GIGAGUBANC: Az egyik szemem sír, a másik pedig ROFL, a padlón hempereg, és röhög

Mindenki, aki valamilyen munka végzésére használja a számítógépet, tudja, hogy az ember legjobb barátja végtelenül szeszélyes entitás. Sokszor külső segítség sem kell hozzá, mint amilyen a fél világot kétségbeesésbe kergető CrowdStrike frissítés volt. A drága egyszerűen összeesik, ki tudja miért, és ez általában akkor fordul elő, mikor az ember már órákat kotlott a feladat megoldása felett. Jó esetben a szoftver beépített biztonsági mentése működik – lásd autosave – és nem veszik el minden az elektronikus Bermuda-háromszög fekete vizeiben, rossz esetben pedig lehet mindent kezdeni elölről.

A gigagubanc

A power userek és IT szakértők társadalmában annak idején heves viták folytak arról, hogy mennyire okos dolog a cloud computing bevezetése. A konzervatívabb egyének azzal érveltek, hogy a szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a szoftver nem saját gépen fut, hanem valahol az interneten csüngő szerverek „felhőjében“ már természeténél fogva megbízhatatlan, nem is beszélve arról, hogy az ember kiszolgáltatja az adatait, munkáját a nemzetközi óriáscégeknek.

A „cloudpárti“ fazonok viszont azt hangoztatták, hogy ez a jövő, mert komoly megtakarításokat eredményez a cégek számára, és jelentős mértékben növeli az adatbiztonságot, mert bármilyen helyi katasztrófa – szimpla szoftver/hardverhiba, zsarolóprogram, stb. esetén – a rendszer helyreállítható a távoli szervereken található biztonsági mentésből.

Ha ezt Edvard Munch megérte volna! (Forrás: X platform)

A vitát, mint az esetek többségében, a pénz döntötte el. A nagyvállalatok hagyták meggyőzni magukat, hogy nincs szükség arra, hogy saját masszív IT-struktúrát tartsanak fenn, amikor sokkal olcsóbb/egyszerűbb kibérelni valamilyen óriáscég – Amazon, Microsoft, Google – által létrehozott és karbantartott infrastruktúrát.

Ez kisebb-nagyobb zökkenőkkel járható útnak bizonyult. Ma már nem csak a cégek zöme, de állami rendszerek is a „felhőre“ támaszkodva működnek. Ez a hosszabbra nyúlt bevezető után, ami a témában kevésbé járatosak miatt tűnt szükségesnek, a tárgyra térünk.

Mint ezt mostanra már mindenki tudja, a világ tekintélyes részén megszűntek működni egyes szolgáltatások, médiaszolgáltatások némultak el, megszűnt vagy akadozik a légi közlekedés, de a gigagubancot megérezte a bankszektor is, meg úgy általában mindenki, aki Windows operációs rendszert használ.

Mondjuk számomra vizuálisan legérdekesebb a New York-i Times Square hirdetőpaneleinek a képe volt, amelyek a megszokott színes kavalkád helyett Microsoft-kékbe borultak. Aki eddig nem tudta volna, hogy hogy néz ki a halál kék képernyője (blue screen of death), az most megtanulhatta.

Nem az oroszok voltak, de a kínaiak sem

Ugyanígy mostanra már az is kiderült, hogy nem az oroszok állnak a dolog hátterében, hanem a biztonsági szoftvert gyártó CrowdStrike cég frissítése, amelynek telepítése után az érintett szerverek ún. bootloopba kerültek, azaz sikertelenül próbálták újraindítani a rendszert, újra és újra, a végtelenségig.

Pillanatnyi értesüléseink szerint Horvátországban például zavar állt be a légiirányítás rendszereiben és összeesett a Horvát Köztársaság Központi Egészségügyi Információs Rendszere (Centralni Zdravstveni Informacijski sustav Republike Hrvatske – CEZIH).

A Times Square, amikor BSOD van (Forrás: X platform)

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az ember hiába megy az orvoshoz, gyógyszertárba, mindenhol a „Rendszerhiba miatt zárva“ felirat fogadja. Ugyanakkor gond volt a Nova és az N1-es tévé, valamint egyes bankok működésével is.

Persze ilyenkor az ember azzal vigasztalódik, hogy mások még rosszabbul jártak.

Jelentős problémákat jelentettek négy kontinens repterein, köztük az ausztráliai, németországi, hollandiai és spanyolországi repülőtereken. Számos járat késik, és az utasoknak azt tanácsolták, hogy vegyék fel a kapcsolatot légitársaságukkal, és legyenek naprakészek a legfrissebb információkkal.

Nagy-Britanniában a Sky News leállt, és számos európai légitársaság és repülőtér is problémákról számolt be. A vezető amerikai légitársaságok – a Delta, a United és az American Airlines – ideiglenesen felfüggesztették járataikat szerte a világon. A törölt járatok száma e sorok írásakor 4200-ra emelkedett a világon.

Amikor a BSOD a deltájához érkezik (Forrás: X platform)

Ez az összes tervezett járat 3,9 százaléka. Az ún. nyugati világban számos kórház is érintett volt. Bajban voltak a lengyelek is. Lengyelország legnagyobb konténerterminálja, a Gdańsk városában található BalticHub szintén érintett volt.

– A Microsoft operációs rendszerének globális leállásával küzdünk, ami zavarja a terminálok működését

mondta a vállalat, és egyben arra kérte a vállalatokat, hogy ne küldjenek konténereket a kikötőbe. Szinte lehetetlen felsorolni mindazokat a fennakadásokat, amelyeket az Elon Musk által az eddigi legnagyobb IT bakinak (fail) titulált hálózati katasztrófa okozott.

Érdekességek, muris dolgok

Bár a szolgáltatás – lassan – kezdett helyreállni, a gigagubanc gondot okozott a focicsapatoknak is, mert nem működött a jegyárusító internetes platform. Ugyanez volt a koncertszervezők gondja is, de az idegenforgalom sem úszta meg a globális eseményt.

Kapcsolódó cikk

Utópia vagy disztópia, ellentmondó jövőképek

Ugyanígy a leállás begyűrűzött a Forma 1-be is. Egyes híradások szerint a Mercedes csapata álldogált tanácstalanul a kékre fagyott számítógép előtt. A ROFL (rolling on the floor, laughing) pillanatok egyike az volt, hogy a Microsoft jelentette, hogy egyes felhasználók jelentése szerint a rendszer a 15-dik (!) újraindítás után helyreállt.

Mivel a legszebb öröm a káröröm, el lehet képzelni a kínaiak és oroszok csendes elégedettségét afelett, hogy a szankciók, vagy csak az egészséges gyanakvás miatt – mint ez a kínaiakra jellemző –, nem részesültek a Microsoft super-duper szolgáltatásaiban. A több milliárd eurós/dolláros kárt egyelőre nem lehet felbecsülni, de mindenképpen csillagászati összegről van szó.