Horvátország
NACIONAL: Orbán nem mond le Paksról, Horvátországnak ezért saját atomerőműre van szüksége

A zágrábi Nacional hírmagazin szerint a magyar miniszterelnök támogatta az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, de ennek ellenére nem mondott le az orosz technológián alapuló paksi erőmű megépítéséről (bővítéséről), és mindehhez nemrég megkapta Horvátország és Eszék-Baranya megye hozzájárulását. A Nacional általában magyar, kimondottan pedig Orbán-ellenes sajtó/médiatermének tekinthető, a MOL-tól pedig végképp „hülyét kapnak”, bár most kibírták, hogy ne említsék meg.
Az ismeretlen szakértők
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójának kezdetén az Európai Unió többi tagállamával egyetértésben járt el, vagyis elítélte az agressziót és támogatta az Oroszországgal szembeni szankciókat, folytatja a 12,5 milliárd eurós atomenergia-projekt „fejlesztését”. A Nacional ezzel indította egyik legfrissebb cikkét, amelyhez – mint majd a végén kiderül – Magyarország és Orbán csak ürügyként szolgál.
A Nacional ehhez még hozzáteszi, hogy a három hete tartó háború sem változtatott ezeken a terveken.
A horvát hírmagazin gyakran hivatkozik magukat megnevezni nem kívánó szakértőkre, hogy bennfentességét hangsúlyozza, vagy hogy saját véleményét leplezze. Ezek a nevüket felvállalni nem akaró szakértők most úgy vélik, hogy Magyarország és Orbán nem véletlenül érdeklődik az eszéki sportélet iránt, és nem véletlenül hajt végre hatalmas vissza nem térítendő beruházásokat a helyi futballklubban.
Magyar pénzből épül ott egy legalább 50 millió euró értékű új stadion, miközben az Orbán-közeli cégek évente legalább 10 millió eurót fizetnek szponzoráció formájában az eszéki csapatnak minden látható kereskedelmi érdek vagy haszon nélkül.
– mondta a meg nem nevezett informátor, és írta a Nacional, amely az ismeretlen beszélgetőtárs szájába adva a szót úgy fogalmaz, hogy „az orosz befolyás ilyen nyílt kiterjesztéséhez képest” egy atomerőmű megépítése kevésbé szembetűnő.
De a Nacional most felvilágosítta az olvasóit, hogy mekkora veszélyt is jelent Paks 2 Horvátországra, és ehhez már nem is egy, hanem több „ismeretlen szakértőt” hív segítségül.
Magyarország belépésével ezekre a piacokra az orosz tőke a gázüzletág (MOL-Ina) és az élelmiszeripar (Agrocor/Fortenova) után a villamosenergia-üzletágban is megjelenik, amire a horvát hírportál szerint az is bizonyíték, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tavalyi év közepén kijelentette, hogy Magyarország „már tárgyal a szomszédos országokkal, amelyeknek el kívánja adni az atomerőműben megtermelt többletenergiát”. Ami, ha megvalósul, jelentős következményekkel járhat Horvátországra és annak energiafüggetlenségére.
A Nacional hosszasan elemzi, hogy milyen ellenérvek és méltatlankodások jelentek meg Paks orosz részről történő bővítése kapcsán, hozzáteszi azonban, hogy ezek a tiltakozások alábbhagytak, mert, mint a projektről értesült „ismeretlen szakértők” felvetik, Orbán Magyarországa „állami pénzből fizette meg a hallgatást”.
– jegyezte meg a Nacional egyik beszélgetőtársa, akinek egyszer majd szobrot emelnek a szerkesztőség előtt. Az lesz az „Ismeretlen Szakértő Szobra”, amelyet majd rendszeresen megkoszorúznak.
A horvát atomerőmű
A zágrági Nacional a cikk legvégén felvonultat egy szakértőt, akinek neve is van, láss csodát! Viszont egy ilyen parádés és „nacionalosan” hosszúra nyúlt felvezető után csak kibújik a szög a zsákból: Horvátországnak saját atomerőműre van szüksége.
Tonči Tadić, a Ruđer Bošković Intézet fizikusa és „Horvátország egyik legszakavatottabb atomtudósa” a Nacionalnak elmondta, hogy a paksi erőmű korszerűsítésének projektje elméletileg „nem problémás”, mert annak ellenére biztonságos a technológia, hogy orosz származású. Merthogy koppintották.
– mondta Tadić, aki hozzátette, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és a világ számos fejlett országa által bevezetett szankciók után nem teljesen világos, hogy a magyarok miként kívánják befejezni a projektet.
– tette hozzá Tadić, aki azok közé a ritka szakértők közé tartozik, akiket a Nacional megnevezett.
Bevallása szerint az atomerőmű biztonságánál őt sokkal jobban foglalkoztatja, hogy Paks 2 megépítésével Horvátország valóban energiafüggőségbe kerül Magyarországtól.
– mondta a szakértő, aki szerint ez katasztrofális lenne, mert Horvátországnak nemcsak Krško bővítésében kell(ene) részt vennie, hanem végre el kell(ene) indítania saját atomprojektjét, miután már a saját bejáratú horvát atomerőmű helyét is kijelölték a Száva partján fekvő Prevlaka térségében.
Tehát ezt az egész hosszú hóbelevancot egy bővített mondatban össze lehetne foglalni: Horvátországnak saját atomerőműre van szüksége.
– zárta szavait Tadić, aki végre egy néven nevezett szakértő. A BALK értesülése szerint egy "élesen jobboldali személyről van szó", akinek a szakértelméhez nem fér kétség, és valójában "nem hülyeség", amit mond.
Ezért nem kell majd meglepődni azon, hogy valamelyik közelgő zágrábi kormányülésen egyszer csak felmerül a kérdés, főleg miután zágrábi tudósítónk szerint úgy tűnik, hogy a Nacional mögött a Horvát Demokratikus Közösség jobb szárnyát kell keresni. De lehet, hogy egyszer csak feltűnik ott majd az amerikai & másmilyen atomlobbi is.

Horvátország
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.
A tervezett elavulás
Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.
Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.
Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)
Szörnyülködni nyilván egyszerűbb
Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.
Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.
Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.
– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.
Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.
Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.
A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.
– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.
– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.
A horvátoknak (is) az idegeire megy
A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.
Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Kapcsolódó cikk
MEGINTETTÉK VÁRHELYIT: Az Európai Parlament megszabta a csatlakozási kritériumokat, de minek?
A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.
Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.
Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.
Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között