Vučić a hadsereget is bevetette a választási győzelem érdekében

A szerb elnök hadat üzent a választóknak a „Pobednik 2026” hadgyakorlattal

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb választások közeledtével aligha lehetett volna politikailag beszédesebb nevet választani a szerb hadsereg nagyszabású pešteri hadgyakorlatának: „Pobednik 2026”, vagyis „Győztes 2026”.

Miközben Aleksandar Vučić a „digitális hadsereg” kiépítéséről, robotkutyákról, drónokról és a modern hadviselésről beszélt, Novica Antić, a az ellehetetlenített Szerbiai Katonai Szakszervezet volt vezetője szerint már maga az elnevezés is a közelgő választások eredményét sugallja.

A gyakorlat ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a szerb elnök korábbi tervei az izraeli dróntechnológiától a kínai robotokig lassan egyetlen katonai stratégiává állnak össze.

Majdnem kétezer katona a hadgyakorlaton

A Pešter-fennsíkon mintegy 1800 katona és több mint ötszáz harci, illetve egyéb katonai eszköz részvételével tartották meg a „Pobednik 2026” éleslövészettel egybekötött összhaderőnemi taktikai gyakorlatot.

Az előkészületekben körülbelül 2500 katona vett részt, a műveletekben pedig a szárazföldi erők mellett a légierő és légvédelem, valamint a különleges és katonai rendőri alakulatok is szerepet kaptak.

A dísztribünön Aleksandar Vučić államfő mellett ott volt Đuro Macut ügyvezető miniszterelnök, Bratislav Gašić ügyvezető védelmi miniszter, Milan Mojsilović vezérkari főnök, több kormánytag és Milorad Dodik boszniai szerb tótumfaktum is.

Dodik erősen kampányolt Aleksandar Vučić mellett a hadgyakorlaton. Kijelentette, hogy a „Győztes 2026” hadgyakorlat lenyűgöző bemutatója volt az erőnek, a tudásnak és a fejlődésnek, amelyet Szerbia elért. Hozzátette, hogy a tavalyi évhez képest óriási előrelépés látható, különösen a digitalizáció, a modernizáció és az új technológiák alkalmazásának terén. Szerinte mindez azért volt lehetséges, mert Szerbia gazdaságilag megerősödött, és megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy fokozza védelmi erejét is (Forrás: X platform, Milorad Dodik)

Csakhogy ezúttal legalább sokkal érdekesebb volt a gyakorlat neve, mint az, amit a katonák bemutattak a Novi Pazar és Sjenica térségében található fennsíkon, vagyis Koszovó közvetlen közelében, aminek szintén van politikai, és kétségtelenül katonai üzenete is.

Szerb választások: „Győztes 2026” – ennél világosabban nehéz üzenni

Novica Antić szerint a „Pobednik 2026” elnevezést lehetetlen elválasztani a szerb belpolitikai helyzettől. A volt katonai szakszervezeti vezető úgy véli, hogy egy választási kampány időszakában megtartott, „Győztes 2026” névre keresztelt katonai erődemonstráció önmagában politikai üzenetet hordoz.

Antić egyenesen úgy fogalmazott: a név „közvetlenül a közelgő választások eredményét sugallja”. Szerinte ilyen elnevezést csak Vučić jóváhagyásával kaphatott a gyakorlat, ezért azt a közvélemény befolyásolására tett kísérletként értelmezte.

Felfegyverzett robotkutyát is bevetett a szerb hadsereg. Az Informer szerint egy olyan robotkutyáról van szó, amely a szerb hadsereg rendelkezésére áll, és amely az előőrs szerepét tölt be, és megsemmisíti az előtte lévő célpontokat, mielőtt a „Kobrák” nevet viselő különleges egység bevetésre indulna (Forrás: Informer)

A „győztes” szó és a 2026-os évszám összekapcsolása valóban különös politikai szimbolikát teremt. Egy katonai gyakorlat esetében természetesen önmagában semmi rendkívüli nincs a győzelemre utaló névben, csakhogy Szerbiában 2026 egyúttal választási év is. Így a katonai siker és a politikai győzelem képe óhatatlanul egymásra vetül, főleg miután a szembenálló felek az „Egyetemisták győznek” és a „Szerbia győz” jelszóval indulnak a választási csatába.

Antić szerint ezért nemcsak szerencsétlen névválasztásról van szó, hanem a hadsereg politikai célú felhasználásáról is. Állítása szerint a fegyveres erők ilyen szerepeltetése ellentétes azokkal az alkotmányos és törvényi előírásokkal, amelyek kizárják a hadsereg pártpolitikai célokra történő használatát.

A volt szakszervezeti vezető az időzítést is kifogásolta. Mint mondta, a választások kiírásának tervezett időpontját lényegében csak Vučić ismerhette előre, ezért szerinte joggal vetődik fel a kérdés, miért éppen erre az időszakra szervezték a látványos katonai demonstrációt.

Antić szerint Vučić politikai kellékként használja a hadsereget

Antić úgy vélte, hogy Vučić nem pártpolitikától független védelmi intézményként kezelte a Szerbiai Hadsereget, hanem saját politikai tekintélyének és népszerűségének növelésére használja.

„Aleksandar Vučić újra és újra megmutatja, hogy a Szerbiai Hadsereget nem az ország védelmi pillérének, hanem saját népszerűségének növelésére szolgáló olcsó kelléknek tekinti” – állította Antić.

Két jóbarát, Srdjan Milivojević, a diákokat támogató Demokrata Párt elnöke, és Novica Antić, aki 2014-től a katonai szakszervezet elnöke volt 2024-ig, amikor a belgrádi vezetés „intézményesített ellehetetlenítést” hajtott végre a szakszervezet ellen (Forrás: Instagram, Novica Antić)

A volt katonai szakszervezeti vezető Milorad Dodik jelenlétét is ennek bizonyítékaként értelmezte. Szerinte az, hogy Dodik helyet kapott a megfigyelői páholyban, azt mutatja, hogy az állami intézményeket és erőforrásokat informális politikai kapcsolatok szolgálatába állítják.

Antić Milan Mojsilović vezérkari főnök jogállását is vitatta. Állítása szerint Mojsilović szolgálati idejének a törvény erejénél fogva már korábban véget kellett volna érnie, miközben a nyilvánosság nem értesült olyan elnöki utasításról, amely egyértelműen rendezné annak meghosszabbítását.

Mindez Antić olvasatában ugyanannak a folyamatnak a része, amely szerint a hadsereg intézményi autonómiája háttérbe szorul, miközben ereje és tekintélye egyre szorosabban kapcsolódik Vučić személyes politikai reprezentációjához.

Jön a „digitális hadsereg”

Vučić természetesen egészen másként értelmezi a Pešteren tartott hadgyakorlatot, amely után bejelentette, hogy az ország az úgynevezett „digitális hadsereg” kialakításán dolgozik, amelynek egyik célja, hogy a katonák minél kevésbé legyenek kitéve közvetlen veszélynek.

A koncepció másik kulcseleme a döntési idő lerövidítése. Vučić példája szerint ha egy harcjármű érzékeli és azonosítja a célpontot, az adatokat azonnal digitálisan továbbíthatja a rakétatüzérségnek, amely így hosszadalmas kommunikáció nélkül megkezdheti a cél leküzdését.

Kapcsolódó cikk

Szerbia öngyilkos drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket vesz Izraeltől

A „digitális hadsereg” Pešteren azonban már nem pusztán elméleti elképzelésként jelent meg. A gyakorlat során robotizált pilóta nélküli földi és légi eszközök támadását is bemutatták, nyolcféle drónt vonultattak fel, és megjelentek azok a négylábú robotok is, amelyeket Vučić „robotkutyáknak” nevezett.

Az eszközökre gránátvetőket, páncéltörő fegyvereket és 7,62 milliméteres géppuskákat szereltek. A látványos demonstráció így már annak a hadviselési modellnek az előképe volt, amelyben a felderítés, a céladatok továbbítása és a tűzerő alkalmazása egyre inkább digitalizált hálózatba szerveződik, miközben bizonyos feladatoknál az embert robotizált vagy távolról vezérelt eszközök válthatják fel.

Vučić szerint mindez a modern hadseregek közötti verseny természetes következménye. A Pešteren bemutatott technológia ugyanakkor nem a semmiből került elő: a szerb elnök az elmúlt időszakban több olyan projektet is meghirdetett, amely pontosan ebbe az irányba mutat.

Izraeli drónok és egy saját gyár

A „digitális hadsereg” egyik fontos pillére a dróntechnológia lehet, és ezen a területen Szerbia Izrael felé fordult.

A BIRN és a Haaretz korábbi értesülései szerint Belgrád az Elbit Systems izraeli hadiipari óriással közös dróngyártásra készül. A tervezett vállalkozás 51 százaléka az Elbit, 49 százaléka pedig a szerb állami fegyverexportőr és hadiipari integrátor, a Yugoimport SDPR tulajdonában lenne, a munkába pedig a pancsovai Utva repülőgépgyár szakembereit is bevonnák.

Kapcsolódó cikk

Drónok, dollárok és erkölcsi turbulencia

A projekt erőssége Szerbia számára, hogy a szerbek maguk szerelnék össze az izraeli technológiai támogatással készülő drónokat. A konstrukció egyik legfontosabb eleme a technológiatranszfer: a szerb hadiipar hozzáférhetne ahhoz a tudáshoz, amelynek segítségével idővel saját, fejlettebb pilóta nélküli rendszereket is előállíthat.

Vučić eredetileg már tavaszra beharangozta a gyártás megkezdését, később azonban szeptemberre tolódott a céldátum. Ha a gyár valóban elindul, az egy olyan időszakra eshet, amikor a „Pobednik 2026” után a katonai modernizáció maga is a választási kommunikáció másik ütőkártyájává válhat.

Az Elbittel való együttműködés mindenesetre jól illeszkedik abba a képbe, amelyet a Pešter-fennsíkon Vučić felvázolt: a szerb hadsereg jövőjében a pilóta nélküli eszközök már nem kiegészítő szereplők, hanem a harctéri információs és fegyverrendszer szerves részei.

A kínai robotálomból robotkatonák

Vučić számára a másik katonai és választási pillér Kína. A szerb elnök korábban a kínai Agibot humanoid robotjainak bemutatója után már arról beszélt, hogy Szerbia akár Európa első robotokat gyártó országa lehet, amelynek termékei már átestek a „robot erectus” változáson.

Az ipari terveknél azonban gyorsan továbbment: felvetette azt is, hogy a jövő szerb hadseregében több ezer ilyen robot teljesíthetne szolgálatot.

Kapcsolódó cikk

Vučić robotokkal turbózná fel a szerb hadsereget

A szerb elnök akkor azt mondta, hogy az ilyen gépek kamerákat hordozhatnak, határőrizeti és más feladatokat láthatnak el, sőt fel is lehet őket fegyverezni. Ehhez nyíltan kínai segítséget sürgetett, és Hszi Csin-ping támogatását is kilátásba helyezte.

A pešteri bemutató azért érdekes, mert a korábban futurisztikusnak ható elképzelésből már látható valami a gyakorlatban. Nem több ezer humanoid robot masírozott ugyan a fennsíkon, de a fegyverzettel ellátott robotkutyák és a pilóta nélküli rendszerek megjelenése világosan jelzi az irányt.

Az izraeli dróntechnológia és a kínai robotika így ugyanannak a szerb katonai modernizációs elképzelésnek két különböző forrásává válhat: az egyik a levegőben, a másik a földön csökkentené az ember közvetlen jelenlétének szükségességét.

A békeharcos fegyverkezik

Vučić mindeközben a Pešteren ismét és ismét, és ismét gyanúsan sokadik alkalommal hangsúlyozta, hogy Szerbia senkit sem akar fenyegetni.

„Ezt azért tesszük, hogy megőrizzük a békét és a stabilitást” – mondta, hozzátéve, hogy Szerbia saját maga akarja megvédeni a légterét és területét.

Ez a mondat tulajdonképpen összefoglalja Vučić évek óta követett „békeharcos politikájának” paradoxonát. A szerb elnök szinte minden nagyobb fegyverbeszerzést, katonai fejlesztést és hadgyakorlatot a béke megőrzésével indokol, miközben Szerbia folyamatosan fegyverkezik.

Harci repülőgépek, légvédelmi rendszerek, tüzérség, drónok, elektronikai hadviselés, robotizált eszközök, saját dróngyártás és immár egy „digitális hadsereg” terve rajzolódik ki a szerb haderőfejlesztés során, és mindezt Belgrád a béke biztosítékának nevezi.

A „Pobednik 2026” azonban ehhez még hozzáadott valamit: a belpolitikai dimenziót.

Hogy valóban lesz-e győztes, és főleg hogy ki, azt azonban nem a Pešter-fennsíkon felsorakoztatott hadsereg dönti el. Hanem a választók, hogy ha ebben nem gátolják meg őket, vagy nem csalják el a szavazataikat. És nem kápráztatják el őket, egy jól időzített hadgyakorlattal.