Erőtlen visszhang a magyar miniszterelnök tusványosi beszéde után

A 33. Tusványos a hagyományos magyar miniszterelnöki beszéddel végződött. Politikai elemzők és újságírók egyetlen kérdése az volt, hogy milyen és mekkora visszhangot vált ki Orbán Viktor expozéja a román politikusok és a román sajtó körében.

Hol van az a tusványosi nyár?

Azon már régen keseregnek az erdélyi értelmiségiek, hogy a Tusványosról rendre elmaradoznak a román szellemi élet legjelesebb képviselői. Ezért inkább monológgá silányul a több mint három évtizeddel ezelőtt magyar–román dialógusként útjára indított nyári szabadegyetem.

Kezdetben a magyarországi, erdélyi magyar és román ellenzékiek közösen vázolták fel, melyek azok a szükséges lépések, cselekedetek, amelyeket a romániai társadalmaknak – a még ma is párhuzamos román és magyar közösségeknek – meg kell tenniük, hogy ráléphessenek az európai útra.

Ma már nagyítóval sem találni román értelmiségit Tusványoson… (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Ma már nagyítóval sem találni román értelmiségit Tusványoson, úgy érzik, megbélyegzik őket nemzettársaik, ha szóba állnak a magyarokkal, lepaktálnak azokkal.

Erre okuk is van, ugyanis az elmúlt években – egészen tavalyig – Tusványos után hatalmas magyarellenes árhullám futott végig a román politikai osztályon és az ellenőrzésük alatt tartott hírtelevíziókon, sajtón.

Szerencsére ezek az iszapbirkózós nyarak is elmúltak. Legalábbis úgy tűnik. Romániának és Magyarországnak számos közös erővel megoldható gondja van, s érdemesebb erre koncentrálni, mintsem arra, hogy Románia újra és újra eljátssza a jó tanuló szerepét.

Három és fél nap néma csend

Pénteken délelőtt Bukarestben találkozott Marcel Ciolacu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar kormányfőt román hivatali kollégája hívta meg.

A találkozón a kétoldali gazdasági tervekről volt szó, illetve a schengeni csatlakozás kérdéséről. Orbán Viktor bejelentette: Magyarország EU-s elnöksége idején napirendre tűzi Románia szárazföldi schengeni csatlakozását. Elhangzott, hogy Magyarországnak ez az egyik prioritása EU-s elnöksége idején.

– A legfontosabb a schengeni csatlakozás, az, ami jelen pillanatban bennünket is, erdélyi magyarokat, de Romániát, a románokat is a legjobban érdekli

– mondta a megbeszélés után Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki szintén részt vett a magas szintű találkozón. Marcel Ciolacu Facebook-bejegyzésben ezt írta:

– Kereskedelmi forgalmunk mintegy 13 milliárd eurót tesz ki, és egyetértettünk magyar kollégánkkal abban, hogy még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek. Közöltem Orbán miniszterelnök úrral, hogy együtt akarunk dolgozni a pozitív kétoldalú menetrend megerősítésén, amely polgáraink javát szolgálja etnikai hovatartozástól függetlenül.

A tavalyi Ciolacu–Orbán találkozó után éles bírálat érte a román miniszterelnököt, még a saját pártja holdudvarához tartozó sajtó részéről is. Ezúttal egyetlen politikai alakulat sem ejtett zokszót a bukaresti dialógus miatt.

Hármak farmerben: Kelemen Hunor, Orbán Viktor, Marcel Ciolacu (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Ez Schengen varázsa… Bukarest számára fontos, hogy a magyar kormány ebben a félévben – amikor parlamenti és elnökválasztást is tartanak Romániában – aktívan támogassa, s az EU napirendjén tartsa a teljes jogú román schengeni tagság kérdését.

Három és fél nap telt el a csúcstalálkozó, két és fél nap Orbán Viktor tusványosi beszéde után, amikor elhangzottak az első bírálatok. Igaz, hogy már vasárnap faggatták Marcel Ciolacut az újságírók Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről.

A román kormányfő a kérdést arra hivatkozva hárította el, hogy a magyar miniszterelnök nem tett Romániát érintő kijelentéseket.

– Az akarták volna, hogy ne engedjem be Romániába? Tudomásom szerint hasonlókat nyilatkozott Brüsszelben és Budapesten is. Nem az én dolgom kommentálni a kijelentéseit

– mondta Marcel Ciolacu.

Cérnavékony tiltakozás

Cristian Pârvulescu, az européer liberális politológus veszélyt látott Orbán Viktor tusványosi fellépésében:

– Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde az újabb bizonyíték, hogy a magyar miniszterelnök szeretné, hogy mindaz, ami 1919 után történt, felülvizsgálható legyen. Nem egy Nagy-Magyarország területi újjáépítésről van szó, legalábbis nem az első szakaszban, hanem egy gazdasági és kulturális újjáépítésről, ami alapot teremt ehhez

– nyilatkozta. Szerinte az Európai Unió ezt nem engedi meg a magyar miniszterelnöknek, ezért Vlagyimir Putyinnal együttműködve próbál hozzájárulni az EU szétrombolásához.

Kapcsolódó cikk

Tusványos, magyar-román barométer?

Cristian Pârvulescu tovább ment, kijelentette, hogy hiba volt, hogy megengedték „a politikai kalandor és fasiszta” (C. P. szavai) Orbán Viktornak a soros EU-elnökséget.

Megszólalt egy pártelnök is. Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke azt mondta, örült volna, ha a külpolitikáért felelős román hatóságok – az elnöki hivatal, a kormány, a külügyminisztérium – reagáltak volna a magyar miniszterelnök „román földön” tett nyilatkozataira.

Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy európai vezető Romániát használja platformként oroszbarát és Putyin-barát üzenetek terjesztésére.

Kifogásolta, hogy a román külügyminisztérium nem adott egyértelmű utasításokat Orbán Viktornak, és szólította fel, hogy mellőzze a kényes kétoldalú vagy geopolitikai témákat.

Erdélyi magyarként azt a nyarat sírom vissza, amikor magyar és román értelmiségiek politikamentesen vitatkozhattak a jelen kihívásairól, a jövő közös lehetőségeiről.