Montenegró
Nem nyugszanak az indulatok MontenegróbanAki nem ugrál, az török!
Montenegró felfüggeszti a vízummentességet a török állampolgárok számára, miután erőszakos incidensek rázták meg Podgoricát. A lincshangulat, a maszkos önbíráskodók és a politikai feszültségek nyomán Milojko Spajić miniszterelnök a közrend megőrzésére hivatkozva jelentette be a döntést. A történelmi és kulturális előítéletek felerősödtek, a helyzet törékeny, a politikai válasz pedig kényes egyensúlyozásra kényszeríti a kormányt – nem csak belföldön, hanem Ankara felé is
Montenegró ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet a török állampolgárok számára, miután erőszakos incidensek során több mint 45 török állampolgárt állítottak elő Podgoricában, és egy török gyorséttermet is felgyújtottak.
A döntést Milojko Spajić miniszterelnök jelentette be az ország stabilitására hivatkozva, ugyanakkor hangsúlyozta a török kapcsolatok fenntartásának fontosságát.
A helyzet etnikai feszültségeket szított, a Zabjelo városrészben lincshangulat alakult ki, rendőri razziák zajlanak és a hírek szerint kiutasítások is várhatók. Az események folytatódnak…
Nem csituló indulatok
A podgoricai rendőrség hétfőn több montenegrói állampolgárt vett őrizetbe, miután a Zabjelo városrészben, a Komanka nevű épület közelében baseballütőket találtak és koboztak el, amelyekkel támadásra készülhettek.
Az esemény mintegy baljós előjelként járta be a montenegrói médiát, arra utalva, hogy akár további atrocitásokra is sor kerülhet.
Ezzel párhuzamosan a helyi futballszurkolók is aktivizálták magukat. A Budućnost Podgorica szervezett szurkolói csoportja a „Barbárok” hétfő este hallattak magukról, amikor közlésük szerint bejárták az egész várost egy őrjárat keretében.
A szurkolók kiemelték, hogy többé nem engedik, „hogy fegyveres migránsok uralják Podgoricánk utcáit.”
A szurkolói csoport közlése szerint az akció nem kifejezetten egy nemzet ellen irányult, hanem a társadalom azon elemei ellen, akik erőszakosan, a törvényeket nem tisztelve léptek fel a közelmúltban, amelynek eleme volt a zabjeloi késelés is.
Ahogy fogalmaztak „ha az állam nem képes megvédeni minket, akkor mi megvédjük anyáinkat, nővéreinket és magunkat.”
Ez pedig egy nyilvánvalóan súlyos problémára mutat rá, amely még inkább az önbíráskodás irányába viheti el a dolgokat, amelynek egyik előjele már a vasárnapi lincshangulat és a felgyújtott étterem is lehetett.
Az persze más kérdés, hogy ez mennyiben járul hozzá a társadalom biztonságérzetéhez, ha önjelölt maszkos őrjáratok járják a montenegrói városok utcáit.

A futballhuligánok járőrözésük során bejárták az egész fővárost (Forrás: Facebook)
Az események a politikai szinten is indulatokat generáltak. Újságírói értesülések szerint a Bosnyák Párt vezetője és montenegrói külügyminiszter, Ervin Ibrahimović azzal fenyegette meg Milojko Spajić miniszterelnököt, hogy távozik a kormányból, ha bevezetik a vízumot a török állampolgárok számára.
Mondani sem kell, hogy a miniszterelnöknek az utolsó dolog, ami jelenleg hiányzik az egy kormányválság, így ebben az ügyben mindenképpen várhatók még további fejlemények.
Ezzel párhuzamosan számos szakértő arra figyelmeztet, hogy a gyorsan meghozott intézkedések semmiképpen sem oldják meg a problémát, csupán tüneti kezelést jelenthetnek, amelynek a következményei akár még súlyosabbak lehetnek, akár egy esetleges török válaszlépés meghozásával.
A kedd esti tüntetés
Kedd estére, 19 órára hirdettek tüntetést a kormány épülete elé Podgoricában. A rendőrség közlése szerint a demonstrációt megelőzően 11 embert vettek őrizetbe, köztük kilenc kiskorút, akik símaszkokkal, fáklyákkal és marihuánával terveztek a tüntetés helyszínére érkezni.
A rendőrség mintegy elejét véve a további eszkalációnak, igyekezett felhívni az állampolgárokat arra, hogy figyeljenek oda a „gyerekeikre” és ne engedjék, hogy esetlegesen erőszakos események közelébe kerüljenek.
A város különböző pontjairól csoportosan érkező tüntetők bevándorlás- és Törökország-ellenes jelszavakat skandáltak, valamint fáklyákat gyújtottak a kormányépület előtt. A tömegben felhangzott többek között a „Törökök kifelé!” és az „Aki nem ugrál, az török!” rigmus is.
A tiltakozók transzparensei között volt olyan, amely a következő feliratot viselte: „Védjük meg magunkat a további migrációtól, késeléstől, nemi erőszaktól, megszállástól!”, de a szerb elnököt és a montenegrói miniszterelnököt bíráló üzenetek is elhangzottak.

Védekez(z)ünk a megszállás, a nemi erőszak, a késelés és az újabb migráció ellen!
Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a tüntetés már nem csak kifejezetten a törökök, hanem általánosságban a bevándorlok ellen is irányult. A külsőségek és az összegyűltek összetétele alapján talán kijelenthető, hogy a tüntetés elsődleges résztvevői a helyi futballszurkolók voltak.
Ezt már csak azért is állíthatjuk, mert az eseményekről számos nemzetközi futballszurkolói oldal számolt be az este folyamán.
Töröknek lenni Montenegróban
Az események kapcsán érdemes egy fontos tényezőt is kiemelni: a „török” szó önmagában is kettős jelentésű Montenegróban és Szerbiában egyaránt.
A szerb nyelvű irodalom koronázatlan királyának tartott II. Petar Petrović-Njegoš Hegyek koszorúja című műve nem csak a montenegrói hősiesség egyik legemblematikusabb eposza, hanem egyetlen, vitatott történelmi esemény köré épül – az iszlámra áttért montenegróiak tömeges kivégzésére, amely a 18. század elején, Danilo metropolita uralma idején, karácsony napján zajlott. A történetet gyakran „az eltörökösödöttek inkvizíciójaként” emlegetik.
Ebben a kulturális közegben a „török” szó gyakran nem etnikai hovatartozást jelöl, hanem vallási és politikai másságot, sőt, az árulás bélyegét is magában hordozza.
Jellemző, hogy Montenegró politikai életében a „törökség” vádját időről időre a politikai ellenfelek megbélyegzésére használják. (A boszniai háború idején a szerbek „törököknek” nevezték a bosnyákokat, és ez még ma is előfordul. – szerk.)
Mindenképpen óvatosságra adhat okot, hogy a montenegrói néplélekben, irodalomban ennek megfelelően benne van az a kettős értelmezés, amelyet a „török” szó a nemzeten kívül jelent. Egyben pedig biztosak lehetünk, Petrović-Njegoš művét mindenki ismeri Montenegróban.
Ilyenkor a táptalaj nagyon termékeny
A cikk megírásának pillanatában, a montenegrói külügyminisztérium tájékoztatása szerint 2025. október 30-tól a hagyományos útlevéllel rendelkező török állampolgárok vízumkötelezettség alá esnek Montenegróba történő utazáskor.
Az interneten, a kommentfalakon ezzel párhuzamosan már elindultak a találgatások a montenegrói törökökkel kapcsolatban. Egy török újságíró értesülései szerint a montenegrói törökök a török maffia pénzeinek tisztára mosására használják az országot, más megfejtés szerint csak a kormányzat vagy éppen bizonyos politikusok igyekeznek elterelni a figyelmet a problémákról.
Mindezekkel párhuzamosan a közösségi médiát bejárják azok a felvételek, amelyeken az látható, hogy az Isztambulba tartó járatokra egye többen várakoznak a podgoricai reptéren.
A jelenlegi helyzet kiemelten törékenynek mutatkozik. A kormányzatnak nem csak a montenegrói indulatokat kell kezelnie, de valamiféleképpen megoldást kell találnia az Ankarával fennálló viszony rendezésére, hiszen jelenleg borítékolható, hogy Törökország is valamiféle válaszlépésre szánhatja el magát, ha csütörtökön ténylegesen életbe lép a vízumkötelezettség.
Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a montenegrói kormányzat esetleges visszatáncolása a vízumkötelezettségből csak olaj lehetne a tűzre, a nagyon is dühös montenegróiak körében.
A jelenlegi helyzetben nem csak jó megoldás nem látszik, de az is biztos, hogy a következő napokban egyre több információ lát majd napvilágot az események kapcsán, amelyek között számos politikailag motivált elem is lesz.
