A rezsim az interneten támad, botok a hatalom szolgálatában

Digitális hadviselés a lázadó diákok ellen

Az elmúlt napokban furcsa és nyugtalanító jelenségre lettek figyelmesek a szerbiai egyetemeken zajló tiltakozások résztvevői: több olyan profilt tiltottak le a legnépszerűbb platformok, amelyeket a diákok a tüntetések koordinálására vagy támogatására használtak. A belgrádi rezsim ellen lázadó hallgatók szerint nem egyedi esetekről van szó – sokkal inkább egy összehangolt támadásról, amely során ismeretlenek botokat vethettek be, hogy az algoritmusok segítségével számolják fel a tiltakozók online jelenlétét.

Kiket ért támadás?

Belgrádi sajtóbeszámolók szerint a Mezőgazdasági Egyetem, a Blokádban lévő egyetemisták (Studenti u blokadi), a Szervezéstudományi Kar (Fakultet organizacionih nauka, FON), és a Színház- és Filmművészeti Kar tiltakozó csoportjaihoz köthető Instagram- és TikTok-fiókokat a közösségi platformok eltávolították vagy felfüggesztették.

Ezzel párhuzamosan eltűnt az újvidéki Műszaki Tudományok Karának tiltakozó csoportjához köthető fiók is a közösségi oldalakról, ami megerősíteni látszik a diákok gyanúját, miszerint rendszerszintű támadásról lehet szó.

A hallgatók azt állítják, hogy profiljaik rövid idő alatt szokatlanul nagy számú, láthatóan mesterséges – azaz úgynevezett „fantom” – követőt kaptak, ami aktiválta a közösségi platformok automatikus védelmi mechanizmusait. Ez vezethetett a fiókok korlátozásához vagy felfüggesztéséhez.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai korábban arról számoltak be, hogy követőik száma „kontrollálhatatlanul” kezdett növekedni, s hogy a jelenség mögött szándékos szabotázst sejtenek.

A gyors növekedés valóban gyanút kelthet az olyan platformokon, mint az Instagram vagy a TikTok, amelyek algoritmusai érzékenyen reagálnak a nem organikus forgalomnövekedésre.

A szolgáltatások felhasználási feltételei szerint, ha a rendszer bottevékenységet vagy követővásárlásra utaló jeleket észlel, a fiókok korlátozhatók, vagy végső esetben letilthatók.

A diákok reakciói

A hallgatók közösségi bejegyzéseikben élesen bírálták a történteket, politikai és elnyomó szándékot véltek felfedezni a háttérben.

A gépészek később közölték „Tippelj, ki tért vissza!” Kedveseink, ma hajnalban 3 óra körül szervezett kampány indult a profilunk ellen tömeges bejelentkezésekkel, ezért a profil néhány órára le lett tiltva. De sikeresen visszaszereztük! Ezúton üdvözöljük a kormányzó pártot és a (titkos) szolgálatot a következő dallal: „Senki nem bír velünk!” (Forrás: Instagram)

– Ez egy újabb kétségbeesett próbálkozás, hogy elfojtsák a szabad gondolatot, amely a korrupt rendszer ellen lázad – írták, hozzátéve, hogy nem hátrálnak meg, mert „egy a harc, egy a cél – megosztottság nélkül, a győzelemig!”

A diákok szerint éppen ez a mesterséges követői „növekedés” aktiválta az algoritmusokat, amelyek gyanús viselkedésként értelmezték a forgalmat, és automatikusan felfüggesztették a fiókokat.

– Ez egyértelműen egyike a szánalmas kísérleteknek a lakosság ellenőrzésére és a szabad gondolkodás terjedésének megakadályozására, ami lázadásra szólít fel a rothadó rezsim ellen – állt a diákok közleményében.

Mint fogalmaztak: nem hátrálnak meg, sőt, a digitális támadások csak megerősítik őket abban, hogy jó úton járnak.

A kormánypárti bulvársajtó ünnepel

A kormánypárti bulvársajtó gyorsan reagált. Az Informer, amely kezdettől fogva támadja a diáktüntetéseket, az egyetemistákra mért „súlyos csapásnak” nevezte a profilok eltűnését, és ironikus hangnemben ünnepelte az eseményt.

A lap szerint a közösségi oldalon zajló eseményekre elsőként egy ismert üzletember, Branko Babić hívta fel a figyelmet, aki diadalittasan jelentette be a hírt az X platformon (korábbi nevén Twitter): „Rahmetli, azaz nyugodjanak békében a blokádos diákok TikTok-fiókjai!”

A török eredetű – bosnyák kultúrában is honos – „rahmetli” kifejezést elhunyt személyekre használják, „akire Isten irgalma szállt”, mostani használatának az a célja, hogy idegen érdekekkel kösse össze a diákmozgalmat.

A digitális tisztogatás célkeresztjébe került Vladimir Štimac, egykori szerb válogatott kosárlabdázó is, akinek Instagram-fiókja szintén eltűnt.

Štimac közösségi oldalán azt írta: „Ez nyilvánvalóan egy újabb hibrid támadás része – a hatalom bűnbandájának műve. De ne gondolják, hogy sikerrel járnak.”

A közösségi platformok – különösen az Instagram és a TikTok – algoritmusai valóban képesek kiszűrni a bottevékenységet, és akár automatikusan felfüggeszthetik az érintett fiókokat, ha szokatlan forgalmat észlelnek.

Ezt azonban egyes szereplők tudatosan ki is használhatják: mesterségesen generált követőáradattal provokálhatják ki a rendszer szankcióit, gyakorlatilag „meghekkelve” a moderációs mechanizmust.

Egyértelmű tehát, hogy az internet nem csak eszköze a tiltakozásnak, hanem immár frontvonala is lett a politikai küzdelemnek, a „botok támadása” pedig nem technikai incidens, hanem a digitális elnyomás új formája.

Azonban – ahogy a diákok üzenik – a félelemkeltés és a cenzúra csak még elszántabbá teszi őket. Az igazi kérdés most már nem az, hogy sikerül-e elhallgattatni őket, hanem az, hogy meddig tart még a hatalom és a gépek szövetsége.

A rezsim internetes csalásai

Nem elszigetelt esetről van szó: a nagy platformok korábban is azonosítottak szerbiai politikai trollhálózatokat.

A Facebookot és az Instagramot működtető Meta a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó jelentésében arról számolt be, hogy Szerbiában, Bolíviában és Kubában úgynevezett „belföldi befolyási műveletekkel” (Coordinated Inauthentic Behavior, CIB) foglalkozó csoportokat távolított el az említett két közösségi csatornáról, mert „koordinált, nem hiteles viselkedést” folytattak.

A Meta szerint Szerbiában ezek a csoportok Aleksandar Vučić szerb elnökhöz és a Szerb Haladó Párthoz kötődtek. A csalás méretét jól jelzi, hogy az akció során több mint hatezer szerbiai fiókot töröltek a Facebookról és az Instagramról.

Kapcsolódó cikk

A Meta szerint a szerb elnök és a pártja internetes csalásokkal népszerűsítette magát

A Meta 2023 elején azt írta, hogy Szerbia esetében felléptek egy hálózat ellen, amelynek az volt a célja, hogy számos internetes szolgáltatáson keresztül megszólítsák a hazai közönséget, beleértve a Facebookot, az Instagramot, a Twittert, a YouTube-ot, valamint a helyi hírportálokat, és ezáltal széles körben és alulról jövő támogatást mutassanak fel a szerb elnök, Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt mellett.

A jelentés szerint a hamis tevékenység Szerbiából indult ki, és főként a hazai közönséget célozta meg, de ellentétben a hagyományos trollfarmokkal, amelyeket azonos helyen működő operátorok irányítanak egyetlen irodából vagy irodaházból, a szerbiai akció inkább olyan egyénekre támaszkodott, akik tevékenységüket Szerbia különböző pontjairól fejtették ki.

A Meta megjegyezte, hogy a tevékenység mögött álló emberek hamis Facebook-fiókokat és Instagram-profilokat használtak, amelyeket azért hoztak létre, hogy tömegesen hozzászóljanak és kedveljenek bizonyos tartalmakat annak érdekében, hogy azok népszerűbbnek tűnjenek, mint amilyenek valójában. Emellett eredeti mémeket is közzétettek, amelyek a szerb ellenzéki személyiségek lejáratására szolgáltak.

A haladók „anyázótábort” működtettek

Másfél évvel később, vagyis 2023 nyarán a szerbiai közösségi médiában megjelent egy lista, amely szerint a Szerb Haladó Párt 14 ezres „anyázótábort”, vagyis úgynevezett „botokat” működtet az ellenzék és a koalíciós partnerek lejáratására, ami sajátos trollfarmnak tekinthető, az ötlet nem teljesen új, az ehhez hasonló kínai „internetes harcosokat” 50 Cent Army néven szokás emlegetni.

Az „50 centes hadsereg” (wu mao) egy államilag támogatott internetes szakértőkből álló csoport, amelynek létszáma 500 ezer és 2 millió közöttire becsülhető, tagjai hazafias internethasználóknak álcázzák magukat.

Kapcsolódó cikk

KORMÁNYZATI TROLLFARM: A szerb 50 Cent Army támogatja a Szerb Haladó Pártot

A Szerb Haladó Párt egyik parlamenti képviselője (Milimir Vujadinović) ugyanakkor büszke volt arra, hogy ő is a szerb „ötven centes hadsereg” tagja, amelynek vannak vajdasági magyar katonái is.

A szerb digitális harcosok rendszeresen csápolnak a szerb elnök bejegyzéseihez, amivel annak a látszatát keltik, hogy Aleksandar Vučić annyira népszerű, hogy a nevét „arany betűkkel kell beírni a szerb történelembe”.

A trollkodást általában olyan személyek végezték vagy végzik, akik közintézményekben vagy állami cégeknél dolgoztak, ahol köztulajdonban lévő eszközökről trollkodtak, amiért általában nem kaptak külön juttatást, erre a tevékenységre inkább zsarolással vették rá őket.

Egy troll kipakolt

A surdulicai származású Jovana Brajović Stojiljković nyolc évig volt a Szerb Haladó Párt hivatalos internetes csapatának a tagja, amelyet személyesen egy államtitkár vezet(ett).

Brajović a szülővárosában dolgozott, elmondása szerint minden városnak saját internetes különítménye van, kezdetben sokan voltak a csoportban, de a kiszivárogtatások miatt végül már csak öten maradtak.

A Szerb Haladó Pártnak trollkodó aktivista kis Vučić-zászlókat is osztogatott (Forrás: N1)

A tevékenységet és a megrendelések számát tekintve Brajović a legaktívabb tag volt, de most kipakolt. Elmondása szerint az volt a feladata, hogy ócsárolja a rendszer politikai ellenfeleit, valamint a társutas Szerbiai Szocialista Párt tagjait, miután ez a párt a déli országrész egyes városaiban különösen erős (volt).

A lányát egyedül nevelő anya a Szerb Haladó Pártnál betöltött állását annak köszönhette, hogy a közösségi oldalakon több hamis profilja is volt a trollkodást szolgáló fő profilja mellett, amely Ksenija Savić néven működött.

Ezen kívül még tíz hamis profillal rendelkezett, a munkát pedig a „Dél Ura” néven elhíresült Dragan Stevanović Boske irányításával végezte, aki több alkalommal töltött be államtitkári pozíciót a gazdasági, majd az építésügyi, közlekedési és infrastruktúrális minisztériumban.

Kapcsolódó cikk

Geopolitikai káosz: Így zavarhatod össze a világot 5 lépésben

A trollkodó asszony elmondása szerint először a Twitteren dolgoztak, majd a párt (értsd: Szerb Haladó Párt) utasításai alapján vidéki portálokon működtek, amelyeken elkezdték besározni a szocialista sorokból kikerült Novica Tončev tárcanélküli minisztert, aki ugyanúgy Surdulicából származik, mint a szóban forgó trollkodó nőszemély.

Előbb csak politikailag „dolgozták meg”, majd a családján keresztül is elkezdték sértegetni, a feladatokat pedig felülről kapták, és aki nem hajtotta végre azokat, azt kirúgták.

Brajović azt mondta, hogy minimálbéren alkalmazták, és folyamatosan azzal zsarolták, hogy ha nem hajtja végre a rábízott feladatokat, akkor tőle is megválnak.

Ez a vallomás – és a fönt leírtak egészében – némileg rávilágítanak arra, hogy az internet nem a szabad véleménynyilvánítás terepe, hanem egy központilag irányított, fegyelmezett kampánygépezet által uralt terület.

A vallomásban szereplő részletek – a hamis profilok, a megrendelt lejáratások, a belső zsarolás, és az államtitkári szintű irányítás – azt a súlyos kérdést veti fel, hogy vajon meddig működhet a legitimnek álcázott politikai kommunikáció a digitális tér manipulálására, amely nemcsak az ellenzéki hangok elhallgattatását szolgálja, hanem a közbizalom rendszerszintű lerombolását is.