Connect with us

Románia

Brassó: tenyérnyi Nyugat Keleten

A statisztikusok szerint ilyen ütemben 25 év alatt annyian érkezhetnek más megyékből, mint amekkora Brassó jelenlegi lakossága. Azonban az a szociológiai elemzés, hogy Romániában egyenlő mértékben fogy a román és a magyar lakosság száma, hamis következtetésekhez vezet. A valóság az, hogy miközben Románia Kárpátokon túli területe elnéptelenedik, Erdély etnikai összetétele drámaian megváltozik

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Brassó októberben
Brassó októberben (Forrás: X platform)
Cikk meghallgatása

Az elmúlt hetekben a Kárpátkanyarban fekvő Brassóról szóltak a hírek Romániában. A nyolc évszázados múlttal büszkélkedő, hajdan szász város felkerült a Tripadvisor idei Traveler’s Choice Trending Destinations World 25-ös listájára. Az erdélyi város a 21. helyet szerezte meg a világ legnépszerűbb úti céljai között. A Tripadvisor szerint a város összhangot teremt a hagyományos szépség és a modern élet között. „Szálljon fel egy emeletes buszra, hogy jobban megismerje a várost és annak épületeit, majd szálljon le, hogy bejárja a Cérna utcát, Európa legszűkebb utcáját. Tegyen egynapos kirándulást a prázsmári erődtemplomhoz, a Libearty barnamedve rezervátumhoz és a törcsvári várhoz” – írja a Tripadvisor, azok elcsábítására, akik mégsem éreznének elegendő késztetést, hogy Erdélybe utazzanak. Egzotikus ázsiai és dél-amerikai turisztikai célpontok mellé egyetlen európai városként sikerült felkerülnie a Tripadvisor listájára Brassónak, a többek között a Fekete-templomról és a Cérna utcáról, Európa talán legkeskenyebb utcájáról híres többnemzetiségű megyeszékhelynek.

Brassó hazai körökben is vonzó

Brassó végzett az élen a Vizionárius Városok Intézetének (IOV) legfrissebb kutatásában is, amely élhetőségi szempontból mérte a romániai városok vonzerejét.

Az IOV tájékoztatása szerint a szeptember végén nyilvánosságra hozott eredmény teljes összhangban van a júniusi teljesítményindex következtetéseivel. A nyár eleji ranglistát objektív adatok alapján készítették el, a mostanit a közvélemény ítélete szerint, de ugyanúgy megerősítette, hogy Brassó a legvonzóbb megyeszékhely Romániában.

A brassói Cérna utca több alkotó és kevésbé alkotó művészt is megihletett

A brassói Cérna utca több alkotó és kevésbé alkotó művészt is megihletett (X platform)

A felmérés összesen tizenegy tényező mentén rangsorolta a romániai városok vonzerejét, és ezek a tényezők határozzák meg a városok élhetőségi mutatóját. Figyelembe vették azt is, hogy mekkora a városok vonzereje, azaz a megkérdezesttek közül hányan választanák lakóhelyüknek a metropoliszt.

Milliók tántorogtak ki

Marcel Ciolacu miniszterelnök a Romániai Cégvezetők (Romanian Business Leaders – RBL) RePatriot Summit elnevezésű rendezvényén, amely az országból elvándoroltak hazacsalogatását célozta, bevallotta, hogy Románia első helyen áll Európában az elvándorlás tekintetében.

Bár nincs pontos adat a külföldön élő románok számáról, és a társadalomkutatók is különböző adatokkal dolgoznak, 6,5 millióhoz közelít az emigrációban élő román állampolgárok száma.

A brassói Fekete Templom belűről

A brassói Fekete Templom belűről

Marcel Ciolacu szerint a 2008–2022 közötti időszakban Romániából több mint 3 millió polgár távozott Nyugatra. A miniszterelnök úgy értékelte: ez hatalmas veszteség, akkor is, ha a külföldön élő románok évente a GDP 2 százalékát kitevő összeget, 6,5 milliárd eurót küldenek Romániába hátrahagyott családtagjaik támogatására.

– Románia jövőjét is elveszítjük, hiszen azok a fiatalok, akik ma külföldön dolgoznak és gazdagodnak, külföldön alapítanak családot, gyerekeik nem térnek haza

– mutatott rá a miniszterelnök. Marcel Ciolacu úgy véli, hogy a lakosság masszív kitántorgásáért a rendszerváltás utáni teljes hazai politikai osztályt felelősség terheli. A miniszterelnök felrótta azt is, hogy elődei egyenlőtlenül fejlesztették az országot az elmúlt három évtized során.

– Az erdélyi régió jobban fejlődött, eközben megfeledkeztünk Románia többi régiójáról, Olténiáról, Havasalföldről, Moldváról, ami nagy hiba volt

– mondta a kormányfő.

Belső migráció: az új kihívás

Az utóbbi években új jelenség ütötte fel a fejét Romániában. A fejletlen déli és keleti tartományokból – akik nem emigrálnak Nyugatra – Erdélybe telepednek át. A legnépszerűbb megyeszékhelyek rangsorában az első öt helyezett erdélyi-partiumi-bánsági település.

Brassó a legkedveltebb célpont. Talpalatnyi Nyugat Európa keleti szélén – mondják a beköltözők. Idén körülbelül tízezer lakos választhatja új otthonául Románia migrációs szempontból jelenleg legvonzóbbnak tartott erdélyi városát. Csaknem 3000 polgár költözött a megyehatáron kívülről Brassó városába az év első hat hónapjában az erdélyi megyeszékhely hivatalos lakosság-nyilvántartási adatai szerint.

A brassói polgármesteri hivatal szóvivője, Sorin Toarcea elmondta, ezek az adatok nem számolnak azokkal, akik Brassó agglomerációjába költöznek, ám idejük nagy részét a városban töltik, illetve azokkal sem, akik beköltözés után nem igényelnek új személyi igazolványt.

– Idén várhatóan elérjük a 6000 főt azok esetében, akik hivatalosan Brassóba helyezik át állandó lakhelyüket. És ha hozzáadjuk a környékre költözőket, illetve azokat, akik nem cserélnek személyit, azt hiszem, elérjük a 10 ezret

– nyilatkozta a városházi illetékes.

A statisztikusok szerint ilyen ütemben 25 év alatt annyian érkezhetnek más megyékből, mint amekkora a város jelenlegi lakossága. (A 2021-es népszámlálási adatok szerint 237 ezer fő.)

Brassói utca, évente alsóhangon 5-6000 ember települ a városba, és akkor az agglomerációt  még nem is említettük. Ez rengeteg: ez a közép-európai városok sorsa!

Brassói utca, évente alsóhangon 5-6000 ember települ a városba, és akkor az agglomerációt még nem is említettük. Ez rengeteg: ez a közép-európai városok sorsa! (Forrás: X platform)

Brassó a XIX. század fordulóján harmincezres város volt, egyharmad-egyharmad arányban lakták szászok, románok és magyarok, utóbbiak enyhe többségben voltak. Ma a magyarok száma megegyezik a százhúsz évvel ezelőtti magyarok számával, arányuk azonban 5 százalék alá esett. A szászok, a város építői gyakorlatilag eltűntek, a kilencvenes évek elején elsőként hagyták el az országot, amint megnyitották a határokat.

Brassó még nyomelemekben őrzi interkulturális jellegét. Azonban az a szociológiai elemzés, hogy Romániában egyenlő mértékben fogy a román és a magyar lakosság száma, hamis következtetésekhez vezet. A valóság az, hogy miközben Románia Kárpátokon túli területe elnéptelenedik, Erdély etnikai összetétele drámaian megváltozik.

Facebook hozzászólások (kapcsold ki a sötét módot!)

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7