A szerb miniszterelnök lemondana, de nem engedik neki?

Đuro Macut szerb miniszterelnök (a BALK-on a „bábok bábja”) benyújtotta lemondását. Aztán Vučić és a társasága elmagyarázták neki, hogy ez azért nem egészen így működik – nyilatkozta Branko Miljuš, a Szabadság és Igazság Pártjának parlamenti képviselője, aki szerint Macut az élő példája annak a történetnek, amelyben az ember odaad egy dinárt, hogy beléphessen a táncba (a kólóba), majd kettőt kínál, hogy kiszálljon belőle – de nem tud. A miniszterelnök lemondása a kormány bukását is jelentené, ami akár új választásokhoz is vezethetne, ez pedig a szerb elnök részéréről egyelőre nem kívánatos.

Öt állomás nem biztonságos

A szerb elnök augusztus 24-i „nemzeti sajtóértekezletén” kilátásba helyezte a Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasút megnyitását, amire szerinte 20–30 napon belül kerülhet sor. Ezt kétszer is megemlítette, a sajtóértekezlet elején és végén, ami mintegy keretbe foglalta a lassan már szokásossá váló vasárnapi szeánszot.

A Nedeljnik szerb portál közölte az ellenzéki képviselő nyilatkozatát, amelyben Miljuš a gyorsvasúttal és Macut miniszterelnök egyre gyorsuló lemondási szándékával foglalkozott, amely a jelek szerint egyelőre vakvágányra futott.

Kapcsolódó cikk

Szétlopják az Újvidék és Szabadka között épülő vasutat

– Ehhez a Đuróhoz, a miniszterelnökhöz, aki még a lemondását sem tudja rendesen benyújtani, 2025. augusztus 11-én írásbeli képviselői kérdést intéztem azzal kapcsolatban, hogy mi történik az Újvidék–Szabadka vasútvonal felújítás alatt álló szakaszán található állomásépületekkel, amelyekről a rendkívüli ellenőrzés állapította meg, hogy nem biztonságosak a használatra.

Miljuš fel is sorolta az érintett állomásokat: ezek Szabadka, Topolya, Nagyfény, Kiszács és Naumićevo.

– Macuttól kértem az összes kivitelező és alvállalkozó listáját, akik a munkálatokat végezték az említett állomásokon, valamint rendkívüli műszaki ellenőrzést sürgettem minden olyan épületen, ahol ezek a cégek dolgoztak – mindezt az emberek életének és biztonságának megóvása érdekében.

Miljuš elpanaszolta, hogy Macut szokásához híven nem válaszolt, ezzel is bizonyítva, hogy ez a rezsim semmit sem változtat a tizenhat újvidéki haláleset után sem. Az áldozatok tiszteletére egyébként számos szerbiai városban hétfőn csendes megemlékezéseket tartottak – tíz hónappal a tragédiát követően.

A Szabadság és Igazság Pártjának parlamenti képviselője megjegyezte, hogy a miniszterelnök nem tartja be a törvény által előírt kötelezettségét, hogy választ adjon egy képviselői kérdésre, ahogy az orvosi esküjét sem, amelyben megfogadta, hogy az emberek életét fogja védeni.

Az ellenzéki politikus szerint a törvénysértések, a korrupció, a bűnözés és a kormánya által alkalmazott erőszak miatt Macutnak felelnie kell (majd egyszer?) a független intézmények előtt, az orvosi eskü megszegéséért pedig szakmabeli társai előtt. És mindez nagyon hamar be fog következni. Lemondásod, Đuro, ezen már nem segít!” – zárta szavait Branko Miljuš.

Macut el nem köteleződik

Đuro Macut szerb miniszterelnök szeptember elsején, az el nem kötelezettek napjának első megünneplése alkalmából, megtekintette a mozgalom 1961-ben először megrendezett belgrádi konferenciájának szentelt kiállítást.

A szerb miniszterelnök idén június 18-án jelentette be ennek a „nagyszerű napnak” a megünneplését, amihez azonnal aktuálpolitikai jelentést is rendelt, miszerint Szerbia ezzel a koszovói függetlenség elismerését visszavonó kampányt próbálja tovább erősíteni.

Az Egyesült Államok által közvetített megállapodás értelmében Szerbia 2020 szeptemberében vállalta, hogy egy évre beszünteti azokat a hivatalos vagy nem hivatalos kampányokat, amelyek során más országokat próbálnak meg rábeszélni a koszovói függetlenség elismerésének visszavonására.

Az egy év azóta lejárt, és miután ennek az akciónak a leghangosabb propagátora Ivica Dačić jelenlegi belügyminiszter volt, aki maga is koszovói származású, a kérdés ismételten előkerült.

Két marionettfigura: Đuro Macut miniszterelnök és Ana Brnabić, házelnök, valamint alig néhány érdeklődő az el nem kötelezettek napja alkalmából rendezett kiállításon (Forrás: szerb kormány)

A mozgalmat Aleksandar Vučić is igyekszik élesztgetni, hogy Titót utánozva fontos nemzetközi vezetővé emelje magát – eddig sikertelenül.

A szerb kormány hivatalos honlapja szerint Macut miniszterelnök a szerb parlament épületében megszervezett kiállítást Ana Brnabić szerb házelnök, valamint India, Indonézia, Ghána és Egyiptom nagyköveteinek társaságában kereste fel. Elmondása szerint a cél a régi barátságok felelevenítése és a jövőbeni együttműködés lehetőségeinek feltérképezése.

Macut hangsúlyozta, hogy az első csúcstalálkozón, amelyet 1961-ben tartottak a szerb parlament épületében, az el nem kötelezettség alapítói letették annak a jelentős mozgalomnak az alapjait, amely ma 120 országot tömörít, s amelynek munkájában Szerbia megfigyelői státusszal vesz részt.

Kapcsolódó cikk

Csúcsot döntött a szerbiai lőszerexport Izraelbe

A szerb miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Belgrád továbbra is ápolja azokat a történelmi eszméket, amelyek egy geopolitikai megosztottságtól mentes világot képviselnek, és a 21. század jövője felé mutatnak.

Ez a „nemes” gondolatmenet azonban nem más, mint egyfajta retorikai eleganciába burkolt antagonizmus – különösen, ha a „békés jövőkép” zászlaja alatt netán csak a szerb fegyveripar iránti nemzetközi érdeklődést kívánják fokozni. Egy ilyen értelmezés esetén Macut gondolati konstrukciójának létjogosultsága finoman szólva is kérdéses – ebben az értelemben akár Izraelt is felvehetnék a mozgalomba.

Belgrádban egyébként 64 évvel ezelőtt kezdődött meg az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első konferenciája, amelyen 25 ország képviselői, valamint 40 antikolonialista és felszabadító mozgalom delegáltjai vettek részt. A hatnapos tanácskozás végén a résztvevők elfogadták az el nem kötelezettség alapelveit tartalmazó dokumentumokat.