, mint a béka, amelyik nem is tudja, hogy főzik. Ennyit a filózásról, az újságírás következik.

Fogott a ghánai átok, Harry Kane nem rúgott gólt

Horvátországban egyik közkedvelt téma volt a ghánai varázsló, aki bejelentette, hogy átkot vet az angolok félelmetes középcsatárára. Nem túl nagyot, mert neki is van szíve, csak egy icike-picikét, hogy ne tudjon gólt vágni a ghánaiak ellen.

Most mindenki azon murizik, hogy lám fogott az átok, Kane tényleg nem rúgott gólt – persze az oldott hangulathoz nagyban hozzájárult az is, hogy a horvátok valahogy megúszták a Panama elleni meccset. Ha nyögvenyelősen is, de megszerezték a három pontot.

Ghánában több varázsló akarta megakadályozni, hogy Harry Kane gólt lőjön, mint ahány afrikai játékos a pályán próbált meg tenni ellene. A magát Ghána legveszélyesebb varázslója tartó mágus lefilmezte, ahogy eltávolítja az átkot az angol válogatott csapatkapitányáról, hogy gólt tudjon szerezni Anglia következő mérkőzésén (Forrás: X platform)

Most mindenki abban bizakodik, hogy ilyen rosszul nem tudnak harmadszor is játszani egymásután, majd a ghánaiak fizetik meg a cechet. Persze a varázsló már senkinek sem fordul meg a fejében, pedig…

Óh, az az undok Eurostat

Gojko Drljača kolléga időközben az Eurostat és az EK ármányos fondorlatai felett dühöngött a Jutarnji list hasábjain. Nem alaptalanul. A kommentátor arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Eurostat azon országok közé sorolja Horvátországot, ahol legkisebbek a megélhetési költségek és ezt az alacsony bérleti díjakkal magyarázza.

Ez persze nem igaz, mert a bérleti díjak Horvátországban is magasak, hanem arról van szó, hogy az előbbi nemzedékeknek köszönhetően sok horvát saját ingatlannal rendelkezik. Hogy Drljača kollégát idézzük: „Miközben az Eurostat »felfedi« nekünk, hogy az élet Horvát Köztársaságban olcsó, mert állítólag alacsony bérleti díjat fizetünk, ami azért van, mert nagyszüleink vagy apáink lakásaiban és házaimban lakunk, az Európai Bizottság gonosz módon ingatlanadó-emelést követel.”

Az EKB adatai szerint az euróövezetben a jelzáloghitelek átlagos kamatlába 3,43 százalék volt, ami magában foglalja a tagállamokban nyújtott fix és változó kamatozású hiteleket egyaránt. A legalacsonyabb kamatlábak a Földközi-tenger térségében koncentrálódnak. A ranglistát Málta vezeti 2,08 százalékkal, majd Bulgária következik 2,45 százalékkal, Spanyolország 2,80 százalékkal, Portugália 2,85 százalékkal, Horvátország 2,95 százalékkal és Szlovénia 2,99 százalékkal. Az euróövezet legnagyobb gazdaságai közül különösen Spanyolország és Portugália emelkedik ki. Ezekben az országokban a hitelfelvevők körülbelül egy százalékponttal kevesebbet fizetnek, mint Németországban, ahol az új jelzáloghitelek kamata 3,84 százalék.

Mielőbb tovább lépnénk, az ingatlanadó, amit Horvátországban csak tavaly vezettek be, elég „lájtos” formában – évente 0,60–8,00 euróra rúg négyzetméterenként – de csak azokra vonatkozik, akik a kérdéses ingatlanban nem laknak, illetve nem adták ki hosszú távú bérbe.

Az ingatlan után akkor sem kell adót fizetni, ha nem alkalmas lakhatásra, azaz romos állapotban van a háború, vagy természeti katasztrófák következményeként.

Az ingatlandó Horvátországban olyan téma, amin simán választást lehet nyerni, vagy veszíteni, és a kormányzó pártok sokáig ódzkodtak tőle. A Plenković-kormány külpolitikai okokból vezette be – EU, OECD -, de mint láttuk, óvatosan.

Kapcsolódó cikk

Horvátországban új állami bérlakásprogrammal fékeznék a lakásárakat

A konkrét statisztika, ami kiváltotta a horvát kolléga nemtetszését, az Eurostat friss felmérése mely szerint az árszint-index, amelyet az európai statisztikusok arra használnak, hogy összehasonlítsák, mennyibe kerül ugyanaz az áru- és szolgáltatáskosár egyes tagállamokban.

Az EU átlag 100, Horvátországban az EU átlag száz százalékához képest csupán 78,4 százalék, vagyis majdnem 22 százalékkal van az európai átlag alatt. Hogy a magyarok zsebében is kinyíljon a kisbicska, hozzátesszük, hogy ezzel Horvátország (állítólag) az ötödik legolcsóbb tagország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország mögött. A nagy olcsóságról nekünk nyilván mások az elképzeléseink.

Elég csak az élelmiszer árát követni. Az élelmiszerek ára folyamatosan emelkedik: 102,1 (2023), 103,8 (2024), 105,5 (2025) százalékra. Szóval az, amit minden nap meg kell vásárolni az EU átlaga felett van; Olaszország (101,1), de Németország is olcsóbb (102,4).

A végén még csak annyit tennénk hozzá, hogy a lakások alacsony bérleti díja is mese a majomról. Zágrábban már minden kutyaólért 500 eurót kérnek havonta, plusz a rezsi.