Bosznia

MERRE VAN AZ ELŐRE? A boszniai főmegbízott semmitmondó nyilatkozata, csak mutogatott a szerbekre, de nem nevezte meg őket

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.01.01.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

A polgárok azt követelik, hogy vessünk véget a szegénységnek, vessünk véget a korrupciónak, és vessünk véget annak, hogy tönkre tesszük a gyermekeik jövőjét. Egyebek között ezt írta újévi szózatában a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottja, a szózatot/kiáltványt az általa vezetett hivatal honlapja tette közzé. Christian Schmidt az „általánosságok nyelvén” arra szólította fel Bosznia- Hercegovina döntéshozóit, hogy hozzanak jobb döntéseket, dolgozzanak a haladásért, szózatát egy elhíresült „merkeli mondattal” zárta.

A szózat szintjére emelte a semmit

A főmegbízott üzenetében azt a „szilárd meggyőződését” igyekezett megosztani az ország lakosságával, hogy Bosznia- Hercegovina és népe előtt „előre vezető út áll”, és a Nemzetközi Közösség készen áll arra, hogy segítse Bosznia- Hercegovinát ezen az úton, legalábbis szavai szerint ez derül ki azokból a tárgyalásokból, amelyeket a külföldi vezetőkkel folytatott.

Christian Schmidt ezen az általánosságon túl részletekbe nem bocsátkozott, vagyis nem elaborálta, hogy merre is van az előre, és hogy a nemzetközi közösség konkrétan miben is segítene Bosznia- Hercegovinának. Viszont folytatta a semmitmondások sorát.

– Ehhez magában Bosznia- Hercegovinában is mindenki elkötelezettségére és erőfeszítésére van szükség. Önök és mi együtt segíthetünk abban, hogy ez az ország ismét olyan otthont találjon magának, ahol mindenkinek lehet jövője, amelyre számíthat. Csatlakozzon hozzánk, inspiráljon bennünket, és segítsen nekünk ebben a törekvésünkben!

– fogalmazta meg kérését a főmegbízott, majd tovább tetézte a semmit!

– Ehhez mindenkinek, különösen pedig a politikai vezetőknek az együttműködésére szükség lesz. A tisztségviselőket azért választják és nevezik ki, hogy a polgárokat szolgálják, akik a demokrácia igazi és egyetlen letéteményesei, akik jobb jövőt akarnak itt Bosznia- Hercegovinában maguknak és gyermekeiknek. Ami engem illet, ők azok, akiknek dolgozom.

Politikai bábjáték

A jövő rózsaszínű festékkel történő „piktorálását” követően Schmidt elővette a sötétebb színeket is, és egyértelmű utalásokat tett a felelősökre, név szerint azonban senkit sem említett meg, sőt még a felelősök nemzetiségét sem írta le, de ezt már aligha lehet félreérteni.

– Sajnos akadályok állnak előttünk. Ha az előrehaladást 2021-ben hátráltató blokád folytatódik, akkor 2022 a korábbi éveknél is rosszabb lesz. A mindennapi élet nehezebb lesz a kelleténél; a szociális szolgáltatások – ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat is, amelyekre sürgősen szükség van, nemcsak a járvány leküzdéséhez – továbbra sem lesznek megfelelőek, és az életszínvonal sem javul

– fogalmazta meg aggodalmait a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, aki ezzel minden kétséget kizáróan a boszniai szerbekre, és azok legfőbb vezetőjére, Milorad Dodikra célzott, de a „politikai jóneveltség”, vagy valami más, arra késztette, hogy nevekkel ne dobálózzon.

– Évente több tízezer ember hagyja el az országot. Az ok nem rejtély. Elmennek, mert úgy érzik, hogy nem hallják meg a hangjukat. Itt nem látnak jövőt maguknak, és tehetetlennek érzik magukat. Beszéltem velük. Meghallgattam őket. Újra és újra ugyanazt mondják nekem. Nem várnak csodákat vagy föli mennyországot. Egyszerűen tisztességes életet akarnak egy normális országban. Valójában ez szerény kívánság

– fejtegette Schmidt, aki szerint Bosznia- Hercegovina polgárai azt követelik, hogy „vessünk véget a szegénységnek, vessünk véget a korrupciónak, és vessünk véget a gyermekeik jövőjének tönkretételére irányuló tevékenységnek ebben az országban”.

– Ezek a jogos követelések nem maradhatnak, és nem is szabad, hogy továbbra is meghallgatás nélkül maradjanak

– jegyezte meg a főmegbízott, aki itt szólította fel Bosznia- Hercegovina döntéshozóit, hogy hozzanak jobb döntéseket, és dolgozzanak a haladásért, aki eléggé görbe tükörben látja a valóságot, főleg ami a szívélyes fogadtatást illeti.

– Ezt választottam, amikor elfogadtam a főképviselői posztot. Hadd köszönjem meg még egyszer a szívélyes fogadtatást és a sok felajánlást, hogy együtt dolgozhassunk Bosznia- Hercegovinában, Szarajevóban, Banja Lukában, Mostarban, Tuzlában, Trebinjében

– tette hozzá a boszniai főmegbízott, aki „ennyi konkrétum után” ismét a sekélyes semmitmondás talajára lépett.

Dayton filozofikus megközelítése

A nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja papírra, illetve képernyőre vetette, a maga „eredeti és fenntartható” Dayton-magyarázatát.

– A daytoni békemegállapodás eredeti és fenntartható üzenete: soha többé gyűlölet, soha többé erőszak, soha többé háború! Ehelyett együttműködés és békés egymás mellett élés, mindenki javára ebben az országban. Ez egy ország, amelynek az egyesült Európához kell tartoznia. Az én feladatom a Békevégrehajtási Tanács támogatásával, hogy segítsek mindannyiuknak, hogy ez megvalósulhasson az Önök országa – Bosznia- Hercegovina – számára

– vázolta fel a tevékenységével kapcsolatos feladatát Schmidt, aki kitért arra is, hogy őszre választások lesznek Bosznia- Hercegovinában.

– Ami a választási évet illeti, az a kívánságom és kérésem 2022-re, hogy a politikai vitát ne fémjelezzék illetlen kommentek és sértegetések. Mindenki tiszteletet érdemel, különösen azok, akik már nem élnek. Az udvariasság, a tisztesség és a tisztelet, nem pedig a sértegetés, a sikeres együttműködés és a kollektív haladás összetevője. Ezt elődeim nevében is mondom, akik mindannyian sokat adtak ennek az országnak és népének szolgálatával.

Schmidt a tavalyi év utolsó napján közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a járvány leküzdése, a munkahelyteremtés, az emberek és a tehetségek kiáramlásának lassítása tartozik az érdemleges célkitűzések közé, és hozzátette, hogy Bosznia- Hercegovinát végre olyan országgá kellene tenni, amely alkalmas arra, hogy népei boldoguljanak, de szerinte ez csak akkor történhet meg, ha az olyan alapvető problémákat, mint a korrupció és a jogállamiság hiánya határozottan kezelik.

– Meg tudjuk csinálni. Közösen jobb (ki)utat találhatunk

– zárta levelét merkeli műveltségét fitogtatva Christian Schmidt. Angela Merkel elhíresült mondatával a „Wir schaffen das”-szal az a baj, hogy a mai napig nem oldódott meg a probléma, amellyel kapcsolatban a volt német kancellár elhíresült kijelentését tette, és valószínűleg ez lesz a helyzet Bosznia- Hercegovina esetében is, bár ezt most csak Schmidt, és nem Merkel fogalmazta meg.

Felcímkéztük:áram atom béke blokád Bosznia Bosznia-Hercegovina boszniai boszniai szerb boszniai szerbek Christian Schmidt demokrácia Dodik főképviselő főmegbízott gyermek háború határ Hercegovina hír járvány jelentés korrupció külföldi lakosság magyar Merkel Milorad Dodik Most Mostar német német kancellár nemzet nemzeti politika rózsaszín Schmidt Szarajevó szerb szerbek tűz választás választások

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása