Horogkereszt Belgrádban is, ébredezik az antiszemitizmus

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai törvények értelmében a neonáci vagy fasiszta szervezetek, egyesületek megnyilvánulásai, valamint ezek szimbólumainak használata szigorúan tilos. A neonáci és fasiszta szervezetek és jelképek megjelenésének tilalmáról szóló törvény 7. cikkelye szerint, aki ilyen szimbólumokat nyilvánosan közzétesz, pénzbírsággal sújtható. A törvény alkalmazásának időszerűségét mutatják a közelmúlt eseményei.

Rendőrök őrizték a horogkeresztes feliratot

Pénteken a dél-szerbiai Nišben, a vár bejárata fölött jelent meg egy transzparens „Bolje ćaci nego naci” (magyarul: „Jobb a ćaci, mint a náci”) felirattal, amelynek közepén egy horogkereszt volt látható.

Szombaton Belgrádban, a Sándor király sugárút mentén, a Nikola Pašić téren, a Nemzetgyűlés épületének bejáratánál, a Ćacilend kerítésénél újabb azonos tartalmú molinó vált láthatóvá – ezúttal a horogkereszt piros körben, áthúzva szerepelt, ami az utolsó kétséget is eloszlatta azzal kapcsolatban – ha egyáltalán volt ilyen –, hogy a horogkeresztes jelkép promotálása mögött személy szerint kit kell keresni.

A Pionír park korábban és mostanában, jól látható a rombolás mértéke

A kormánypárti diákokat dicsérő, a többieket pedig lenácizó jelmondat feltűnése összefüggésbe hozható azzal, hogy ma (június 8-án) helyhatósági választásokat tartanak két kelet-szerbiai községben, Kosjerićben és Zaječarban – ez az első ilyen jellegű megmérettetés az újvidéki tragédia óta, nem számítva a Szlovák Matica elnökének megválasztását.

Az ugyan más jellegű megmérettetés volt, ám jelzésértékű lehetett, miután a belgrádi vezetésnek a verőlegények bevetése ellenére sem sikerült a saját jelöltjét ültetnie a kisebbségi szervezet élére. Ezt követte a horogkeresztes jelkép megjelenése, ami a diákmozgalom felszámolására utaló „hadművelet-jellegen” túl figyelemelterelő médiatrükként is felfogható a mostani helyhatósági választásokkal kapcsolatban.

A horogkeresztes transzparenseknek két tanulsága is volt a Szerb Haladó Párt számára: az egyik az, hogy ha ki akar állni a saját retorikája mellett, akkor meg kell próbálnia a lehetetlent, és szalonképessé kell tennie a horogkeresztet; a másik tanulság pedig az volt, hogy nem szabad őrizetlenül hagyni a molinókat, mert akkor valaki azonnal megrongálja vagy éppen megsemmisíti őket.

Remélhetőleg ez a felirat is eltűnik a Szerbiában tonnaszámra gyártott történelem süllyesztőjében, mint korábban azok a középső ujj felmutatásával díszített transzparensek, amelyet állítólag a „szerb nép” adott a színes forradalomra. Ezek a megnyilvánulások azonban jól jelzik azt a „szurkolói és kocsmai hozzáállást”, amely fölé a jelenlegi belgrádi vezetés nem tud emelkedni.

Rendőrök védték a horogkeresztet

Így fordulhatott elő az az abszurdum, hogy Belgrádban rendőrök őrizték Vučić elnök „magvas mondolatát”, és nemcsak őrizték, hanem szükség esetén védték is: intézkedtek ugyanis két képviselőnővel szemben, az egyiket fel is jelentették a horogkereszt elleni tiltakozás miatt – a hivatalos indoklásban azonban az szerepel, hogy Ivana Rokvić (Szerbiai Népi Mozgalom, NPS) megsértette a közrendről és köznyugalomról szóló törvényt, amikor egy zsebkéssel megrongálta a feliratot, a kést természetesen elkobozták tőle, mint tárgyi bizonyítékot.

Ugyanakkor Srđan Milivojević, a Demokrata Párt elnöke, ismeretlen tettes ellen nyújtott be feljelentést, miután a Pionír parkban található sátortábor kerítésénél kifüggesztették a „Jobb a ćaci, mint a náci” feliratú transzparenst, az itt már áthúzott horogkereszttel megspékelve.

Kapcsolódó cikk

СФСН = Halál a fasizmusra, szabadságot a népnek!

Milivojević elmondása szerint először a legfőbb belgrádi rendőrőrsön próbálta benyújtani a büntetőfeljelentést, kérve a rendőrség azonnali intézkedését a transzparens eltávolítása ügyében, és a történtek haladéktalan bejelentését az illetékes ügyészség felé. A rendőrség azonban megtagadta a feljelentés átvételét.

„A vallomástétel közben az engem kihallgató nyomozók arra kértek, hogy a feljelentést inkább az ügyészségen tegyem meg. Ezt azonban elutasítottam, és közöltem, ragaszkodom hozzá, hogy a városi rendőrkapitányság épületében adjam le a feljelentést, hogy írásos nyoma maradjon a jogi úton fellépésre tett kísérletnek. Nem ültem fel Vučić provokációjának, nem akartam dulakodni vagy verekedni” – hangsúlyozta Milivojević.

A szégyenteljes feliratot a média egy részében – nem a rezsimhű csatornákra gondolunk – és a közösségi médiában tapasztalható nagyfokú nyomás miatt a hatóságok végül eltávolították, miután úgy vélhették, hogy az betöltötte figyelemelterelő és megfélemlítő funkcióját.

Erősödik az erőszak

A rendőrség azonban nem volt ennyire buzgó, amikor a Nevenclips néven ismert YouTube-riporter, Neven Krstić valamint egy kollégája fizikai támadás áldozataivá váltak az elvben közterületnek számító belgrádi Pionír parkban lévő Ćacilendben, ami számos vélemény szerint valójában egy félkatonai tábor Belgrád szívében.

Krstić az ott tartózkodó, vélhetően tanulni vágyó hallgatókkal akart interjút készíteni, ám azok nem válaszoltak a kérdéseire, inkább „pofán verték”, aminek súlyosabb következményei is lettek, mint az alábbi képen is látható.

Ti vagytok ennek az országnak a söpredéke – állapította meg a vérzőszájú youtuber (Forrás: Screenshot)

A szerb youtuber a park bejáratánál állomásozó rendőrökhöz is fordult segítségért, ám ők semmilyen védelmet nem nyújtottak neki a parkban tartózkodó agresszív csoporttal szemben.

A videóabn jól hallhatóak a többszöri segélykiáltások, valamint Krstić vérző fejsérülése sem a véletlen műve – mégsem történt semmilyen beavatkozás, noha a park környezetét folyamatosan több tucat rendfenntartó biztosítja.

Kapcsolódó cikk

„A fasizmus arca”: bántalmazták a szerb kormánypárti fődiákot

A riportert végül orvosi ellátásban részesítették, össze kellett varrni az alsó ajkát.

A támadásról készült angol feliratozású 13 perces videófelvétel Nevenclips saját csatornáján nézhető meg, az illetékes hatóságok részéről viszont mindeddig semmiféle hivatalos reakció nem érkezett a támadók kilétének felfedésére tett esetleges próbálkozásokról, és nem vettek őrizetbe vagy húsz elkövetőt, mint a szerb elnök kedvenc fődiákjának állítólagos megveretését követően.

Az Független Elektronikus Médiumok Szövetsége a Krstić bántalmazásával kapcsolatos közleményében kiemeli: ez immár a tizenegyedik olyan eset, amikor újságírókat vagy médiamunkásokat támadnak meg rendőri jelenlét mellett – gyakran a rendfenntartók passzivitása vagy éppen közreműködése közepette – a Pionír parkban.

Veljko Milić belgrádi ügyvéd rámutatott: a nemzetközi normák az újságírók védelméről nem kizárólag a hivatásos újságírókra vonatkoznak, hanem mindazokra, akik a nyilvánosság tájékoztatásával közérdeket szolgálnak, még ha ezt nem is főállásban végzik. Ezért – ha munkájuk során támadás éri őket – ugyanolyan jogi védelemben kell részesülniük, mint a hivatásos sajtómunkásoknak.

Erősödik az antiszemitizmus

A horogkereszt visszahozásának a szerbiai – és nemcsak szerbiai – köztudatba máris megvan az első társadalmi hatása.

Szombaton érkeztek hírek arról, hogy ismeretlen elkövetők a zimonyi zsidó temető több emlékművét gyalázták meg: antiszemita és gyűlöletkeltő graffitik mellett náci szimbólumokat is felfestettek – például horogkeresztet is.

Zimonyi zsidótemető (Forrás: Vreme)

A történtek nyomán a Kisebbségügyi és Társadalmi Párbeszéd Minisztériumának hivatalos oldalán Demo Beriša miniszter elítélte a zsidó temető meggyalázását, melyet „értelmetlen vandalizmusnak” nevezett. Demo Beriša „jó albán”, aki az Albán Matica elnökeként részt vett Vučić mozgalmának megalakításában, így lehetett miniszter mindenféle egyéb társadalmi támogatás, vagyis választói jóváhagyás nélkül.

A „Bolje ćaci nego naci” szlogen először egyébként Aleksandar Vučić elnök Instagramon közzétett videóüzenetében hangzott el, amikor reagált Miloš Pavlović „megveretésére”. A mondóka – ingyom-bingyom, tálibe, tutálibe, málibe – gyorsan politikai szimbólummá vált, ami most két városban is megjelent különböző formákban, egymástól nemigen eltérő üzeneti töltettel.

Mindazonáltal a kormány képviselői sem a niši, sem a belgrádi molinó kapcsán nem tettek hivatalos nyilatkozatot, vagyis nem azonosították be magukat, de a megfigyelő számára nincsenek kétségek a „szerzőt és a szándékot illetően”, ami jócskán túlmegy a provokatív jellegen, miközben a társadalmi érzékenység és a jogi szigor egyaránt elvárná a határozott kiállást.