Orbán leszerelte a román sajtót, amely új ellenséget keres

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Július végén, az uborkaszezon teljében eddig minden évben Orbán Viktor és az erdélyi magyarok pocskondiázásától volt hangos a román sajtó. Románia veszélyben, Orbán Viktor támad! Ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg a nemzetvédő cikkek a román médiában, a szélsőbaloldali sajtótól a mértéktartó sajtón át a szélsőjobboldali médiáig, mindenhol. Idén az ilyen jellegű írások elmaradtak.

De mégis volt, aki újra felfedezte Románia és a román nép régi ellenségét.

A korábbi Orbán-beszédekhez mindig éles kritikával közelítő G4Media szerint Orbán Viktor idei tusványosi beszéde alig tartalmazott olyan gondolatot, amelyet érdemes lenne kiemelni. A portál mindössze egy mínuszos hírben számolt be a beszédről, éles ellentétben a korábbiakkal, amikor részletes, elemző cikkeket jelentetett meg.

A G4Media láthatóan nem tartotta említésre méltónak Orbán mondanivalóját.

Leszerelte a nacionalista sajtósokat

Orbán Viktor „a nagykönyvben előírt” módszert alkalmazott tusványosi beszédében – írta a mértékadó Adevărul –, amelynek fontos eleme volt annak a néhány stratégiai projektnek a megemlítése, amely Románia és Magyarország javát szolgálja.

Kapcsolódó cikk

Szekértáborozások Erdélyben, Orbán dixit: Great és nem Big

A magyar kormányfő idén „lágyabb” hangnemet ütött meg, de nem mondott le céljai eléréséről, és ezt „a diplomáciai szabályok szerint” tette – írja a lap.

„Rémkép”, amit felvázolt a háborús veszélyről – mondja Răzvan Munteanu, a nemzetközi kapcsolatok elemzésére szakosodott elemző: „szükség van egy ellenségre, akivel harcolni lehet, vagy garantálhatjuk, hogy a fenyegetés nem valósul meg. Orbán úr azonban elhallgatja, hogy Vlagyimir Putyin az Orosz Föderáció GDP-jének 40%-át fordítja katonai felszerelésre.

Az elemző szerint, ami Európát illeti, a jelenlegi helyzetben „racionális stratégiát követ, azaz fegyverkezik, hogy elriassza a másikat a támadástól, hogy elriassza a lehetséges agressziót az Európai Unió tagállamaival szemben”.

A helyzet sajátos értelmezése, nem biztos, hogy ez a gondolat túlzottan népszerű volt mostanság Tusványoson (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

– Ez a liberális gondolkodásmód ellentéte, amelynek célja a polgárok megfélemlítése – fűzi hozzá Andrei Țăranu, politológus.

– Ez a tipikus illiberális retorika, amelynek célja a polgárok megfélemlítése, a biztonsági megszállottság kialakítása, és ennek ellensége az Európai Unió, amely most elkezdett felfegyverkezni, nem védekezés céljából, hanem támadás céljából, értik? (…) Ő nagyon jól érti a külpolitikát, de másképp, teljesen másképp adja el a saját polgárainak, hogy fenntartsa bennük ezt a félelmet és ellenszenvet az Európai Unió és Brüsszel iránt”– teszi hozzá.

A kolléga vállon veregetése

Orbán Viktor azzal vette le a lábukról a román újságírókat, hogy bukaresti kollégáját, Ilie Bolojant dicsérte, akivel tusványosi beszéde előtt személyesen is találkozott.

Orbán Viktor Románia miniszterelnökét komoly, világos elképzelésekkel rendelkező emberként jellemezte.

– Egy határozott, tapasztalt miniszterelnökkel találkoztam, aki jó eséllyel megoldhatja Románia problémáit – mondta egy interjúban, amelyet a magyar közszolgálati rádiónak adott, s amelyet részletesen idézett a News.ro.

Tusványosi kalapkirály

Megemlítette, hogy a két tisztségviselő Románia és Magyarország közötti kapcsolatokról tárgyalt, különös tekintettel azokra a konkrét projektekre, amelyek mindkét ország polgárainak, etnikai hovatartozástól függetlenül, valódi előnyöket hozhatnak.

Ilie Bolojan román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Románia konstruktív kapcsolatot kíván Magyarországgal, amelynek középpontjában a valódi együttműködés és a konkrét eredmények állnak.

A megbeszélések főként a kereskedelmi forgalom növekedésére (amely 2024-ben meghaladta a 13,3 milliárd eurót) és közös infrastrukturális és összekapcsolási projektek kidolgozására irányulnak.

– Valószínűleg Orbán éppen azért próbálja melegíteni a kapcsolatokat, mert az RMDSZ ismét kormányon van, és megpróbálja megtalálni a módját, hogy jó kapcsolatot ápoljon Romániával, mert, tudják, bár mi a hiány miatt panaszkodunk, Románia gazdasága megelőzte a magyar gazdaságot, és egyre több magyar próbálkozik vagy jön Romániába, hogy több pénzt keressen, ami nagyon bosszantja Viktor Orbánt – magyarázza némiképpen haza beszélve Andrei Țăranu politológus.

Orbán Viktor kijelentette, hogy tavaly Magyarország „fantasztikus gesztust” tett, ami a románok számára váratlan volt, segítve Romániát a Schengen-térségbe való belépésben abban az időszakban, amikor Magyarország az EU Tanács elnöki tisztét töltötte be, ezzel a szilárd kétoldalú kapcsolatok lehetőségét megteremtve.

A románoknak is kell a veszély

Azonban a román közvélemény is várja a magyar veszélyről szóló újabb jelentéseket, amit a román sajtó főként nyár közepén szolgáltat. A körvonalazódó román–magyar normalizálódása miatt, s az Ilie Bolojan iránti telje bizalom mellett, nem volt alkalmazható a korábbi recept. Orbán Viktort lehetett ignorálni, de Románia ellenségekét feltüntetni nem lett volna ildomos.

Mást kellett erre a szerepre találni. És meg is lett. Az Adevărul szalagcímben közölte: Tőkés László borzolja a kedélyeket a Tusványoson tartott beszédében: „Erdély maradjon román fennhatóság alatt, de magyar autonómia alatt!”

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az elnöke szombati beszédében kijelentette: „Erdélynek román fennhatóság alatt kell maradnia, de magyar autonómiával kell rendelkeznie. Kell lennie egy kisebbségi törvénynek is, amelyben a jogokat szavatolják” – írja az Adevărul, még egyszer hangsúlyozva, hogy Tőkés László „jogokat és autonómiát követel az elvesztett erdélyi területek számára”.

A lap emlékeztet, hogy tavaly Tőkés László kijelentette, hogy az erdélyi magyarok Európa veszélyeztetett etnikai csoportjai közé kerültek, és csak az uniós jogok megszerzésével tudják megakadályozni további hanyatlásukat.

Az Adevărul megjegyzi, hogy Tusványoson a magyar kormány képviselői, magyar értelmiségiek, kulturális személyiségek és aktivisták voltak jelen, míg a román vendégek száma rendkívül csekély volt.

Ezt sajnálom én is, hogy a román–magyar párbeszéd fórumaként létrejött Bálványosi Nyári Szabadegyetem, miután Tusnádra költözött, nem éri el a román értelmiségiek ingerküszöbét.