Tűzoltók figyelmébe ajánljuk! Miközben azért gatyába kéne rázni a hadseregeket

Mindenféle bevezető nélkül: achtung, achtung! Mate Rimac horvátországi cége szakképzett tűzoltót keres, minimum egy éves munkatapasztalattal, illetve kiváló angol nyelvű kommunikációs képességekkel. A Rimac Automobili hirdetésében arra hívja fel a figyelmet, hogy gyorsan fejlődő vállalatként a nagy teljesítmény kultúráját ápolja. Akit érdekel az állás, fel kell készülnie arra, hogy fáradhatatlanul tanuljon, alkalmazkodjon és elfogadja az új technológiákat.

Magas elvárások a tűzoltóval szemben

– Ha Ön szeretne csatlakozni hozzánk, fel kell készülnie a szüntelen tanulásra, az alkalmazkodásra és az új technológiák befogadására. Könnyed, de ugyanakkor önjáró, vállalkozó szellemű és munkájában rendkívül független személyiséget várunk, aki szívesen áll a kihívások elé és élvezi a technológia határainak feszegetését

– olvasható a Rimac Automobili által közzétett hirdetésben.

Kapcsolódó cikk

Open positions: Professional Firefighter

Oké. És mi ebben az érdekes? Hááát, mondjuk a fizetés. Az Elon Musk-féle, alagútfúrásra szakosodott Boring Company-ban egy hasonló munkakört betöltő szakértőnek évi 218 ezer dollár fizetést kínálnak. Minden valószínűség szerint – a gyakornoki idő letöltése után – Rimacnál sem kereshet a tűzoltó 100 ezer eurónál kevesebbet évente, ami azért nem rossz, az EU átlagát tekintve sem.

Ugyanakkor Rimac másik érdekeltsége, a Bugatti-Rimac is terjeszkedik. Közel egy évvel a berlini tervező és mérnöki központ megnyitása után a vállalat az olaszországi Bolognában hozza létre fejlesztési és kutatási irodáját.

Az új központ közelebb viszi a Bugatti-Rimacot kiemelkedő partnereihez és beszállítóihoz, lehetővé téve, hogy szükség esetén gyors támogatást nyújtson. A bolognai kutatóiroda ötven alkalmazottjával egyben támogatja majd a vállalat zágrábi központ munkáját is.

Habakkuk próféta

Ha bárki is azt gondolta, hogy megmenekült a Rókus-féle, külön bejáratú okoskodástól, sajnálattal jelentem, hogy nem ez a helyzet. Tegnap még azon morfondíroztam, hogy mondanivalómat a poitiers-i csatával kezdem, ahol köztudomásúlag 732. október 10-én győzték le Martell Károly frank majordomus seregei Abdul Rahman al Ghafiqi andalúziai emír hadait.

A vereség következtében a terjeszkedő Omajjád Birodalom, és a vele együtt világhódító útra induló iszlám megtorpant Gallia kapujában, ezért sok történész máig úgy véli, Károly poitiers-i győzelme magát a kereszténységet mentette meg.

Pár nappal lekéstük ugyan az évfordulót, de a veszély továbbra is fennáll. A közel-keleti helyzet nyomán nemcsak a lőporos hordónak számító régió borulhat lángba, hanem Európán – elsődlegesen Nyugat-Európán – is végigsöpörhet egy terrorhullám.

Kapcsolódó cikk

JUPITER ÉS A TÖBBIEK: Plenković, a poliglota, avagy van-e hasonlóság a Krím és Koszovó között?

A vakáció véget ért, hölgyeim és uraim, most már végképp ideje lenne észhez térni! Mert most már többé-kevésbé világos, hogy nálunk is az a helyzet, mint Izraelben volt: nem az a kérdés, hogy a baj bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor?

Ezzel összhangban kellene cselekedni az Ó-kontinensen: emelni a biztonsági készültség szintjét, gatyába rázni a hadseregeket, és létre kell hozni valamiféle területi védelmet, bárhogy is nevezzük azt, pandúroknak vagy nemzeti gárdának.

Aki ezt elmulasztja megtenni, nagy bajban lesz. Nem is taglalnám nagyon tovább, ám aki kételkedik prófétai képességeimben, tessen elolvasni 2021 augusztusában kelt cikkemet, amit mellékeltünk is.

Vissza a fákra

Miután így kiírtam magamból az aggodalmaimat, visszatérek a csip-csup apróságokhoz, talán abban reménykedve, hogy ez megnyugtat engem is, meg az olvasót is.

Szóval, mi lehet megnyugtatóbb a fáknál?

A botanika óriásai kemény kérgükkel, mélyre hatoló gyökérrendszerükkel és a lombkorona szelíd susogásával magát az életet, a szívós élni akarást jelképezik.

A kevés jópofa európai vetélkedés egyike az Év Fájának megválasztása, amelyre a tagállamok valami miatt jelesnek tűnő fáikat jelölik.

Horvátországban idén egy dalmát eperfa győzött, maga után utasítva egy szlavóniai jegenyét, így ez képviseli a piros kockás szomszédokat a jövő évi európai vetélkedőn.

Különböző színű padlizsánok, ezekből készül a padlizsánpálinka (Forrás: X-platform)

A Krka Nemzeti Parkban található Skradinski buk (skradini zúgó) mellett látható Zöld Hölgynek becézett öreg eperfa ugyan kisöccse sem lehet a múltkoriban emlegetett kétezer éves olajfának, viszont jól néz ki és számomra kifejezetten szimpatikus.

Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert kisbácskai gyerek lévén gyermekkoromban sok időt töltöttem az eperfák koronájában majszolva az édeskés, savanykás epret.

Jóval később, megismerkedtem az eperpálinkával is, ami – ha nincs összepancsolva – maga után utasítja a világ szeszes italainak jelentős részét. Ja, amíg el nem felejtem, anyaországi barátaink részére: nagy a különbség az eper és a földieper (az anyaországból üzenjük, hogy szamóca) között, és illene megkülönböztetni őket.