POLITIKAI FOGLYOK: Börtönben maradnak az ellenzéki aktivisták

Kedden újabb harminc nappal hosszabbította meg a fogvatartott politikai aktivisták előzetes letartóztatását az Újvidéki Felsőbíróság. Hat aktivistát március 13-án tartóztattak le, hatukat pedig, akik nem voltak elérhetőek az igazságszolgáltatás számára, továbbra is körözik. A legújabb végzés értelmében az aktivisták június 12-ig őrizetben maradnak, egyikük pedig, a Szabad Polgárok Mozgalmának tagja, Marija Vasić, tiltakozásképp, hogy ismét nem engedik őket szabadlábról védekezni, éhségsztrájkba kezdett.

Kik vannak börtönben és miért?

Az ügyészség alkotmányos rend megdöntésének előkészületeivel, illetve az ország közbiztonságának veszélyeztetésével, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának társtettességben elkövetett bűncselekményével vádolja az aktivistákat. Akár öt év börtönt is kaphatnak.

Az egész ügy akkor kezdődött, amikor kiszivárgott egy hangfelvétel, amin a letartóztatott és körözés alatt álló személyek arról beszélgetnek, hogyan fognak március 15-én, a nagy országos tüntetésen átmeneti kormányt követelni, elfoglalni a színpadot, a parlament épületét és behatolni a Szerbiai Rádió és Televízió épületébe. A felvételt a rezsimhű médiumok tették közzé, az pedig titokban készült.

A gyanúsítottak védői azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ellenük folyó eljárást a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA), valamint a belügyminisztérium, az ügyészség és a bíróság által sorozatosan elkövetett törvénytelenségek jellemzik.

Az Újvidék legszélén lévő „poloskás börtön”

Az Újvidéki Főügyészség 12 újvidéki aktivista ellen emelt vádat, öten a Szabad Polgárok Mozgalmának, vagy heten a STAV nevű informális egyetemista szervezetnek a tagjai.

Börtönben Mladen Cvijetić, Srđan Đurić, Marija Vasić, Lado Jovović és Davor Stefanović, továbbá a STAV aktivistája Lazar Dinić van most már két hónapja, Mila Pajić, Branislav Đorđević, Anja Pitulić, Jovan Dražić, Doroteja Antić és Dejan Bagarić pedig külföldön tartózkodtak a letartóztatások alkalmával, és azóta sem jöttek haza. Lakásaikat távollétükben átkutatták.

Politikai kirakatper

Az aktivisták letartóztatását követően több mint 30 szerbiai civil szervezet és egyesület fordult polgár- és jogvédő nemzetközi szervezetekhez és intézményekhez, álljanak ki az aktivisták mellett, akik a petíció szövege szerint „a legbrutálisabb, politikailag motivált média- és bírósági üldöztetés” ér.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a beszélgetéséről készült felvétel előbb jelent meg a rezsimhű médiában, mint az igazságszolgáltatási szervek előtt, azok pedig „ítéletet is hirdettek”, és terrorizmusról, államellenes összeesküvésről beszéltek.

Ezt később Szerbia legfelsőbb tisztségviselői is megismételték. Sőt, Aleksandar Vučić szerb elnök azt mondta korábban, hogy várakozásai szerint az illetékes ügyészek meg fogják nézni azt a műsort, amelyben – állítása szerint – bizonyítékokat mutatnak be arról, mi készül a tiltakozásokkal kapcsolatban, és kik vesznek részt az államcsíny előkészítésében.

Vagyis, előre tudhatott a felvételről, ahogyan arról is, hogy azt a sajtón keresztül szivárogtatják majd ki.

A Szabad Polgárok Mozgalma elhatárolódott

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) rögtön elhatárolódott a felvételeken elhangzott véleményektől, s azt írták, „sem a PSG álláspontját, sem terveit nem képviselik”, és „különösen nem tükrözik a diákmegmozdulásokhoz és azok követeléseihez való viszonyukat”. Elnézést kértek minden polgártól.

A blokádban lévő diákok pedig elhatárolódtak minden olyan egyéntől, csoporttól és szervezettől, akik – mint közölték – politikai céljaik elérésére próbálják felhasználni a tiltakozásukat.

Mindezek után azonban a Szabad Polgárok Mozgalma kiállt a tagjai mellett, és kiemelték, szerintük a vádemelési javaslat illegálisan beszerzett bizonyítékokra épül, amelyek – még ha legálisan szerezték volna is be őket – „semmilyen módon nem utalnak arra”, hogy megalapozott gyanú állna fenn a vádlottak által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban.

Kiemelték, hogy a világon egyetlen alkotmányos rendet sem döntöttek meg tizenkét – többségében fiatal – ember kötetlen beszélgetései, de Szerbia alkotmányos rendjét folyamatosan rombolja az igazságszolgáltatás, amely a hatalom szolgálatába állt.

Sem ételt, sem vizet nem fogyaszt, az infúziót is elutasítja

Miután kedden bejelentették, hogy újabb harminc nappal meghosszabbítják mindannyiuk előzetes letartóztatását, az újvidéki kliszai börtönben Marija Vasić, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) aktivistája, a Jovan Jovanović Zmaj gimnázium tanára teljes éhségsztrájkba kezdett.

Ez azt jelenti, hogy sem ételt, sem italt nem vesz fogyaszt, ezt maga a párt erősítette meg a nap folyamán a Beta hírügynökségnek. Vasić az infúziót és a segítség más formáit is elutasítja.

Klasszikus politikai üldöztetés

– Ez klasszikus politikai üldöztetés, nem pedig büntetőeljárás

– vélte a BALK-nak nyilatkozva Dinko Gruhonjić, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának média szakos tanára, újságíró.

Szerinte minden, amit a 12 diák és aktivista ellen tettek törvénytelen volt: a magánbeszélgetések jogellenes lehallgatásától kezdve, azoknak a beszélgetéseknek a hatalompárti televíziókban való megjelenítésén át egészen az előzetes letartóztatás elrendeléséig.

– Nem véletlen, hogy éppen ezek az emberek vannak letartóztatásban vagy száműzetésben, hiszen ők voltak azok, akik elindították a tiltakozásokat Szerbiában. A rezsim így akarja azt az üzenetet küldeni, hogy mindannyian féljünk attól, hogy letartóztatnak bennünket egy megrendezett politikai eljárás áldozataként – fehérorosz modell szerint.

Gruhonjić ehhez hozzátette, hogy Marija Vasić, ellenzéki politikus és tanárnő a legrégebbi újvidéki gimnáziumban, éhségsztrájkba kezdett, vizet sem vesz magához, mert az ellenük elkövetett igazságtalanság egyszerűen elviselhetetlen.

Marija Vasić: „Követelem a jogellenes fogva tartás megszüntetését, és az életem árán is tiltakozom ellene, mert nem kérek kegyelmet, és nem is adnék nektek!” (Forrás: masina.rs)

Gruhonjić – aki az Atonomija portál főszerkesztőhelyetese is – megjegyezte, hogy Marija Vasić egész életét a nacionalizmus és a történelmi revizionizmus elleni küzdelemnek szentelte, és különösen fontos szerepet játszott abban, hogy ne merüljön feledésbe a holokauszt Vajdaságban és Újvidéken.

– Az elhurcoltak és száműzöttek között ott vannak az én diákjaim is – csodálatos, okos, bátor fiatalok, akik minden normális országban példaképek lennének az egész társadalom számára. Ennek a rezsimnek, amely a bűnözésre, korrupcióra és a harcias nacionalizmusra épül, épp az ilyen emberek jelentenek problémát

– tette még hozzá Gruhonjić.

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerdán délelőtt 11 órára tüntetést jelentett be a bíróság épülete elé. Azt mondják, amennyiben nem változtatják meg a bírósági döntést, csütörtökön blokád alá veszik az intézményt.

A Szabad Polgárok Mozgalma szerint, tekintettel arra, hogy a teljes eljárás törvénytelen, házi őrizetet is elrendelhettek volna, s azzal is elérik ugyanazt a célt.

Az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, Tonino Picula álláspontja szerint egy olyan országnak, amely az Európai Unió tagjelöltje, s ugye Szerbia is az – nem lehetnek politikai foglyai. Picula a Deutsche Welle-nek adott interjút, miután találkozott Brüsszelben a szerbiai ultramaratonista egyetemistákkal.

Hogyan telik a börtönben fogvatartottak egy napja?

Lazar Dinić családja a Nova napilapnak beszéltek arról, hogyan telik fiuk egy napja a börtönben. A március 14-i őrizetbe vételét követően édesanyja, apja és testvére tíz napig nem láthatták őt.

Lazarnak az fáj a legjobban, hogy a társai azonnal elhatárolódtak tőle, s ezt viselte a legnehezebben barátnője is. Ez később megváltozott, s bár a plenum megtagadta őket, később csatlakoztak a szabadon bocsátásukért szervezett tiltakozásokhoz

Lazar kilenc másik emberrel osztozik egy cellán, nap mint nap csípik őket az ágyi poloskák, a családjukat pedig hetente egyszer, fél órára láthatják. A letartóztatottak nem kommunikálhatnak egymással. Lazar családja és barátnője kénytelen megosztani ezt az időt, így mindegyikük csak 15 percet kap hetente, a látogatásokra pedig 3–5 órát kell várniuk.

Minden nap két részből áll: a cellában töltött időből és a másfél órás sétaidőből. Amit nem tudnak elmondani a harminc perces látogatás alatt, azt a fogvatartottak levélben írhatják meg, amelyet eljuttatnak a családjukhoz.

Kapcsolódó cikk

A civil ruhás rendőrök és a nehéz fiúk együttműködése Újvidéken

Lazarnak az fáj a legjobban, hogy a társai azonnal elhatárolódtak tőle, s ezt viselte a legnehezebben barátnője is. Ez később megváltozott, s bár a plenum megtagadta őket, később csatlakoztak a szabadon bocsátásukért szervezett tiltakozásokhoz.

Lazar professzorai lehetővé tették, hogy ő és a többi letartóztatott aktivista hozzáférjenek a Danas és a Nova napilapokhoz, mivel a börtön tévéjén kizárólag az RTS, a Pink és az Informer TV adásait nézhetik. A Dinić család reméli, hogy így Lazar is értesült arról, hogy az Európai Parlament követelte a szabadon engedésüket.

Egyébként a politikai foglyokat nem kezelik másként a börtönben, állítja a családja, és Lazar jól kijön a többi fogvatartottal, akik mind rendes, normális emberek. Az időt dominózással, társasjátékokkal, tévénézéssel és olvasással töltik.

Reggel hat és hét között kelnek, majd minden nap van valamilyen feladatuk – Lazar legutóbbi munkája a WC takarítása volt, előtte ágyi poloskákat irtottak a matracokból. Lazar két füzetet kért. Az egyikbe a megfigyeléseit írja, a másikba pedig levelet ír a menyasszonyának, Jelenának.