Szerbia félmilliárd eurónak megfelelő hitelből építtet stadiont a kínaiakkal

Szerbia három hatalmas hitelből építteti meg a kínaiakkal a belgrádi Nemzeti Stadiont és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. Ehhez most 42 milliárd dináros, azaz mai árfolyamon körülbelül 360 millió eurós hitelt vesz fel a hazai Postabanknál, a Poštanska štedionicánál, korábban ugyanennél a banknál már közel 12 milliárd dináros értékben adósodott el, és ugyanekkora hitelt kapott a stadionhoz kapcsolódó úthálózat építésére az Unicredit banktól is. Ez összesen mintegy 66 milliárd dináros hitel, ami mai árfolyamon körülbelül 563 millió eurónak felel meg, ezt azonban a “schlagwortos tájékoztatás” szellemében nem minden sajtótermék kommunikálta megfelelő módon. A munkálatokat a kínai Power China vállalat, lánykori nevén Sinohydro végzi, amelynek több, mint egymilliárd euróra rúgó megbízása van Szerbiában.

A hitel részletei és célja

A most felvételre kerülő 42 milliárd dináros hitel feltételeit az a hosszú távú beruházási hitelszerződés határozza meg, amelyet Szerbia és a Poštanska štedionica bank írt alá 2023. június 25-én. Ez a dinár alapú hitel három hónapos belibor (Belgrade Interbank Offered Rate) plusz 2,9% fix kamatmarzs mellett kerül felvételre, 11 éves futamidővel, hároméves türelmi idővel.

Ez első hallásra jól hangzik, viszont ha megvakarjuk a felszínt, akkor kiderül, hogy a három hónapos belibor plusz 2,9% fix kamatmarzs a jelen pillanatban 8,5 százalékos hitelt jelent, ahol a kamatmarzs fix a belibor viszont negyedévenkénti változó, jelenleg a három hónapos belibor 5,6%, viszont a gazdasági fellendülés és a fokozódó infláció hatására növekvő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy ez a hitel akár drágább is lehet.

A belgrádi stadion esetében adódik az összehasonlítás a 67 ezer embert befogadó Puskás Ferenc stadionnal, amely 2019-ben került átadásra, viszont félő, hogy az 52 ezer férőhelyes belgrádi stadion semmivel sem lesz olcsóbb. A Puskás Stadion 190 milliárd forintba került, ami 480 millió eurót jelen, mai árfolyamon, de ha a 2019-es árfolyamon számolunk, akkor a mutató 580 millió euró körül áll meg.

Érdemes azt is tisztázni, hogy az előzetes számítások szerint a Puskás csak 100 milliárd forintba került volna, de a végösszeg ennek majdnem a duplája lett, és ha a szerbiai építkezés ezt a példát követi – nagy esély van rá – akkor jócskán meghaladhatja a magyar “testvérstadion” végső kivitelezési összegét.

Kapcsolódó cikk

A kínai Minth majdnem egymilliárd eurós beruházást tervez Szerbiában

A szerb állam most ugyan 42 milliárd dináros hitelt vesz fel, de ez nem az első hiteligénylés ebben a témában, ami a legtöbb lebutított szerbiai beszámolóból nem derül ki, habár a hírt felröppentő Nova ekonomija belgrádi gazdasági portál ezt rögtön a címében tudatja.

A szakportál emlékeztet arra, hogy a szerb vezetés már korábban két hitelt vett fel, az egyiket a Poštanska štedionicától, a másikat az Unikcredit banktól a stadionhoz vezető úthálózat építésére. Mindkét banknál több, mint 11-11 milliárd dinár, vagyis összesen megközelítőleg 24 milliárd dinár értékben (kb. 190 millió euró) adósodott el.

A Poštanska štedionicától “beszerzett összegből” Szerbia március végéig már 8,2 milliárd dinárt lehívott, míg az Unicredit banktól kapott hitelből egyelőre nem történt lehívás.

A stadionépítési projekt

A szerb kormány 2023. május 11-én kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a Nemzeti Stadion és a hozzá kapcsolódó úthálózat építési projektjét. A projekt célja, hogy egy 52 ezer férőhelyes modern stadiont hozzanak létre, amely nemcsak a futballmérkőzéseknek, hanem különböző kulturális és sporteseményeknek is otthont adhat.

Az infrastruktúra része egy nagy parkoló is, valamint modern felszerelések és egyéb létesítmények, amelyek támogatják a stadion működését.

Ugrás a jövőbe: a szerb Nemzeti Stadion sokat mutogatott látványterve

Két héttel ezt az eseményt megelőzően, tehát 2023. április végén, a szerb kormány a Siniša Mali vezetése alatt álló pénzügyminisztérium által aláírta az együttműködési megállapodást a Power Construction Corporation of China Ltd-vel a városi infrastruktúra és a Nemzeti Stadion körüli projekt tervezési munkáival kapcsolatban.

Az akkori közlés szerint ezt annak alapján tették, hogy figyelembe vették a sikeres együttműködést az említett kínai céggel, meg hát a szerb-kínai barátság “szárba szökkenése” is ezt kívánta meg, de ilyesmit egyetlen közlemény sem tartalmaz.

A Power China és Szerbia

A kínai Power China a szerbiai Nemzeti Stadion építése mellett több fontos szerbiai projektben is részt vesz. Ezek közé tartozik a belgrádi Makiško poljeban zajló úthálózat és közmű-infrastruktúra építése, amelynek értéke 167 millió euró, valamint a belgrádi metró depójának tervezése és építése 200 millió euró értékben, de van egy 235 millió eurós városrendezési projekt is, amellyel együtt a szerb kormány több, mint egymilliárd euró értékben szerződött a kínai céggel.

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kínai befektetések összértéke Szerbiában, ahol az American Enterprise Institute China Global Investment Tracker adatai szerint 2010 és 2022 között a kínai befektetések összértéke elérte a 17,3 milliárd dollárt, amiből a Power China több, mint egymilliárdot szakított.

Kapcsolódó cikk

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

A kínai Három Szurdok vízerőmű működését felügyelő Power China több mint 100 országban tevékenykedik, például autópályákat épít Izraelben és Kuvaitban, vagy három lítiumbányát fejleszt Zimbabwében, és itt kapjuk fel a fejünket egy kicsit, mert ki tudja, hogy hova vezet még a nagy szerb-kínai (lopakodó) barátság a szerbiai lítium ügyében.

A Power Construction Corporation of China egy teljes mértékben állami tulajdonban lévő kínai vállalat, amelyet a kínai Állami Vagyonfelügyeleti és Adminisztrációs Bizottság irányít. Az 1949-ben alapított cég, amely eredetileg Sinohydro Construction Group Corporation néven működött egészen 2011-ig, Észak-Macedóniában például még ezen a néven jelent meg.

A névváltoztatást a szerkezeti átalakuláson kívül az is indokolta, hogy a Sinohydronak korábban több afrikai és ázsiai országban is voltak problémái a környezeti hatásokkal és az emberi jogokkal kapcsolatosan, Észak-Macedóniában pedig kritikák érték a Kicsevo–Ohrid autópálya projekt kapcsán történt költségvetési túllépések miatt.

Ezt csak azért említjük, mert az új észak-macedón kormány állítólag magyar hitelből kívánja befejezni az említett autópályát – viszont ami jelenlegi cikkünk szempontjából fontos – nem zárható ki a költségtúllépés a belgrádi Nemzeti Stadion építése esetében sem, és a kör itt be is zárul.