Vasárnap négy államfője volt Romániának, a végére egy maradt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Vasárnap, urnazárás után négy államfője volt Romániának: Ilie Bolojan ideiglenes államfő, Nicușor Dan, aki az exit poll eredmények szerint 54 százalékkal nyerte a választásokat, George Simion, aki azt állította, hogy 400 ezer szavazattal rávert ellenfelére, és elnöknek kiáltotta ki magát, valamint Călin Georgescu, akit Simion nevezett meg államfőként. Izgalmas perce következtek, mert mindenki tudta: végül csak egy maradhat.

Esélyek és illúziók

Az elnökválasztás második fordulójának abszolút esélyese a szuverenista, fasiszta eszmékkel szimpatizáló George Simion volt. Az első fordulóban Simion 41 százalékot szerzett, közel kétszer annyit, mint vetélytársa, Nicușor Dan. Ráadásul a 15 százalékot elért Victor Ponta is arra buzdította választóit, hogy a második fordulóban Simionra voksoljanak.

Sőt, a román emigráció szavazataira is számíthatott a szélsőjobboldali politikus, akinek az is megkönnyítette a dolgát, hogy Nicușor Dan független jelöltként indult.

Léphaft Pál karikatúrája

A második fordulót megelőző másfél hetes kampányban valami megváltozott. Nicușor Dan részt vett minden tévévitán, George Simion – noha megígérte, hogy elmegy – csak az első összecsapáson volt jelen.

Ott óriási hibákat vétett: előbb elismerte, hogy a kampányban megígért 35 ezer eurós lakásokat nem tudná megépíteni, azok csak marketingfogásként szerepeltek programjában, később bejelentette, hogy megválasztása esetén fél millió köztisztségviselőt bocsát el.

A tévéviták során üresen maradt szék mindvégig Simion üres ígéreteire emlékeztette a szavazókat.

Az utolsó közvélemény-kutatások, már enyhe Dan előnyt jegyeztek, a kérdés csak az volt, hogy a külföldi szavazatokkal tud-e Simion mégis győzni.

A számok valósága

A második forduló kampányában a szociológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy Nicușor Dan akkor nyerhet George Simion ellenében, ha legalább 11 millió választó voksol. Valószínűsítették ugyanis, hogy a szuvenerista jelöltnek, nincs ahonnan több szavazatot begyűjtenie, mint az első fordulóban, erőteljes választói részvétel esetén Nicușor Dan fordíthat.

A szavazatszámlálás előtt reményt keltett az européer jelölt támogatói körében, hogy több mint 11 millió 600 ezer szavazó járult az urnákhoz. Némi kételyt kevert a reménybe, hogy a külföldön voksolók kétszer annyian, mintegy 1 millió 800 ezren szavaztak, mint az első fordulóban.

Végül kiderült, hogy az ország huszonnégy megyéjében nyerte meg az államelnök-választás második fordulóját Nicușor Dan, huszonháromban George Simion kapott több szavazatot.

Külön köszönet és hála a Moldovai Köztársaság román állampolgárainak. Együtt, bizalommal és reménnyel folytatjuk európai utunkat! Köszönöm Maia Sandu elnök asszony gratulációját és támogatását ezekben a napokban – írta a Facebookon az új román elnök (Forrás: Facebook, Nicușor Dan)

A külföldön leadott szavazatok 55,86 százaléka is a Simioné lett, de ez elmaradt az első forduló 60 százalék fölötti eredménye mögött, és nem tudta kompenzálni Nicușor Dan országban szerzett előnyét. Amit a nagyvárosok lakosainak, a fiataloknak és a romániai magyaroknak köszönhette.

Legkevésbé a politikai pártok támogatásának, ami nem számított ebben a versenyben. Volt viszont egy határon túli támogató is: Moldova Köztársaság, ahol a kettős állampolgárok nagy számban voksoltak, 80 százalékuk az européer jelöltre.

Nagy küzdelemben végül Nicușor Dan 53,60 százalékos aránnyal nyerte az államelnök-választás második fordulóját, George Simion 46,40 százalékos támogatottsággal alul maradt.

Csattanós válasz

Vitatott kérdés volt az is, hogy az erdélyi magyarok hogyan szavaznak. Felismerik-e, hogy a diktatúra, a szuverenizmus, a múltba fordulás helyett az integráció, az együttműködés európai útját választják-e. Szirénhangok azt rebegték, hogy az „ostoba, fidesz-bérenc” erdélyiek, elkábulva Orbán Viktor magyar miniszterelnök tihanyi beszédétől – amelyben kijelentette, hogy egyetért a román szuverenista elnökjelölt elveivel –, Tömegesen George Simionra szavazanak.

Nos, az erdélyi magyarok csattanós választ adtak. Országszerte Hargita megyében szavaztak a legtöbben Nicușor Danra: 90,78 százalék. Az européer jelölt magyarlakta megyék szinte mindenikében nyerni tudott.

Mögötte sorakozott fel Kovászna (84,42 százalék), Kolozs (70,16 százalék), Maros (67,02 százalék), Bihar (63,64), Szatmár (63,51 százalék), Szilágy (62,12 százalék) és Brassó (62,67 százalék) megye is. Kovászna megyében csak a színromán községekben győzött Simion.

George Simion győzni tudott Arad és Hunyad megyében, ahol magyarok is élnek.

Megosztott a diaszpóra

Bár a határokon túli régiók nagy többségében – 83 országban – győzött Nicușor Dan, 11 európai országból összegyűjtött szavazattal (55,86 százalék) George Simion nyert. Németországban kapta a legtöbb voksot. Az ott szavazók 68,31 százaléka szavazott Simionra. Spanyolországban 67,98 százalék, Olaszországban 66,78 százalék, Ausztriában 66,09, Nagy Britanniában 50,33 százalékos eredményt ért el.

Magyarországon fölényesen győzött Nicușor Dan, 86,68 százalékot kapott.

Kimaradva az elnök beszédéből

„Ez a győzelem a tiétek!” – üzente Nicușor Dan, miután már matematikailag is biztossá vált a győzelme az államelnök-választás második fordulójában. Gondoltuk, a miénk, erdélyi magyaroké is.

Kapcsolódó cikk

Késélen a demokrácia Romániában

A független jelölt emberek tucatjainak éljenzése közepette szólalt fel, megköszönve azt a fantasztikus támogatást, amit kapott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erre a támogatásra a folytatásban is szükség lesz.

Az éjfélkor végül egyedül maradt új román elnök, Nicușor Dan köszönő beszédében megemlítette a diaszpórát, Beszarábiát, a Moldovai köztársaság románjait, akik rászavaztak. Vártam, hogy megemlíti-e – ha nem is Székelyföldet, (egy jó román agyában az nem létező terület) – legalább Erdélyt, saját szülőföldjét. De nem tette meg.

Kampány nyilatkozata ellenére – „Tudom, hogy a romániai magyar közösség mindig az európai utat választotta. Kiállt a demokrácia, az állampolgári jogok és a szabadság mellett. És ezért hálás vagyok…” – nem is vártuk el.

Megszoktuk, hogy mi mindig a kisebbik rosszra szavazzunk.