Szivárványszín pártszerv és az árnyékgazdaság 256 árnyalata

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szegény ember vízzel főz és bottal ránt – tartja a mondás. Valami hasonló történik a horvát szociáldemokratákkal is, most a választások előtt. Ugyanis, mint ezt már számos horvát elemző kifejtette, az „Abcúg HDZ!” és a „HDZ tolvajok!” nem politikai program. Ennek mantrakénti kitartó ismétlése nem készteti a választópolgárokat arra, hogy ne a kormánypártra szavazzanak. Éppen ennek az ellenkezője következhet be: a választók előbb megunják, majd utána zavarni kezdi őket a szakadatlan kíntornázás. Ezt, még ha nem is vallják be, maguk is tudják, ezért különböző újításokat igyekeznek bevezetni. Nagy reményeket fűztek/fűznek a közéleti médiához, de itt sem lehet nagyon kereskedni, mert például a Facebookot már elárasztották a HDZ-s botok, a tik-tokon meg nem lehet politikai üzeneteket terjeszteni, ott táncolni kell meg bohóckodni.

Ki itten a haladó erő?

Természetesen a Szociáldemokrata Párt (SDP). Mint ahogy ezt kedden dicsfényben ragyogva, glória-hozsanna közepette bejelentették, az Ifjúsági Fórum, a Szenior Fórum és más párttanácsok után az SDP nemrégiben létrehozott egy új párton belüli testületet – a Queer Fórumot. Feladata, hogy megvédje az LMBTQ közösség tagjait, és további megoldásokat javasoljon társadalmi helyzetük javítására.

A szivárványszín pártszerv élére egy fiatal SDP-tagot, Karlo Vedakot választották meg. Ez az első ilyen párton belüli szerv, amely ezzel a témával jelenik meg a horvát politikai égbolton, mert más pártoknak még nincsenek külön fórumaik a queer közösség tagjai számára.

Karlo Vedak a horvát SDP és a szivárvány színeiben (Forrás: Zagreb Pride)

– Büszkék vagyunk arra, hogy az SDP az első párt Európának ezen a részén, amely különleges szerveződési formával rendelkezik a nemi és szexuális kisebbségek számára

– mondta az újságíróknak az új fórum újdonsült elnöke, Vedak úr. Hogy ennek milyen hatása lesz a legvalószínűbben május elején sorra kerülő parlamenti választások eredményére, nem tudni, ám valószínűleg többet árt, mint használ. Horvátország ugyanis a brüsszelista felszín alatt kőkemény konzervatív rétegeket rejteget, és ez a meghatározó többség, mondjon bárki bármit.

Szivárvány után az árnyékgazdaság 256 árnyalata

Mint ezt már néhányszor kifejtettem, a horvát társadalom azért nem érzékeny túlzottan a korrupcióra, mert sokan érintettek benne. Az északnyugati demokráciákkal szemben ahol az elitek sajátították ki a korrupcióra való jogot és nagyipari módszerekkel űzik, a délkelet-európai, de különösen balkáni országokban az ügyeskedés népi sport.

Kapcsolódó cikk

TOLERANCIA ÉS INTOLERENCIA: Melegjogok a Balkánon – fontolva haladnak, és néha visszalépnek

Erre világított rá a Visa Europe által kidolgozott tanulmány is, amelynek eredményeit nemrégiben bemutatta a horvát parlament három bizottságának – a gazdasági bizottságnak, a pénzügyi és állami költségvetési bizottságnak és az idegenforgalmi bizottságnak.

A tanulmány eredményei értelmében, Horvátországban a szürke/árnyékgazdaság volumenét 2022-ben 21 milliárd euróra, vagyis a GDP 30,5 százalékára becsülik, szemben az Európai Unió átlagával, amelynek csaknem felével alacsonyabb, azaz 17,9 százalék.

Itt mintegy zárójelben megjegyezzük, hogy a horvát szakértők nem értenek egyet ezzel a becsléssel, szerintük „csupán” 10-15 milliárd eurót tesznek zsebre a vállalkozó szellemű emberek.

Akárhogy is van, a tanulmány szerint Horvátországban az árnyékgazdaság mozgatórugóinak a készpénzfizetések erőteljes jelenlétét, a magas ÁFA-kulcsot, és az állami intézményekbe vetett bizalom alacsony szintjét tekintik.

Így azt is megtudhatjuk, hogy Horvátországban a készpénzes fizetések aránya eléri a 64 százalékot, az Európai Unió átlaga pedig 42 százalék.

– Az informális tevékenységek végrehajtásának szabályozási kockázata alacsony, amit a fiszkalizációs rendszeren belüli jogsértések magas száma is jelez (53%). A közigazgatási hatékonysági mutató szerint a polgárok tudatosságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos „lelkiismeret-furdalást” nagyon alacsonyra értékelik, amit az állami intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje határoz meg

– olvasható a tanulmányban.

Az árnyékgazdaság leginkább a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a szabadidős tevékenységek, a szórakoztatás, valamint a szállásadás és a vendéglátás területén van jelen. Az árnyékgazdaság kialakulásának a tekintetében kulcsfontosságú ágazatoknak a feldolgozóipart, az építőipart, a kereskedelmet, a szállásadást, valamint az étkeztetést és a felszolgálást nevezik meg, amelyek együttesen az összes ágazat több mint 50%-át teszik ki az ország fejlett idegenforgalmának köszönhetően.

Így nem csoda, – mint ezt a horvát lapok hírül adták – hogy az államkötvények kibocsátása során, mondjuk egy meg nem nevezett varasdi hölgy egymaga 10 millió euró értékű kötvényt jegyzett.