LETARTÓZTATÁSOK: Háborús bűnökkel gyanúsított egykori rendőröket fogtak el Boszniában, avagy Balatuntól a Balatonig

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb rendőrt fogtak el a hatóságok Bosznia- Hercegovinában pénteken. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

Boszniai letartóztatások

Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak a boszniai szerb rendőrség tagjaiként 1992 szeptemberében kivégeztek huszonkét boszniai civilt – köztük hét gyermeket és nyolc nőt – az északkelet-boszniai Balatunban.

Néhány nappal ezelőtt a boszniai rendőrség kilenc, háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonát fogott el, akik a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.

A most őrizetbe vett személyek között van egy férfi, akit a bosznia-hercegovinai bíróságok 2014-ben és 2018-ban is felmentettek, az utóbbi esetben azzal vádolták, hogy fegyveres bűnszervezet tagjaként részt vett a srebrenicai népirtásban.

Bosnyák források szerint a szóban forgó szerb férfi 1992 és 1995 között különleges alakulataival súlyos háborús bűncselekményeket követett el a Drina mentén és Szarajevó térségében, az „államügyészek alkalmatlanságának köszönhetően” azonban mindig elkerülte a felelősségre vonást az általa végrehajtott bűncselekményekért.

Európa és a világ szégyene

Európa és a világ szégyene, ami 1992-ben zajlott a Drina boszniai oldalán, ahol a bosnyák lakosság szisztematikus irtása folyt a boszniai szerbek és a Szerbiából érkezett félkatonai csoportok által, beleértve ebbe a Bijeljinát és környékét is, ahol a fent említett Balatun is van.

Az etnikai tisztogatás egyik első felvonása „bijeljinai mészárlás” volt 1992. április 1-jén, amikor a Željko Ražnatović Arkan által vezetett szerb félkatonai alakulatok megszállták a várost, és erőszakkal átvették a hatalmat.

Akkor már folyamatban volt Jugoszlávia felbomlása, és túl voltunk már Vukovar megszállásán, magában Bosznia- Hercegovinában azonban még nem voltak fegyveres összetűzések, így Bijeljina lakosságát meglepte a városban zajló katonai akció, és az a kegyetlenség, amivel az járt.

Sokak szerint a Bijeljinában történt események indították el a háborút Bosznia- Hercegovinában, amelynek záróakkordja a srebrenicai népirtás volt.

A terror a következő hónapokban is folytatódott, fosztogatások, nemi erőszak, és a bosnyákok elüldözése formájában.

Ennek csúcspontja 1992 szeptemberében volt, amikor a boszniai Szerb Demokrata Párt a megmaradt bosnyák lakosság likvidálása mellett döntött. A végrehajtásában az előbb említett Arkan vezér tigrisei mellett részt vett a Fehér Sasok elnevezésű félkatonai alakulat is.

1992 nyarától sok boszniai menekült jött Magyarországra is, így a volt Jugoszlávia területéről érkezők etnikai szerkezete hirtelen megváltozott: 1993-ban a táborok lakóinak 75-80 százaléka Boszniából származott, 1994 nyarán pedig a boszniai menekültek aránya meghaladta a 85 százalékot.

A volt Jugoszlávia területén dúló háborúkban mintegy kétszázezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát, ebből Magyarországra mintegy 100 ezer ember érkezett.

A Menekültügyi és Migrációs Hivatal Bicskén, Békéscsabán és Hajdúszoboszlón nyitott menekülttáborokat, Vésén, Mohácson, Pécsett, Siklóson, Zánkán és Csongrádon pedig átmeneti szállásokat, később pedig Debrecenben is.