A szerb elnök apokaliptikus beszédben hasonlította össze Ukrajnát és Szerbiát az ENSZ-ben

Aleksandar Vučić éles kritikával illette a nemzetközi közösség “kettős mércéjét” az Egyesült Nemzetek Szervezetének 79. közgyűlésén. A szerb elnök a kritikákat különösen a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának betartásával kapcsolatban fogalmazta meg. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy miközben a világ vezetői nagy figyelmet fordítanak az ukrajnai konfliktusra, ugyanakkor “senki nem mer Szerbiáról beszélni, és azokról a jogi precedensekről sem, amelyek országát hátrányosan érintették, különösen a koszovói kérdés kapcsán”. Vučić felszólalásának egyik központi eleme az volt, hogy a világ problémái nem a közelmúlt eseményeivel, például Ukrajna megtámadásával kezdődtek, hanem jóval korábban. A szerb elnök szerint a nyugati hatalmak hegemóniája, amely a hidegháború végével erősödött meg, aláásta a nemzetközi jogot és destabilizálta a világot.

Koszovózás és a Nyugat bírálata

Vučić kiemelte, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia összeomlása nem véletlen események voltak, hanem tudatos cselekedetek következményei, amelyek mögött a nyugati titkosszolgálatok és a helyi korrupt elitek összefonódása állt.

Beszédében Vučić rámutatott arra, hogy a nyugati országok, különösen a NATO, több alkalommal is figyelmen kívül hagyta az ENSZ Alapokmányát, amikor az érdekeik úgy kívánták. Példaként említette az 1999-es NATO-bombázásokat, amelyek Szerbiát sújtották, annak ellenére, hogy nem volt ENSZ-felhatalmazás a katonai beavatkozásra. Vučić szerint ez a támadás nemcsak hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát, hanem precedenst teremtett arra, hogy a nagyhatalmak saját érdekeik mentén elferdítsék a nemzetközi jogot.

Kapcsolódó cikk

HOSSZÚ ASZTAL: Koszovó szolgált példaként Donyeck és Luhanszk függetlenségének kikiáltásához

A szerb elnök beszédében kiemelte, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, és elismeri az ENSZ Alapokmányának érvényességét minden országra vonatkozóan. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a kérdésre, hogy ha a nagyhatalmak követelik Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartását, miért nem tartják be ugyanezeket az elveket Szerbia esetében, különösen a koszovói kérdéssel kapcsolatban.

A szerb államfő aláhúzta, hogy az ENSZ 1244-es számú határozata egyértelműen kimondja, hogy Koszovó Szerbia része, és a tartományban csak az ENSZ által felügyelt fegyveres erők tartózkodhatnak, ennek ellenére a nyugati országok függetlennek ismerik el Koszovót, és támogatják a koszovói biztonsági erők megerősítését.

Vučić beszédében külön figyelmet fordított a Nyugat képmutatására, amely szerinte azzal válik nyilvánvalóvá, hogy a nagyhatalmak a nemzetközi jogot csak akkor tartják be, amikor az számukra előnyös.

A szerb elnök szerint a Nyugat joggal hivatkozik a nemzetközi jog megsértésére Ukrajna esetében, de ugyanakkor elfelejti, hogy 1999-ben figyelmen kívül hagyta ugyanezeket az elveket, amikor Szerbiát bombázta. Vučić ezzel kapcsolatban nem említette meg a koszovói albánokkal szembeni több évtizedes szerb elnyomást, amit akár a szerb képmutatás sajátos formájának tekinthetnünk.

Vučić szerint a Nyugat ellentmondásos hozzáállása a nemzetközi joghoz tovább mélyíti a világban meglévő feszültségeket, és aláássa a nemzetközi közösségbe vetett bizalmat.

Nem két úr szolgája

Vučić felszólalásában azt is hangsúlyozta, hogy Szerbia nem Oroszország vagy az Egyesült Államok „szolgája”. Ezzel válaszolt azokra a nemzetközi sajtóban megjelenő vádakra, amelyek szerint Szerbia a balkáni háborúk újraindítására készülne Oroszország utasítására.

Vučić szerint ezek az állítások alaptalanok, mert Szerbia független politikát folytat, amely saját érdekeinek védelmén alapul. Az elnök kiemelte, hogy Szerbia békés és konstruktív szerepet kíván játszani a nemzetközi porondon, és célja a stabilitás megőrzése a Balkánon.

A szerb elnök beszédében több alkalommal is visszatért a nemzetközi jog fontosságára és annak betartására.

Vučić szerint a nemzetközi közösség feladata, hogy megvédje a kisebb nemzetek jogait, és biztosítsa, hogy a nemzetközi jog ne váljon puszta formalitássá, amelyet a nagyhatalmak saját érdekeik szerint értelmezhetnek. Vučić figyelmeztetett, hogy ha a világ továbbra sem veszi tekintetbe a nemzetközi jogot, akkor a globális instabilitás és a konfliktusok száma tovább növekedik.

Vučić beszédében több “nagy elődöt” is idézett (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Beszédében Vučić arra is felhívta a figyelmet, hogy a béke ma fontosabb, mint valaha, és hogy a világ vezetőinek kötelessége lenne megvédeni azt.

Beszédében több “nagy elődöt” is idézett, a békével kapcsoltban például Mahatma Gandhi szavait elevenítette fel, amelyek szerint „nincs út a békéhez, a béke maga az út”, de megemlítésre kerültek John F. Kennedy szavai is, amelyek szerint “az emberiségnek véget kell vetnie a háborúnak, mielőtt a háború véget vet az emberiségnek.”

A szerb elnök szerint a béke megőrzése érdekében a nemzetközi közösségnek össze kell fognia, és helyre kell állítania az ENSZ tekintélyét, mert csak így biztosítható, hogy a jövő generációi számára is béke uralkodjon a világban.

A szerb államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia és polgárai osztoznak a fájdalomban mindazokkal, akik háborúkban halnak meg, mind a Közel-Keleten, mind Ukrajnában. Szerinte a világ egy “nukleáris holokauszt” küszöbén áll, ami által a “szakadék széléhez” közeledik.

Vučić idézetektől erősen átszőtt beszédében Barack Obama szavait átvéve külön hangsúlyozta, hogy “a béke nem csak a konfliktusok hiányát jelenti, hanem az igazságosság és a szabadság jelenlétét is”.

Ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a nagyhatalmak gyakran igazságos békét követelnek, de ez valójában azt jelenti, hogy saját érdekeiket próbálják érvényesíteni a kisebb nemzetek kárára.

A szerb elnök beszédét azzal zárta, hogy a nagyokat nem érdekli a jog vagy az igazság. A kicsi és büszke Szerbia ugyanakkor elkötelezte magát a gazdasági haladás mellett, és a jövőbe tekint, amikor majd a nemzetközi jog alapelvei visszatérnek a világ színpadára, de Szerbia szabadságát és függetlenségét addig sem adják senkinek sem.