Connect with us

Horvátország

NACIONAL: A horvát miniszterelnök azt fontolgatja, hogy betiltja a Horvátországból származó kőolaj magyarországi feldolgozását

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nacional ujra
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A magyarellenes cikkeiről hírhedté vált Nacional zágrábi hetilap legfrissebb számában azt írja, hogy Horvátország energiastabilitásának és függetlenségének biztosítása érdekében Andrej Plenković horvát kormányfő egyik lépése a sziszeki olajfinomító újranyitása lehet, amelyben kisebb módosításokat követően újrakezdődne az eredeti tevékenység, vagyis a finomitás. Ezek az állítások a horvát hetilap nyomtatott kiadásában láttak napvilágot még azt megelőzően, hogy Horvátországban kipattant az Orbán Viktor magyar kormányfő legújabb „tengeres” kijelentésével kapcsolatos botrány. A Nacional állításait általában fenntartással kell fogadni, de a mostani felfokozott hangulatban a cikk „olaj lehet a tűzre”.

Hatásvadászat Putyinnal

A Magyarországról szóló cikk háttérképén az orosz elnök látható szegfűvel a kezében, a szóban forgó két miniszterelnök, mármint Andrej Plenković és Orbán Viktor pedig piros keretben virít. A képhez tartozó magyarázat szerint Plenković már jelzett lépése az első komoly fordulatot jelentheti a végsőkig átláthatatlan és a horvát érdekekre káros energiapolitikában, amely az orosz és a magyar energetiai érdekeket szolgálta ki.

A mindig „cirkalmas és sejtelemes” körmondatokkal operáló Nacional ettől most sem tért él, a Magyarországgal kapcsolatos fordulatot pedig már a cikk címében is vizionálta.

A hosszúra sikeredett írás azzal indít, hogy a horvát miniszterelnök felkérte az illetékes Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztériumot minden lényeges információ begyűjtésére az INA-tól, valamint a Janaftól, amire a Horvátország energetikai jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések meghozásához szüksége van – tudta meg a Nacional egy, a kormány és a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) legfelső csúcsához közeli forrástól.

A horvát lap csak nagyon ritkán nevezi meg az informátorait, és ezt természetesen most sem teszi meg, ami tág teret nyit az olvasói és az újságírói fantáziának, de ugyanakkor felveti a hitelesség kérdését is.

A Nacional a meg nem nevezet forrására hivatkozva azt írja a „jelzett fordulattal” kapcsolatban, hogy Plenkovićnak hamarosan döntést kell hoznia a sziszeki finomító újranyitásáról, valamint az újranyitás módjáról, ami által a finomító „kisebb korrekciókkal” folytatná korábbi tevékenységét.

A horvát hetilap szerint Plenkovićnak ezt követően arról kell döntenie, hogy megtiltja-e a horvát kőolaj finomítás céljából történő magyarországi exportját, ami a Janafon keresztül zajlik (Szászhalombatta irányában).

Minden lehetőség abszolút szóba került, főleg az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos és az orosz agresszióval szembeni konzisztens politika folytatásának fényében. A nehéz döntések meghozására ezúttal nincs sok idő, minden opció az asztalon van

– mondta a titokzatos riportalany, aki ezzel valójában nem mondott semmit, viszont erre a semmire igazolást talált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavaiban, aki a horvát kormányfő kijevi látogatása alkalmával kijelentette, hogy azokról a lépésekről is beszéltek, amelyeket meg kell tenni védelmi szempontokból és az energiaügy terén Oroszországgal szemben.

Szijjártót is kikezdte

A Nacional ezt követően áttér arra, hogy eddig milyen káros politikát folytatott a horvát miniszterelnök, amikor lehetővé tette a hazai olaj- és gázforrások elhanyagolását a Mol által irányított Ina részéről, aminek az lett a következménye, hogy a horvátországi termelés ma már csak a hazai kereslet 30%-át elégíti ki, miközben ez a szám 2009-ben még 70% volt.

A horvát hetilap ezt követően Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszteren verte el a port, aki vasárnap a Facebookon jelentette be, hogy Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni legújabb uniós szankciókat, ami mögött a Nacional szerint valószínűleg az a magyar kormányszándék húzódik meg, hogy a Mol, mint a legnagyobb magyar cég, kihasználja a jelenlegi instabil helyzetet, hogy még inkább megerősítse pénzügyi előnyét kelet-európai vetélytársaival szemben.

A fejtegetés ebben a szellemben folytatódik tovább még két oldalon keresztül, a cikket jegyző szerzőpáros gondolatmenetéből egy óvatlan pillanatban előugrik Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is, akik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen szövögetik a Horvátország elleni terveket egy titkos találkozón.

A találkozón – állítja ugyanez a forrás – mindenek előtt arról volt szó, hogy Magyarország kivételt kér, de szóba került az átmeneti időszak is, ami a jelek szerint a Molnak leginkább megfelel. A Mol formálisan nem állami vállalat, de Hernádi Zsolt, igazgatósági elnök, és a menedzsment több tagja, különösen pedig Csányi Sándor, nagyon szoros szálakkal kötődnek Orbán Viktorhoz

– írta a Nacional, megint csak a meg nem nevezett informátor háta mögé bújva. A hetilap egy korábbi, szintén névtelen informátorra hivatkozva felidézte, hogy a Mol igazgatóságában legalább harminc olyan személy ül, aki a magyar kormány által felvázolt politikát hajtja végre.

Megemlítésre került Szlovákia is, ahol a Molnak szintén vannak érdekeltségei a Slovnaft által, majd jött a gyors következtetés, hogy az újabb szankcióktól való vonakodás mögött a Moszkva és Vlagyimir Putyin politikájához való vonzódás áll, amit számos magyar gazdasági vezető, és Hernádi Zsolt, mint Orbán közeli munkatársa is támogat, aminek közvetlen következményeit Horvátország is megérzi.

A cikk szerzői még összehordtak fűt-fát, természetesen a titokzatos informátorra hivatkozva, a cikkben név szerint pedig csak azokat említették meg, akik a kérdésben más hírportálnak vagy televíziónak nyilatkoztak. A Nacional cikkeiben annyi névtelen informátort idézett már, hogy azokból egy akkora hadsereget ki lehetne állítani, amely a háború kirobbanását követő harmadik nap felszabadította volna Ukrajnát, a következő három napban pedig bevette volna Moszkvát.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Horvátország

A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Bucsa, bucsai mészárlás, Kijev
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.

Teljes titoktartás mellett Bucsába

A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.

Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.

Bucsa, bucsai mészárlás, Kijev

A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.

Továbbra is politikai, diplomáciai, gazdasági, katonai, technikai és humanitárius segítséget nyújtunk, és határozottan támogatjuk Ukrajna európai útját, függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint a megszállt területek reintegrációját

– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.

Amellett, hogy támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységét, tapasztalatot cserél az ukrán ügyészekkel, és tagja azon országok csoportjának, amely fontolgatja egy különleges bíróság létrehozását az agresszióval kapcsolatos bűncselekmények üldözésére. Horvátország hangsúlyozza a bizonyítékok időben történő összegyűjtésének fontosságát a jövőbeli büntetőeljárásokhoz

– áll még a horvát kormány közleményében.

Katonai cserebere

Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.

Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.

Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.

Mario Banožić védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)

Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)

Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.

Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.

A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.

Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.

A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.

Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.

Őszre már kész is a háború?

Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:

Amikor megjelenik egy kis szabadság, amikor a templomokat és kolostorokat megnyitják és helyreállítják, akkor minden hamis tanítás napvilágra kerül, és a démonok meg a titkos ateisták (katolikusok, uniátusok, ukránok, önszenteltek és mások) hevesen fegyvert fognak az ortodox orosz egyház, annak egysége és zsinati természete ellen. Egy istentelen hatalom támogatni fogja ezeket az eretnekeket, és ezért el fogják venni a templomokat az ortodoxoktól, és lemészárolják a híveket. Az egész világ csodálkozni fog törvénytelenségén, és meg fog ijedni. Júdáshoz hasonlóan ő maga is örök kárhozatba fog menni.

Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.

Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.

Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.

Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Bosznia

Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Város a közös határ mentén
Neum, az egyetlen vitathatatlanul Bosznia-Hercegovinához tartozó tengerparti város (Forrás: Tripadvisor)
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.

24 ével ezelőtt elakadt

A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.

A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.

Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.

Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.

A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn

A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.

A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.

A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.

A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.

Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.

közös határ

A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)

A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.

Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.

A közös határ és az uniós csatlakozás

A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.

A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.

Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.

A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.

Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: