BARÁTI ORSZÁGOK: Magyarország és Görögország Szerbia legközelebbi barátja

A “magyar tengerrel” kapcsolatos horvát méltatlankodás közepette a magyar külügyminiszter azt írta a Facebookon, hogy “Magyarország és Horvátország: dehát mi jó barátok vagyunk!”. Magyarországnak azonban más barátai is vannak a déli határok mentén, a legújabb szerbiai felmérés szerint az uniós országok közül Magyarország és Görögország Szerbia legközelebbi barátja. A kedden ismertetett felmérést az Európai Ügyek Intézete március 4. és 14. között végezte 1228 résztvevő megkérdezésével.

A világ országai

A problémák és nézeteltérések ellenére létezik “ilyen-olyan szimpátia” Horvátország és Magyarország között, az pedig tény – tetszik, nem tetszik – hogy Magyarország sokat segített Horvátországnak a függetlenné válás során Horvátországnak. És itt nem csak az állítólag pórszívónak álcázott kalasnyikovokra gondolunk à la Graham Greene, hanem a diplomáciai téren nyújtott támogatásokra is. De az sem hátrány, ha egy külföldi ország külügyminisztere beszél magyarul, mint például Gordan Grlić- Radman, mert ezáltal biztosan jobban érti a magyar gondolkodásmódot és a magyar hasfájást is.

És az sem rossz, ha a szomszédos országok is barátként tekintenek ránk, és nem vegzálják a kisebbségi magyarokat, amennyi még maradt belőlük. Egy szerbiai közvélemény-kutatásból, amelyet kedden közölt a Danas című belgrádi napilap, az derül ki, hogy az Európai Unió országai közül Magyarország és Görögország a legközelebbi és legtámogatóbb barátja Szerbiának, a környező országok közül pedig Magyarországgal van a legjobb viszonya a ma már “nem is olyan kutya Szerbiának”.

Ami azért felüdülés a kilencvenes évek magyarellenes incidenseihez képest, ráadásul még azt sem mondhatjuk, hogy békességben fordultunk az második évezredbe. Azóta azonban változott valamelyest a világ.

A belgrádi Európai Ügyek Intézetének felmérése szerint a szerbiai megkérdezettek 24 százaléka gondolta úgy, hogy Görögország Szerbia legközelebbi barátja, 16 százalékuk szerint pedig Magyarország áll az első helyen. Tavaly még csak a válaszadók nyolc százaléka vélekedett ilyen pozitívan Magyarországról. Van tehát hatása annak, amit sokszor ismételnek el.

Csökkent viszont azok aránya, akik szerint Németország Szerbia “legjobb barátja”, már csak a válaszadók hét százaléka gondolja így, míg jelentősen nőtt azok aránya (18 százalék), akik szerint Berlin inkább az ország legnagyobb ellensége. A legtöbb válaszadó Horvátországot nevezte meg Szerbia legnagyobb ellenségeként (22 százaléka), míg szoros versenyben a második helyen (21 százalék) Nagy- Britannia végzett.

A horvátok rossz megítélése leginkább abból származhat, hogy a két nép egymás elleni többszöri háborúját követően verbális szinten mára sem veszett ki a beszólogatás és a verbális rivalizálás sem a zágrábi, sem a belgrádi politikai narratívából.

A környező országok

A megkérdezettek egyharmada szerint a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legjobb kapcsolata, ezt a Bosznia- Hercegovinával (21 százalék) és az Észak- Macedóniával (11 százalék) fenntartott jóviszony követi.

A megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, míg 43 százalékuk határozottan ellenzi. Az elmúlt évek adataihoz képest ez jelentős változást mutat, soha korábban ilyen kevesen nem támogatták az EU-csatlakozást, és soha ennyien nem ellenezték ilyen határozottan.

Aleksandar Vučić szerb elnök múlt pénteki “szózatában” hivatkozott az Ipsos közvélemény-kutató felmérésére, amely még ennél is alacsonyabb támogatottságot mutatott: a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy Szerbiának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, míg 44 százaléka ellenezte ezt.

2016-ban még a megkérdezettek 55 százaléka támogatta Szerbia uniós csatlakozását, ezért aligha véletlen, hogy Vučić az előbb említett pénteki monológjában első helyre sorolta ezt a kérdést, nyilván a néhány nappal korábbi németországi látogatás hatására, és nyilván jól felfogott gazdasági érdekekből.