Vučić ellen, de merre tovább? A szerb ellenzék már egymással is háborúzik

Kényszerkoalíció jöhet: a diáklista, az Európa-barát ellenzék és a szalonnacionalista jobboldal összefoghat Vučić ellen

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Egy héttel a szerbiai választások előtt nemcsak az a kérdés, hogy Aleksandar Vučić meg tudja-e őrizni a hatalmát, hanem az is, hogy ellenfelei képesek lesznek-e megegyezni egymással. A diáklista körül egyre élesebb ideológiai viták bontakoznak ki, a hagyományos ellenzék egy része pedig attól tart, hogy a Vučić utáni Szerbia sem feltétlenül lesz Európa-barát.

Goran Ješić, a Szolidaritás Polgári Mozgalom vezetője a horvát Večernji list Obzor mellékletének adott interjúban arról beszélt, hogy Vučić politikailag már elveszítette a választásokat. Ješić szerint a szerb elnök pártja és szövetségesei nem tudják majd megszerezni a kormányalakításhoz szükséges 126 parlamenti mandátumot a 250 fős törvényhozásban.

Goran Ješić a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) és a Szerbia Központ (SRCE) részvételével létrejött Európai Szerbia (Evropska Srbija) választási koalícióhoz tartozik.

Ješić a jövő vasárnapi választásokon maga is szoros versenyre számít, és arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi pártok, valamint a parlamentbe jutó jobboldali erők szerepe döntő lehet.

Egyik korábbi cikkünkben mi is arról írtunk, hogy ha a Szerb Haladó Párt elveszíti az abszolút többségét, de szövetségeseivel együtt eléri a 126 mandátumot, akkor akár egy 4–6 fős VMSZ-frakció parlamenti súlya is sokkal nagyobb lehet, mint most a hat képviselőé, a magyar párt akár a mérleg nyelve is lehet – az viszont kérdés, hogy kinek jó ez: Pásztoréknak vagy a vajdasági magyarságnak?

Goran Ješić úgy véli, hogy a jelenlegi számítások szerint az Egyetemista lista nem éri a kormányalakításhoz szükséges 126 fős parlamenti többséget, de az Európai lista külső támogatásával képes lesz kormányt alakítani (Forrás: X platform, Slavija info)

A Szolidaritás Polgári Mozgalom vezetője szerint a választások után akár egy kisebbségi diákkormány is létrejöhetne, amelyet az Európa-barát ellenzék kívülről támogatna, noha nem sorakozott fel feltétel nélkül az Egyetemista lista mögött.

Jovo Bakić és az Európa felé vezető kerülőút

A diáklista egyik legismertebb szereplője, Jovo Bakić szociológus körül különösen éles vita alakult ki. Bakić korábbi állásfoglalásai szerint Szerbia nem vezetne be szankciókat Oroszország ellen, az európai uniós csatlakozásról pedig népszavazáson kellene dönteni.

Ješić úgy véli, hogy ez az álláspont súlyos ellentmondást teremt a Vučić leváltására készülő politikai táboron belül. Az Európa-barát választók egy része ugyanis nem azért szeretne kormányváltást, hogy utána egy másik, szintén EU-szkeptikus politikai irányvonalat támogasson.

Kapcsolódó cikk

Lista van, egység nincs: repedezik a szerb ellenzék egyik választási szövetsége

A népszavazás gondolatát önmagában nem kifogásolja: szerinte annak a csatlakozási folyamat végén, a tárgyalási feltételek teljesítése után lenne helye. Csakhogy ehhez előbb szabadabb médiaviszonyokra és egészen más politikai légkörre volna szükség.

Ješić azt is Bakić és a hozzá hasonló véleményformálók szemére veti, hogy a politikai pártok háttérbe szorítását szorgalmazzák. Szerinte ezzel éppen azokat az ellenzéki szervezeteket gyengítik, amelyek nélkül a diáklista nehezen alakíthatna parlamenti többséget.

Aligha véletlen, hogy Aleksandar Vučić is rendszeresen támadja Bakićot. A szociológus Európával és Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ugyanis alkalmas arra, hogy felszínre hozza a diáklista mögött meghúzódó politikai ellentéteket.

A diákmozgalom, amelynek megváltozott a nyelve

Az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után kibontakozott tiltakozások eredetileg a korrupcióról, a felelősségről és az állami intézmények működéséről szóltak. A tragédiában 16 ember vesztette életét.

Kapcsolódó cikk

Szerbiai választások: megkezdte a kampányt az Egyetemista lista

Ješić szerint a mozgalom később fokozatosan eltávolodott ettől az eredeti üzenettől. Felidézte, hogy a belgrádi tüntetéseken már korán megjelentek nacionalista jelképek, a koszovói kérdés pedig egyre nagyobb szerepet kapott.

Különösen azt kifogásolta, hogy egyes ellenzéki szereplők a jobboldali szavazók megszólítása érdekében Vučić nacionalista politikai nyelvét próbálják átvenni.

Szerinte ezzel olyan versenybe szállnak be, amelyben a szerb radikális politikai hagyomány képviselői eleve otthonosabban mozognak.

Szerbiai választások: ki irányítaná a diákkormányt?

Az interjú egyik legérdekesebb része nem ideológiai, hanem kifejezetten gyakorlati kérdéseket vet fel.

Ješić arra figyelmeztetett, hogy a diáklista választási sikere esetén sem világos, hogy ki irányítaná az egyetemistákat képviselő személyek parlamenti frakcióját. Ki tárgyalna a koalíciós partnerekkel? Ki döntene a parlamenti bizottsági helyekről? Hogyan lehetne egységes szavazásra bírni olyan képviselőket, akik közül sokan személyesen sem ismerik egymást?

Kapcsolódó cikk

Dragan Đilas felszámolná az EXPO 2027-et, feloszlatná a szerb titkosszolgálatot

Ezekre a kérdésekre szerinte a mozgalom támogatói egyelőre nem adtak meggyőző választ.

Ješić azt állítja, hogy az Európa-barát ellenzék elleni internetes támadások között szervezett lejárató akciók is vannak, amelyekből végső soron Vučić húzhat hasznot. A Szolidaritás Polgári Mozgalom vezetője szerint több tízezer botról van szó, amelyek már eddig is szervezett támadásokat indítottak.

Közlése szerint három héttel ezelőtt még az ENSZ is felszólalt a kiberháborúval kapcsolatban, amelynek a szerb Európa-barát ellenzék van kitéve. Szerinte azért irányul erős narratíva a proeurópai ellenzék ellen, mert egyértelművé tették, hogy támogatnának egy esetleges kisebbségi diákkormányt.

„Mi még egy lépéssel tovább mentünk, és bejelentettük, hogy a közelgő elnökválasztáson azt a jelöltet támogatjuk, aki folytatja az európai utat. Nem akarunk csatlakozni ahhoz a kormányhoz, de támogatni szeretnénk” – mondta Ješić.

Az esélyek latolgatása során azt is felvetette, hogy létezik még a Szerb Demokrata Párt (DSS) is, amely (az egykori szalonnacionalista) Vojislav Koštunica pártja, ennek viszont kifejezetten Európa-ellenes narratívája van.

„Ők sem akarnak Vučić mellé állni. El kell mondanom valamit, amit általában nem mondanék: nagyon fontos lenne, ha átlépnék a választási küszöböt, mert ez megnyitná a lehetőséget a diákok listája számára, hogy parlamenti többséget alakítson ki”.

Ekkor tárgyalások és megbeszélések kezdődnének, amelyek Vučić uralmának végét jelenthetnék: az Európa-barát ellenzék tehát még egy ilyen politikai erő parlamentbe jutásában is láthat lehetőséget Vučić többségének megakadályozására.

Koszovó fontosabb, mint a kivándorlás?

Ješić szerint a szerbiai politikai vita továbbra is olyan történelmi és nemzeti kérdések körül forog, amelyek háttérbe szorítják az ország legégetőbb társadalmi problémáit.

Úgy vélte, hogy a népességfogyás, a fiatalok elvándorlása és a megélhetési nehézségek sokkal közvetlenebbül érintik a választókat, mint a Koszovóról folytatott politikai szócsaták.

A diáklista képviselőitől azt is számon kérte, hogy miközben az 1995-ös horvát katonai hadműveletről, a Viharról rendszeresen állást foglalnak, Srebrenicáról, Vukovárról és Ratko Mladić háborús bűneiről jóval kevésbé beszélnek.

Ješić szerint Szerbiának végre szembe kellene néznie saját közelmúltjával. A kérdés csak az, hogy a választások után lesz-e olyan politikai erő, amely ezt valóban felmeri vállalni.

Mindennek a tanulsága, hogy Vučić ellenfeleit nem feltétlenül ugyanaz a Szerbia-kép köti össze, hanem elsősorban a jelenlegi hatalom leváltásának szándéka. Ez a választások utáni időkben sokkal fontosabb lehet, mint amennyit most beszélnek róla.