VÁLOGATNAK: Hollandia támogatja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Bulgáriáét nem

A cikk meghallgatása

A holland kormány miniszterei pénteki (december 2-i) tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy támogatják Románia és Horvátország csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez, de Bulgáriáét elutasítják. Ezt nyilatkozta Eric van der Burg holland igazságügyi és belbiztonsági államtitkár, akinek a nyilatkozatát az N1Times című hírportál idézte. A holland közlést követően Rumen Radev azt írta a Faceboon, hogy “Bulgária az európai szolidaritás helyett cinizmust kap”. A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés.

Holland indokok

A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja. A bevezetőben említett államtitkár a pénteki döntés után úgy nyilatkozott, hogy holland vélemények szerint Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, Bulgária viszont nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat.

Mark Rutte holland miniszterelnök ezt megerősítve azzal érvelt, hogy Bulgáriával kapcsolatban továbbra is aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Rutte szerint a kabinet döntése objektív volt, “nincsenek mögötte politikai szándékok”, és az elutasításnak nincs köze ahhoz sem, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha Szófia teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.

Kedden (november 29-én) Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága “helyes álláspontra helyezkedik”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Rutte viszont pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően.

– Úgy gondolom, hogy más tagállamokban is felmerülnek kételyek

– jelentette ki a holland miniszterelnök.

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében “diszkriminatív”, és “negatív hatással van az EU egységes piacára”.

Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy “ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

November közepén az Európai Bizottság megállapította, hogy mind Románia, mind Horvátország, de Bulgária is készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis a szabad mozgást biztosító uniós övezetnek.

Bulgária korrupciós indexe a Transparency International szerint, az ország mindössze egy ponttal rosszabb, mint Magyarország

Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós tagállam – köztük Magyarország – és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

A bolgárok dühösek

A bolgár elnök igencsak éles hangnemben válaszolt a hollandoknak. Rumen Radev a Facebookon azt írta, hogy “az európai szolidaritás helyett Bulgária cinizmust kap!”

– Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte ma megengedhetetlen módon arra tett javaslatot, hogy a határt 50 euró ellenében lehet átlépni

– jegyeztette meg még a bolgár államfő, aki arra emlékeztetett, hogy mostanában három bolgár rendőr is életét áldozta az Európai Unió külső határainak védelmében, az egyik ilyen incidens alig egy hónappal ezelőtt történt a török-bolgár határon.

Bulgária 350 katonát és 40 katonai járművet telepít a Törökországgal közös déli határ mentén, hogy segítsenek a határrendőrségnek a növekvő migránsáradat kezelésében.

Felháborodottan reagált a holland bejelentésre Ivan Demerdzsiev bolgár belügyminiszter, a bolgár kormányfő helyettese is, aki “kimondottan támadónak” minősítette a holland felvetéseket azzal kapcsolatban, hogy Hága elutasítja Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.

– Bulgária rendkívüli erőfeszítéseket tesz partnerei biztonságának garantálására

– nyilatkozta a bolgár belügyminiszter, aki szerint a Bulgária és a bolgár biztonsági erők azért fejtik ki ezeket az erőfeszítéseket a határőrizet terén, hogy megfeleljenek az európai partnerek minden követelményének.

Az általános felháborodást jól jelzi, hogy Bulgáriában egyre többen vádolják a nyugati országokat azzal, hogy képmutató politikát folytatnak, és kettős mércét alkalmaznak, amikor megtagadják a bolgároktól a schengeni térségbe történő belépést.