Moldova
A moldovai ügyészség lezárta a vizsgálatot egy feltételezett orosz ügynök ellen
Egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a moldovai destabilizációs kísérletek hátteréről: a chişinăui szervezett bűnözés elleni ügyészség vádat emelt egy moldovai férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásból szervezett kiképzéseket Szerbiában és Boszniában, és részt vett olyan műveletekben, amelyek célja a közhangulat aláásása és a moldovai kormányépületek elleni támadások előkészítése volt. Egy nemzetközi adatbázis szerint a nyomok egészen az orosz katonai hírszerző szolgálathoz vezetnek
A moldovai szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség lezárta a nyomozást annak a személynek az ügyében, akit azzal vádolnak, hogy toborzóként működött az állami intézmények elleni támadásokra készülő személyek szervezésében, akiket Szerbiában és a Szerb Köztársaságban készítettek fel egy esetleges moldovai bevetésre.
Az ügyészség 2025. augusztus 28-i közleménye szerint a bűncselekményeket kitervelő illető egy 50 éves férfi, aki az Anenii Noi moldovai településről származik.
A moldovai vádhatóság ugyan nem nevezte meg konkrétan a személyt, annyit viszont elárult, hogy az érintettet az Európai Unió szankciók alá helyezte, mert korábban Franciaországban végzett tevékenységével a helyi stabilitás megbontásán „munkálkodott”, feltehetően orosz megbízás alapján.
Az ügyészség szerint két évvel ezelőtt Dávid-csillagok felfestését szervezte meg több párizsi épületre, és ezzel aláásta az ottani közhangulatot, ami azt követően alakult ki, hogy a Hamász támadást intézett egy izraeli zenei fesztivál résztvevői ellen. A támadás Izrael történetének egyik legsúlyosabb biztonsági kudarca volt.
Orosz megbízásból tevékenykedett
A moldovai hatóságok egyelőre nem válaszoltak a szervező kilétét firtató kérdésekre, de a megadott koordináták alapján nem volt nehéz beazonosítani az illetőt, főleg miután a boszniai Detektor oknyomozó portál korábban már megnevezte a párizsi akció szervezőjét. A portál szerint Anatolij Prizenkóról (Призенко Анатолій) van szó, aki anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezte meg a párizsi akciót nem sokkal a 2023. október 7-i eseményeket követően.
A politikai, bűnügyi vagy gazdasági érdekeltségű bűncselekményeket elkövető személyeket és vállalatokat felsoroló OpenSanctions adatbázis szerint Prizenko egy moldovai „üzletember”, aki 2023 októberének végén koordinálta több moldovai állampolgár Franciaországba történő kiküldését, ahol anyagi juttatásért cserében Dávid-csillagok politikai célzatú megjelenítésével „foglalatoskodtak”.
Az akcióról készült képeket először a Recent Reliable News médiahálózat terjesztette, amely az Orosz Föderáció kormányával áll kapcsolatban, és amelyet az orosz szereplők dezinformációs kampányok folytatására használnak.
Anatolij Prizenko nyilvánosan vállalta a felelősséget az akció szervezőjeként betöltött szerepéért. Az OpenSanctions adatai szerint a destabilizáló műveletet Prizenko az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU megbízásából szervezte meg a francia társadalmi feszültségek szítása érdekében, amiért Franciaország, Ukrajna és az Európai Unió szankciós listára helyezte a férfit.
A balkáni kiképzőtáborok
Prizenko az akciót a bolgár médiában neonáciként azonosított Mircso Angelovval hajtotta végre, aki a boszniai kiképzőtáborokkal is kapcsolatba hozható.
Amikor egy történet azzal a mondattal kezdődik, hogy „kiképzőtáborok Bosznia-Hercegovina területén”, lehetetlen közömbösnek maradni egy Balkánnal foglalkozó portálon. Ezúttal azonban nem helyi félkatonai alakulatról vagy a balkáni konfliktusok előkészítéséről van szó – hanem a destabilizáció exportjáról, csendben, óvatosan és célzottan.
A tavaly július közepén nyilvánosságra hozott adatok szerint a Szerb Köztársaságban és Szerbiában működő táborokban moldovai állampolgárok fizikai és pszichológiai kiképzésen vettek részt, hogy a 2024-es ottani elnökválasztás előtt zavargásokban és destabilizációs akciókban működjenek közre.
Az a mód, ahogyan ezek a táborok a résztvevőket toborozták, különösen nyugtalanító. A gyakran gazdaságilag hátrányos helyzetű fiatalokat olyan ürügyekkel vonzották be, mint például egy paintball-bajnokság, önvédelmi szemináriumok és fitnesztáborok.
A beszámolók szerint a résztvevőknek 300–500 dollárt ajánlottak, készpénzben vagy akár kriptovalutában, közülük néhányan azt vallották, hogy személyes irataikat a szervezők elkobozták.
Prizenko szerepe
A férfit 2025 februárjában tartóztatták le, mivel a feltételezések szerint fiatalokat regrutált a balkáni kiképzőtáborokba. A rendőrség korábbi közlése szerint Prizenko Moldovában paintball-bajnokságokat szervezett, amelyek során potenciális résztvevőket azonosított, akiket később Boszniába és Szerbiába küldött kiképzésre.
– Az ő szerepe az volt, hogy 2024 júniusa és augusztusa között kiválassza egy bűnszervezet új tagjait, és megszervezze utazásukat Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába. Ott drónkezelésre, pánikkeltésre, zavarkeltésre, gyújtóanyagok használatára képezték ki őket – áll az ügyészség közleményében.
Az 50 éves vádlott, akinek most kezdődött meg a pere, állítólag külföldi irányítás alatt állt, pénzügyi támogatást kapott, és más személy nevére íratott járművet biztosított a kiképzésre utazók számára.
A tervek szerint – írja az ügyészség – a kiképzés után a résztvevők visszatérve Moldovába kormányépületek és diplomáciai létesítmények felgyújtását tervezték.

A tanúk egyike, Maksim Roska, aki kétszer is részt vett a kiképzésen (Forrás: CU SENS)
A mostani vádemelés előtt Chişinăuban már megkezdődött a kiképzésben részt vevő három másik személy tárgyalása. Ezen a héten a moldovai rendőrség további három személyt vett őrizetbe, akiket az orosz háttérrel működő balkáni táborokhoz kötnek.
Eddig összesen hét embert vádoltak meg Moldovában azzal, hogy részt vettek ezekben a táborokban zajló kiképzésekben, vagy megszervezték azokat. Ebben az összefüggésben nehéz úgy beszélni ezekről az eseményekről, hogy ne aggódnánk komolyan a Balkánt illetően: vajon milyen szerepet játszik a régió a tágabb értelemben vett geopolitikai játszmákban?
Ha a táborok a szerbiai, boszniai, illetve boszniai szerb intézmények tudtán kívül működtek, az súlyos intézményi kudarcra utal. Ha viszont a táborok a tudomásukkal – sőt, hallgatólagos jóváhagyásukkal – jöttek létre, akkor sokkal mélyebb problémával állunk szemben: az állami területtel való visszaéléssel olyan műveletek végrehajtására, amelyek közvetlen következményekkel járnak más országok biztonságára és demokratikus folyamataira.
