Szerbiában egyre gyakrabban szerveznek Szent Száva-napi bálokat, az önálló szerb ortodox egyház alapítójára emlékezve. Már a XIX. században is ünnepnapnak számított január 27-e, vagyis Szent Száva napja, 1990-ben pedig a szerbiai művelődési minisztérium iskolai ünneppé léptette elő, miközben az országban ünnepi műsorok keretében emlékeznek meg a nagy elődről, akinek a tisztelete falusi „táncestek” formájában is megnyilvánul.

A Szent Száva-napi bálok

A balkáni ország egyre több városában szerveznek Szent Száva-napi bálokat, bár ezt a szokást a Covid-járvány némileg visszavetette. Ilyenkor művelődési programokat tartanak, amelyeken részt vesz a település apraja és nagyja, hogy lerója tiszteletét a szerb történelem emblematikus alakja előtt, aki a szerb oktatás és a szerb kultúra védőszentje.

Az esti órákban sokfelé Szent Száva-napi bálokat tartanak, amelyeken kaja-pia-tánc a program, ki-ki mehet a „maga kedvesével”, vagy éppen a kedvese nélkül.

A szerb elit azonban nem a falusi ünnepségeket helyezi előtérbe, szívesebben bálozik Bécsben, ahol a Szerb Központ (Srpski centar/Serbisches Zentrum) biztosítja a „glamourt”, vagyis a fényűző Szent Száva-bált.

Ha bál, akkor legyen bécsi

Az idei „elit” bálat a bécsi Hofburgban tartották, ahol többek között feltűnt a szerb elnök felesége, Tamara Vučić is, miközben férje otthon azt számolgatta, hogy pártja milyen esélyekkel indulhat az új választásokon, ha azokat netalán még idén megtartanák.

A szerbiai „bulvár szaklapok” beszámolói szerint az elnöki feleség erre az alkalomra Stefan Đoković szerb ruhatervező bolyhos ruháját választotta.

Szent Száva-bál a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

Az egyik ilyen szaklap szerint „Tamara romantikusan nézett ki egy érdekes mintájú púderrózsaszín ruhában. A pánt nélküli ruhát toll formájú bolyhokkal díszítették, amelyek elbűvölő megjelenést kölcsönöztek neki”.

A „szerb first lady” maga sem titkolta, hogy milyen viseletben jelent meg a bécsi Szent Száva-bálon, inkább azt mondhatnánk, hogy az Instagramon dicsekedett el vele.

A szerb elnök felesége az Instagramon dicsekedett el, hogy milyen ruhában „tündököl” a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

A szerb bulvársajtó megjegyezte, hogy „Tamara finom, csillogó fülbevalót és egyszerű frizurát viselt”.

A szerb elnök felesége az Instagramon csak annyit fűzött a bécsi Szent Száva-bálra történt kiruccanáshoz, hogy „mágikus este a bálok fővárosában”.

Milorad Dodik is bálozott

A bálon a szerb elnököt Milorad Dodik helyettesítette – bár azt nem mondanánk, hogy gardírozta annak a feleségét – mert ilyen információkkal nem rendelkezünk, a felvételekből az viszont kiderült, hogy sokat tartózkodott a szerb „első dáma” társaságában.

A bécsi Szent Száva-bál: a bájos mosolyú szerb first lady, és az átszellemült Dodik (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

A fotókon jól látható, hogy a boszniai szerbek Miléje puccparádéba vágta magát, hollófekete öltönyben és ugyanolyan csokornyakkendőben feszített a bécsi bálon

Vesna De Vinča televíziós újságírónőtől és rendezőtől tudjuk, hogy az esten Milorad Dodik, akárcsak Tamara Vučić az est meghívott, „különleges vendége” volt.

A bálozásról maga a boszniai szerb elnök is beszámolt a Twitteren, ahova egy rossz minőségű, de a hangulatot mégis csak tükröző videót is kitett, amelyet a saját aláírásával „hitelesített”.

– írta nem kis pátosszal a Twitteren Dodik, aki természetesen a (boszniai) szerb népet képviselte a bécsi bálon, mint bármikor máskor, ehhez „aligha fér kétség”!

Dodik azzal folytatta a Twitteren, hogy a Szent Száva iránti elkötelezettség a szerb nép identitásának része, ami minden szerb számára, különösen a diaszpórában élők esetében, további kapcsolatot jelent az anyaországgal.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt írta a „madárkás csatornán”, hogy szerencsésnek érezte magát azért, hogy szemtanúja lehetett a csodálatos bécsi estének, vagyis inkább a bécsi estélynek.

Egy másik bejegyzésben Dodik arról is megemlékezett, hogy az idei bécsi Szent Száva-bálnak humanitárius karaktere is volt a rászoruló gyermekek támogatását illetően, mint majd arról alább még szó lesz.

Feleségek bálja

A Szent Szávának szentelt bécsi estélyen megjelent Jelena Đoković, az ismét világelső szerb teniszező, Novak Đoković felesége is.

A bécsi Szent Száva-bálon megjelent a „jótékonykodó” Jelena Đoković is (Forrás: jelenadjokovicndf)

A szerbiai bulvár szaksajtó szerint Jelena Đoković vállat felfedő, „szexi sliccel” ellátott, csillogóan barna ruhában jelent meg a rendezvényen, ő viszont erről alig posztolt, az előbb már említett Vesna De Vinča videójából azonban megtudhattuk, hogy Jelena igencsak jól érezte magát.

A „hirtelen szőkített” szerb újságírónő instagramos beszámolójából az is kiderül, hogy a bécsi Szent Száva-bálon humanitárius aukciót is tartottak, amelynek keretében 11 000 euróért kelt el egy Novak Đoković által aláírt mez.

És most jön az egyáltalán nem váratlan fordulat, merthogy ez a pénzt a koszovói szerbek kapják, Vesna De Vinča ugyanis arról számolt be, hogy a „Novak Foundation (@novakfoundation), valamint a csodálatos Jelena Đoković (@jelenadjokovicndf) és Novak Đoković (@djokernole) döntése alapján a pénzt a Kosovska Mitrovica-i (szerb) óvodák felszerelésére különítik el.

---

---

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a Donyeck és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb „állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos csevap győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina–Belgrád párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar Vučić szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a „független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben béke lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

---

---

Állítólag Tojás Tóbiásék jutottak hozzá az orosz elnök főideológusának internetes levelezéséhez, amely lassan bejárja a balkáni sajtót, és némi magyarázatot ad arra, hogy a dolgok miért abba az irányba haladnak, amelybe most tartunk. Annak idején az amerikaiak megtalálták a szerb Otport, és az abból kinőtt CANVAS-t, hogy a világ különböző pontjain végrehajtsák a színes forradalmak és az arab tavasz előkészítését. Úgy néz ki, hogy az oroszok is a szerbeket szemelték ki arra, hogy elvégezzék helyettük a piszkos munkát, elvégre a szerbek már megszokták a szenvedést. Ennek az összevissza beszédnek az értelmére derítünk fényt az alábbiakban.

Tojás Tóbiás és az orosz vezetés

Először azt tisztázzuk, hogy ki az a Tojás Tóbiás, és hogy mit keres ezeken a felületeken. A Saltaj-Boltaj néven elhíresült hackercsoportról van szó, amely évek óta előszeretettel töri fel az orosz kormányzati tisztségviselők, illetve a moszkvai vezetéshez közel álló személyiségek postafiókjait és számítógépeit.

A Saltaj-Boltaj először 2013 decemberében hallatott magáról, amikor kiszivárogtatta az internetre Vlagyimir Putyin elnök később hitelesnek bizonyult újévi üdvözlő beszédét, egy évvel később pedig feltörte Dmitrij Medvegyev volt orosz kormányfő Twitter-profilját, amelyen bejelentette a miniszterelnök lemondását, és közölte bocsánatkérését a kormányzati intézkedések miatt.

– írták akkor a hackerek Medvegyev nevében, 2015-ben pedig közzétettek egy Szergej Sojgu védelmi miniszter számára kínos levelet.

A Saltaj-Boltaj egyébként a Humpty Dumpty (magyarul Tojás Tóbiás) angol gyerekversek emberarcú tojásfigurájának az orosz neve, innen származik a Tojás Tóbiás név.

Miután ezen túl vagyunk, lássuk, hogy miért is hoztuk mindezt szóba!

Tojás Tóbiás és a Balkán

Azért beszélünk erről, mert a balkáni média a belgrádi Blicre hivatkozva közzétette azokat adatokat és leveleket, amelyeket Tojás Tóbiás a Kreml főideológusától, Alekszandr Dugintól szerzett be még évekkel ezelőtt, ezek valamelyest azonban még ma is aktuálisak.

Állítólag százezer e-mailről van szó, amelyek végigolvasása sem könnyű feladat, viszont fontos dolgok derülhetnek ki belőlük arról, hogy az orosz vezetés miként szeretné növelni befolyását Európában, azon belül pedig a Balkánon, és hogy milyen irányba haladhat a térség „putyinizációja”.

Arra is fény derül belőlük, hogy kik Vlagyimir Putyin „alvó emberei” a Balkánon, és kiket állított a Kreml a saját szolgálatába.

A levelek néhány évvel ezelőtt keletkeztek, vagyis 2018 végéről és 2019 elejéről származnak, viszont már akkor felmerült bennük, hogy a Balkán destabilizálásával és a balkáni orosz pozíciók megerősítésével lehetne enyhíteni a Novorosszijában (Új-Oroszországban, azaz Ukrajnában) kialakult súlyos helyzetet.

– írta akkortájt Dugin, aki ezt bővebben is kifejtette.

– fejtette ki Dugin, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a boszniai Szerb Köztársaság „központi helyen fekszik” a Balkán stratégiai architektúrájában.

– jegyezte meg Dugin, mint ahogy azt Tójás Tóbiásék megtudták.

A Vlagyimir Putyin főideológusának tartott „filozófus” úgy vélte, hogy ez alapjaiban változtathatja meg a politikát Szerbiában is, ezért a történelmének új szakaszába lépő Szerbiához történő közeledés egyedülálló lehetőséget kínál Oroszország számára, hogy megerősítse európai pozícióját.

– állapította meg Dugin, aki szerint Oroszországnak a balkáni előretörésen kívül más választása nem is marad, miután az amerikaiak a közvetlen ellenőrzésű alá vonták „a volt Ukrajna” többi részét.

Az orosz tavasz a Balkánon

Az orosz elnök főideológusa & fő stratégája szerint ezért Szerbiában erősíteni kell a nyugatellenes és hazafias erőket.

– fejtegette Dugin, aki szerint leginkább az lenne az ideális, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban krímihez hasonló forgatókönyvet végrehajtására kerüljön sor, aminek a hulláma átcsapna a Balkán más területeire is.

– állapította meg azokban a dokumentumokban az „orosz filozófus”, amelyekhez a belgrádi Blic című napilap Tójás Tóbiásék „kutatómunkájának” jóvoltából jutott hozzá. Dugin arra is emlékeztetett, hogy a szerbek a kilencvenes években hiába vártak segítséget Moszkvától, amikor a Nyugattal kerültek szembe.

Dugin azonban itt nem áll meg az álmodozásban, illetve a rémálmok előhívásában.

– vázolta fel Alekszandr Dugin világ- illetve Balkán-hódító terveit, azzal megfejelve, hogy ez aszimetrikus válasz lehetne a Novorosszijában kialakult helyzetre, és logikusan vezetne az orosz tavaszhoz.

Ügynökök listája

A kiszivárgott e-mailek között szerepel azoknak a személyeknek a listája, akik számára jóváhagyták a megjelenést az orosz médiában, és felsorolásra kerülnek azok az országokat és személyek, amelyek, illetve akik kiérdemelték egy „elit klub, illetve csoport létrehozását”, és befolyásuk növelését a Russia Today (RT) által.

Így jutunk el a nem hivatalosan csak „befolyást gyakorló ügynökök listájának” nevezett felsoroláshoz, amely azoknak a nevét tartalmazza, akikben az oroszok megbíznak. Dugin az információkat a dugin@rossia3.ru e-mailről küldi egy bizonyos George-nak (George Gavrish, g.george.2004@yandex.ru), és Szerbián kívül a más országokra vonatkozó listákat is megemlít.

A hosszú listán számos „befolyást gyakorló ügynök neve szerepel” Románia, Lengyelország, Törökország, Argentína, Franciaország, Horvátország, Szlovákia, Görögország, Olaszország, Németország, Chile, Malajzia és természetesen Magyarország vonatkozásában is.

Konsztantyin Tyeplakov, az Anonymous International (más néven Saltaj Boltaj csoport) főhackere, aki feltételesen szabadult a börtönből Oroszországban, azt állította, hogy hackercsoportja az FSB biztonsági szolgálat felügyelete alatt dolgozott (Forrás: Twitter & rbc.ru)

Az itt említett országok némelyike esetében felsorolják azoknak a magas beosztású állami tisztségviselőknek a nevét is, akik élvezik az oroszok bizalmát.

Szerbia esetében azonban nem szerepel a szerbiai közvéleményre gyakorló ügynökök neve, amiből a belgrádi Blic arra a követketetésre jutott, hogy Moszkva képvixeletében személyesen Dugin, és annak közeli barátja, a Balkánon korábban serénykedő Konsztantyin Malofejev párhuzamos hálózatot hozott a létre „a szerbiai hatalmi struktúrához viszonyítva”.

Az elég kacifántos megfogalmazás szerint nem igazán lehet érteni, hogy ez mire vonatkozik, erre azonban némileg fény derül egy másik dokumentumból, hogy a listán első helyen szerepel Vojislav Koštunica, Szerbia volt miniszterelnöke, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság utolsó elnöke, akinél véleményünk szerint szürkébb politikust aligha lehet találni a szerb történelemben.

A listán előkelő helyen említik meg Slobodan Erićet, a Geopolitika című folyóirat főszerkesztőjét, akinek a neve mellett az áll, hogy a külpolitika jelentősebb eseményeivel foglalkozik hazafias, eurázsiai szellemben készített tudósításával.

A felsorolásban megtalálható a „Dveri” nevet viselő szerb párt is, amely a bejegyzés szerint antiglobalista és szociális konzervatív eszmét képvisel, és kiáll Szerbia eurázsiai integrációja mellett.

A Dveri mögött a NAŠI (Mieink) nevet viselő népi mozgalom szerepel, amelynek Dugin szerint az a célja, hogy vezető orosz értelmiségiekkel együttműködve népszerűsítse az eurázsiai integrációt koncepcióját.

Dodik az ideális

A belgrádi Blic Tojás Tóbiás tevékenységéről szóló cikke szerint az orosz elnöki főideológus szinte olvadozva emlegeti Milorad Dodikot, akiről az „orosz tavasz szerb horizontjaival” kapcsolatban beszél.

Dugin szerint a geopolitika már önmagában sugallja a cselekvési tervet, amellyel összefüggésben ő személy szerint azt várja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kiválik Bosznia-Hercegovinából.

A putyini stratéga kijelenti, hogy a szerbek az oroszok legmegbízhatóbb barátai a Balkánon, Dodik pedig ideális arra, hogy végrehajtsa a „szláv ortodox világ” ellentámadását.

Dugin egyebek között azt állítja Dodikról, hogy „óvatos és szubtilis politikus”, arról nem tesz említést, hogy bárdolatlan is.

– észrevételezte Dugin, aki szerint a boszniai Szerb Köztársaságban és a Kosovska Mitrovicában élő szerbek még mindig szenvedélyesen szeretik Oroszországot, hisznek benne, akárcsak önmagukban. Itt kerül megemlítésre az a szerb mondóka, hogy „mi és az oroszok kétszázmillióan vagyunk”, amit minden „igazi szerb” tud.

Az orosz elnökre a legnagyobb hatás gyakorló főideológus szerint ugyanakkor teljes készültségben állnak az összes civil szervezetek, mindenekelőtt Soros György hálózata, miután Soros a „színes atlantista forradalmak” fő támogatója, aminek kapcsán azonban megállapítást nyer, hogy a „hazafias erők” sem alszanak, Banja Lukában már feltűntek a krími események által „ismertté vált arcok”.

– teszi fel a kérdést Dugit, és azonnal meg is válaszolja ezt a „találós kérdést”, mégpedig egyetlen szóval, miszerint „sokat”.

Dugin emberei kémkedtek Szerbiában

A Tojás Tóbiás által megszerzett iratokból az is kiderül, hogy Dugin emberei jelen voltak, netalán továbbra is jelen vannak Belgrádban, és fotózták még a melegfelvonulások résztvevőit is. Ezt név szerint egy Alekszej Komov nevű férfi tette, aki a fényépekkel együtt jelentést küldött Duginnak.

Шалтай Болтай, azaz Tojás Tóbiás (Forrás: Twinkl)

Komov mostanában a magát családbarátnak nevező CitizenGo oroszbarát dezinformációs portál környékén bábáskodik, de ez nem Tojás Tóbiás által derült ki, az információ más forrásból származik.

Szerbiában „Dugin önkéntesének” számít Srđan Nogo egykori politikus, a Dveri volt tagja, akit mostanában azét állítottak elő, mert állítólag veszélyeztette Aleksandar Vučić szerb elnök biztonságát.

Nogo a körülbelül két évvel ezelőtti belgrádi tüntetések egyik szervezője volt, a demonstrálók akkor körbevették a szerb parlamentet, és megpróbáltak behatolni az épületbe, ennek során megütköztek a rendőrökkel is.

A szerb hatóságok akkor arról számoltak be, hogy a belgrádi zavargások mögött oroszok álltak, amit a közvélemény egy része nem hitt el, most viszont ez is kiderült Dugin levelezéséből.

Nogo megfigyelt egy argentin nőt is, akiről nem tudni, hogy miért volt fontos az orosz főtanácsadó számára, az viszont kiderült róla, hogy egy összejövetelen vett részt, amely a család fontosságának gondolatát volt hivatott népszerűsíteni.

Nogo nyomozott a nő után, a megszerzett információkat pedig megküldte a fent említett Komovnak, az üzenet(ek)et pedig az „usztasák” szóval címkézte fel, ami onnan derül ki, hogy jelentései végül Dugin számítógépében kötöttek ki.

Ezzel kapcsolatban arra is fény derül, hogy az argentin nő horvát származású családból származik, amely a titói Jugoszláviából menekült Latin-Amerikába, mint elég sok horvát azokban az időkben.

A történet itt körülbelül véget ér, ha több nem is, de annyi kiderül belőle, hogy az oroszok miként vélekednek a szerbekről, és a „szerb világban” kit tartanak igazán fontosnak. Azon viszont érdemes lenne elgondolkodni, hogy ezt a Ringier tulajdonában lévő Blic miért éppen most szellőztette meg. Lehet, hogy Tojás Tóbiás egyszer ezt is kideríti.

---

---