AZ OTP KIMARADT: Az USA 400 millió dolláros hitelt nyújt a szerbiai vállalkozásoknak

Az amerikaiak a jelenlegi, illetve a permanens koszovói válságtól függetlenül 400 millió dolláros hitelt nyújtanak a szerbiai kis- és közepes vállalkozásoknak, az erről szóló megállapodást most (december 13-án) írták alá a belgrádi pénzügyminisztériumban. A pénzt az American Corporation for International Development Financing (DFC) adja, és négy külföldi bank helyi kirendeltsége által folyósítja, ezek között azonban nincs a Szerbiában is erőteljesen jelenlévő magyar OTP. A DFC 2020-ban – még a “trumpi időkben” nyitotta meg Belgrádban első és egyetlen irodáját az Egyesült Államokon kívül.

Hitel a szerbeknek

Az amerikaiak a ProCredit, az Addiko, az Intesa és a Raiffeisen bevonásával juttatják el a pénzt a szerb vállalkozásoknak, első körben 272 millió dollárt folyósítanak, ami már önmagában is több, mint az a pénz, amelyet Magyarország a boszniai szerbeknek ad támogatás és hitel formájában.

Az aláíráson amerikai részről részt vett Christopher Hill, az USA belgrádi nagykövete, valamint Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank elnöke és Siniša Mali pénzügyminiszter, mindketten Aleksandar Vučić szerb elnök bizalmasának számítanak.

Siniša Mali az aláírással összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy a garanciaprogram a szerbiai pénzügyminisztérium támogatásával valósul meg, és az első kiosztásra kerülő 272 millió dolláros hitelkeret a kis- és középvállalkozásokat célozza meg.

– A hiteleket a mikro-, a kis- és a középvállalkozások kapják, amelyek főleg mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és az elmaradott vidékeken működnek. A pénzből jut a fenntartható tevékenységet folytatóknak, a feltörekvő (startup) cégeknek, illetve azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket nők vezetnek

– jelentette ki az aláírást követő sajtótájékoztatón a szerb pénzügyminiszter, aki úgy vélte, hogy ezzel éppen azokat a vállalkozásokat finanszírozzák meg, amelyek a szerb gazdaság motorjának számítanak.

Inkább a gazdaságról tárgyalna

Szót kapott az alkalmi ünnepségen az amerikai nagykövetet is, aki többször is folytatott béketeremtő és közvetítő szerepet a világ egyik-másik pontján.

– Bátorítónak tartom ezt az aláírást, mert őszintén szólva szívesebben töltöm az időmet gazdasági kérdésekkel, mint bármi mással, amivel ebben az országban foglalkozunk

– mondta az amerikai nagykövet, aki ezt a rövid felvezetést annak az érzésének a megosztására használta fel, hogy a Szerbiában élők túl sokat foglalkoznak a múlttal és a politikával, és nem törődnek azzal, hogy “merre is tartunk”.

Egy amerikai nagykövet megérzései ritkán számítanak magánügynek a világ bármely pontján, ezért nem is lehet úgy tekinteni rájuk. Christopher Hill ugyanis mondott még mást is, miszerint Szerbia az Egyesült Államok partnere, amelynek a jövőjét a Nyugaton képzeli el, és szerinte “aki mást javasol, az nem jól értelmezi az eseményeket”.

Hill azonban jószerivel nem csak az Egyesült Államok, hanem némileg az Európai Unió nevében is nyilatkozott, bár mondandójának tálalásakor nagyon ügyelt a köretre, illetve a körítésre.

– Szeretném, hogy az Egyesült Államok képviselőjeként azonnal felkínáljam Önöknek az uniós tagságot, de ez az Európai Uniótól függ. Viszont azt felkínálhatom, hogy amikor készen állnak, akkor számíthatnak a segítségünkre

– fogalmazta meg az Egyesült Államok álláspontját a veterán amerikai diplomata, aki ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége továbbra is teljes képet nyújt az amerikai befektetőknek Szerbiáról, ami “nem feltétlenül felel meg annak, amit a külföldi média sugall”.

Az USA belgrádi képviselete mostanában közölte, hogy Szerbia esetében az Egyesült Államok a legnagyobb kétoldalú külföldi segélynyújtó, 2001 óta ugyanis 1,2 milliárd dollárt csorgatott Szerbiába, vagy szórt el a balkáni országban, ez nézőpont kérdése. Az amerikaiak ezt annak idején azért tartották szükségesnek nyilvánosságra hozni, mert a szerb elnök elnyilatkozta magát, hogy az Egyesült Államok mindenkinek segít a Balkánon, csak Szerbiának nem.