Az MVM szerbiai cége vezeti a szerb-magyar olajvezeték építését

A szerb–magyar kőolajvezeték építését egy részben magyar tulajdonú cég nyerte el közösen "kedvenc" szerbiai vállalatokkal

A szerb kormányhoz közeli B92 televízió számolt be arról, hogy ki fogja megépíteni az Újvidék és Magyarország közötti kőolajvezetéket, amely akár orosz olajat is szállíthat Szerbiába. A rezsimhű csatorna az információt a pancsovai székhelyű Transnafta szerb állami vezetéküzemeltetőre hivatkozva közölte, a döntést valójában azonban a szerbiai közbeszerzési bizottság hozta, és tette közzé saját internetes felületén.

A hivatalos dokumentum szerint a közbeszerzési bizottság azt javasolta, hogy az MVM Južna Bačka vállalat vezette konzorcium kapja meg a Magyarország határától Újvidékig tartó kőolajvezeték építésére vonatkozó szerződést. A BALK korábban több alkalommal is foglalkozott a szerb–magyar kőolajvezeték geopolitikai és gazdasági hátterével, a mostani cikk ezekre a korábbi írásainkra is támaszkodik.

Kik és mennyiért építenek?

A közbeszerzési portálon közzétett döntés szerint a szerződést az alábbi cégekből álló ajánlattevői csoport kapja: Konvar d.o.o. Belgrád, Delta Inženjering d.o.o. Belgrád, Zavod za zavarivanje d.o.o. Belgrád, MVM Južna Bačka d.o.o. Újvidék, Čelik d.o.o. Bački Jarak (magyarul Tiszaistvánfalva vagy Járek) és Delta Preving d.o.o. Belgrád.

A szerződés értéke áfa nélkül 14,528 milliárd dinár, azaz közel 124 millió euró, áfával együtt pedig 17,433 milliárd dinár, vagyis megközelítőleg 150 millió euró.

A szerb olajvezeték előzetes terve, a vastag vonal jelzi, hogy a csövek merre haladnak majd

A Transnafta vállalat tavaly december végén írta ki a tendert a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték megépítésére. A munkálatok a Horgostól az Újvidéki Terminálig húzódó vezetékszakaszon zajlanak majd, beleértve magát a terminált is.

A B92 beszámolója szerint a vezeték megépítésével Szerbia diverzifikálja energiaellátási forrásait, ezáltal erősítve az energiaellátás stabilitását és biztonságát. A kőolajvezeték szerbiai szakasza valamivel több mint 100 kilométer hosszú lesz, tervezett kapacitása pedig évente mintegy 5,5 millió tonna nyersolaj.

Az MVM Južna Bačka részben magyar tulajdonban van, ugyanis az MVM 2020 márciusában megvette a Szerb Haladó Párthoz közeli Dragoljub Zbiljić tulajdonában lévő Energotehnika-Južna Bačka és az Elektromontaža 33,4 százalékát. Az „Elektromontaža” megkapta az EXPO 2027 projekt villamosenergia-ellátási infrastruktúrájának megteremtését, az MVM Južna Bačka pedig most a szerb–magyar olajvezeték építését.

Kapcsolódó cikk

NOVA: Vučićot és Orbánt a pénz köti össze

Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke szerint Dragoljub Zbiljić, akit 2012 előtt adócsalás miatt tartóztattak le, mostanában Miloš Vučevićnek bérel luxusrepülőgépeket, akinek miniszterelnöksége során 88 milliárd dinárt, vagyis 750 millió eurót pumpált ki a szerbiai költségvetésből az Energotehnika-Južna Bačka cégen keresztül.

A Radar egyik legutóbbi cikkében azt írta, hogy az MVM magyar állami energetikai óriás a harmadik legnagyobb szerbiai befektető, miután megszerezte Dragoljub Zbiljić szerb üzletember két nagy cégének, a Južna Bačkának és az Elektromontažának a 60 százalékos tulajdonrészét (a kezdeti 33 százalék közben 60 százalékra növekedett). A két vállalat együtt több mint 38 milliárd dinár (323 millió euró) bevételt és körülbelül 2,5 milliárd dinár (21 millió euró) profitot termelt.

A Nova S beszámolója szerint Zbiljić leginkább arról ismert, hogy a 2012-es választások előtt ő gondoskodott arról, hogy az akkor még ellenzéki Szerb Haladó Párt finanszírozni tudja a kampányát. A Nova S beszámolója szerint Zbiljić vállalta a kezes szerepét, amikor a Szerb Haladó Párt (SNS) 2012-ben 55 millió dináros rövid lejáratú hitelt vett fel az Universal Bankánál.

Fordított diverzifikáció

A BALK-on már többször is írtunk arról, hogy az Algyő–Újvidék közötti olajvezeték a „fordított diverzifikációt” szolgálja, amit úgy lehet interpretálni, hogy Magyarorsz6ág és Szerbia közösen törekedett az Európai Unió kijátszására az orosz olaj megtartása érdekében, amiből a Szerbiának is jutna.

A szerb elnök a NIS körüli válságot elemezve tavaly azt mondta, hogy ha meglenne az Algyő felé tartó vezeték, akkor Szerbiának nem lenne semmiféle problémája. Ez a kijelentés azt követően hangzott el, hogy a Transnafta szerb állami vállalat saját honlapján arról számolt be, hogy „Oroszország kész nyersolajat szállítani Szerbiának az új magyarországi kőolajvezetéken keresztül, amelynek befejezését 2027-re tervezik”.

Kapcsolódó cikk

Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

Ezt egy szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki tavaly június 19-én, aki egyúttal azt is elmondta, hogy erre akkor kerülhet sor, ha az szükségesnek és gazdaságilag versenyképesnek bizonyul.

Novak hozzátette, hogy ez egy „fontos projekt”, amely lehetővé teszi Szerbia számára az energiaellátás diverzifikálását. Oroszország kész a vezeték feltöltésére, amennyiben az gazdaságilag előnyös Szerbia számára.

Az orosz miniszterelnök-helyettes a fórumon támogatásáról biztosította az új vezetéket, amely a magyarországi Százhalombattát kötné össze a szerbiai újvidéki finomítóval. Ez nem tévedés, Újvidéken a jugoszláv időkben valóban volt egy kisebb finomító, de jelenleg csak olajterminál és tároló-logisztikai létesítmény van, amelyet csővezeték köt össze a pancsovai finomítóval, ezért kell csak Újvidékig megépíteni a szerb–magyar olajvezetéket.

A Transnafta portálja tavaly nyáron arról írt, hogy Szerbia és Magyarország jelenleg az új vezeték megépítésének felgyorsításán dolgozik, amely lehetővé tenné az orosz nyersolaj szállítását a pancsovai finomítóba, és megszüntetné az ország függőségét az olaj importját biztosító horvát infrastruktúrától, vagyis a Janaftól.

Az oroszok is számoltak azzal, hogy csurgatnak Szerbiának olajat a szerb-magyar vezetéken keresztül, így játszva ki az uniós szankciókat

A napi 96 ezer hordó kapacitású pancsovai finomító Szerbia egyetlen olajfinomítója. Nyersolaj-ellátása teljes mértékben az Adria vezetéktől függ, amely a horvátországi Omišalj kikötőből érkezik. A finomító korábban főként orosz Urál típusú nehéz nyersolajat dolgozott fel, azonban 2022 decembere után – az uniós szankciók miatt – kénytelen volt leállítani az orosz olaj tengeri úton történő importját.

A jelenlegi uniós szankciók ugyanakkor továbbra is lehetővé teszik az orosz nyersolaj közvetlen, vezetéken keresztüli importját, bár az Európai Bizottság ennek a 2027-ig történő teljes kivezetését javasolta.

Akkor arról is szó volt, hogy a vezetéket a Transnafta vezetéküzemeltető közösen fejlesztené a magyar MOL-lal, amely jelenleg is a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap orosz nyersolajat. A MOL Európa egyik utolsó olyan finomítója, amely még mindig orosz nyersolajat dolgoz fel – de a Transnafta szerint egyre nagyobb nyomás alatt áll az amerikai döntéshozók részéről, hogy diverzifikálja energiaellátását. A vállalat ugyanakkor nem kötelezte el magát egyértelműen az orosz olaj teljes kivonása mellett.